Central Park

You are currently browsing articles tagged Central Park.

A “madárcsicsergős” New York-i videók láttán, hallatán sokan meglepődtek, hogy a Cityben ilyen sok énekes madár él. Ez így van, csak a város alapmoraja miatt nem halljuk őket ilyen gyönyörűen.

Sokan nem tudják, hogy a Central Park madárvilága az ország nemzeti parkjai közül az egyik leggazdagabb, egyben a keleti part vándormadarainak menetrendszerű pihenő- és energiagyűjtő helye. A vándorlási időszakban naponta 30 vándormadárfajt is meg lehet figyelni. A tavaszi migrációs időszakban számos madár költőhelyeként is szolgál, ősszel pedig a vándorsólymok csapatai ejtik útba, ami a madármegfigyelők és fotósok kedvenc időszaka.

A Central Park nyitása óta 280 madárfajt regisztráltak, 192 faj állandó vagy gyakori látogató, ezenkívül 88 fatja különleges, ritkán látható madárfajtát is megfigyeltek a park 843 hektáros területén.

A madármegfigyelők kedvenc területei a Parkban: Ramble, Cherry Hill, Belvedere Castle, Summit Rock, Sparrow Rock, Turtle Pond, Locust Grove, Pinetum, Jacqueline Kennedy Onassis Reservoir, North Woods

A képen: skarláttangara, narancstrupiál, csattanó nádiposzáta, vörös torkú kolibri, kék sármány, fekete torkú kék poszáta

Fotó: gigi.nyc

Tags: , , , , ,

Fantasztikus hírrel kezdődik az új esztendő!

A New York-i Közlekedési Hivatal tegnap elfogadta az a javaslatot, miszerint a Central Park lovaskocsijainak “parkolóhelye” elköltözik a forgalmas, zajos 59. utcából, az autómentes Park három, különböző pontjára.

A változást február 15-től vezetik be. Az idén Valentin Nap több száz New York-i lónak hoz megkönnyebbülést és egy kicsivel jobb életkörülményeket. Nem kell a forgalmas, zajos, kipufogógáztól szennyezett, veszélyes 59. utcában tölteniük órákat. A Central Park árnyékos lomjai alatt, csendesebb körülmények között pihenhetnek, ehetnek-ihatnak, várhatják a következő fuvart.

Ez még csak egy lépés a humánusabb körülmények felé, de nagy lépés. Még sok a teendő. Reméljük, hogy a következő állomás az istállók Central Parkba költöztetése lesz, amely óriási előrehaladás lenne, ugyanis a legtöbb baleset nem munka közben éri a lovakat, hanem munkába menet, illetve hazafelé az istállókhoz. A hatalmas manhattani forgalomban a fáradt lovak gyakran elesnek, megijednek, meglódulnak és kész a tragédia, mely nemcsak az állatokat, de természetesen az embereket is veszélyezteti.

A Central Park lovaskocsijai, melyek legalább annyira hozzátartoznak New York City arculatához, mint a sárga taxik vagy az Empire State Building sziluettje, megosztják a közvéleményt. Rengeteg érv és ellenérv és természetesen érdekek ütköznek egymásnak. A tradíció védői és a turisták nagy része nem szeretné, ha a lovaskocsik eltűnnének a Central Parkból. Az állatvédők mindent megtesznek, hogy véget vessenek a kocsikázás tradíciójának. S természetesen ott a rengeteg kocsihajtó, akik közül sokan családi vállalkozásban dolgoznak, immár generációkon át. Ők sem szeretnének munkanélküliek lenni, hisz a legtöbben semmi máshoz nem értenek.

A jelenlegi helyzetben az istállók behozatala a Central Parkba hatalmas nyereség lenne. Ezt minden állatszerető, jó szándékú ember belátja.

Tags: , , , , ,

A Central Park West Történelmi Negyedben, a park nyugati oldalán, a híres Dakota-háztól három utcányira található egy szintén ikonikus épület, a San Remo ház (The San Remo). A luxus apartman ház kettős tornya gyakran szerepel a Central Parkban készített fotókon és számtalan filmben, mivel elegáns sziluettje tökéletes háttere a parknak.

A San Remo azonban ennél többet jelent nekünk, magyaroknak. Az 1931-ben átadott Beaux-Arts stílusú épületet a magyar származású Emery Roth tervezte. Róth Imre nélkül New York City jóval szegényebb lenne ikonikus épületekben. (Róth Imre életéről ITT olvashattok bővebben.)

A San Remo-t a 18. emelet magasságában felhúzott két, 10 emeletes ikertornya teszi különlegessé, azonban ezek az athéni Lüszikratész-emlékmű hatására készült tornyok nem csupán esztétikai funkcióval rendelkeznek. A “görög ikertemplomok” foglalják magukban az épület két hatalmas víztárolóját. Roth csodálatos módon olvasztotta egybe a funkciót az esztétikus megjelenéssel.

Ugyan a San Remo ház alkotója az esztétikumra fektette a legnagyobb hangsúlyt, a ház különleges funkcionális elemekkel is rendelkezik, mint például az ablakok, melyek egyedi tervezése hozzájárul a lakások energiatakarékosságához. Az épület ikertornyos megoldása önmagában is több fényt enged nemcsak a lakásokba, de jobb fény- és levegőelosztást biztosít a környékbeli házak és a járda részére.

Jól ismert tény, hogy egyes New York-i épületek, funkciójukból és státuszukból kifolyólag saját irányítószámot kaptak, azonban nagyon kevés épület mondhatja el magáról, hogy két címmel rendelkezik. A San Remo ház az egyikük. 145 Central Park West a déli, 146 Central Park West az északi oldal címe.

A két torony külön előcsarnokkal és liftrendszerrel rendelkezik, azonban a közhiedelemmel ellentétben nem egypetéjű ikrek. A lakosztályok mérete és elrendezése is különböző. A déli torony mindig előnyösebb helyzetben volt, mivel innen szebb a kilátás Midtown Manhattanra. Itt nagyobb és fényűzőbb lakosztályokat alakítottak ki.

A San Remo az óvilági arisztokráciának épült hatalmas, luxuslakosztályokkal, azonban az átadás utáni évben, a nagy gazdasági világválságot elindító tőzsdekrach hatására az épület egyharmada üresen tátongott. A megoldás a kétemeletes apartmanok felosztása volt. A déli toronyban található kétemeletes apartman kivételével valamennyi nagy méretű lakosztályt felosztották, abban reménykedve, hogy a kisebb lakásokat könnyebb lesz értékesíteni. A San Remo-ban a felosztás óta 136 lakás található.

A világválság idején a San Remo csődbe jutott és 25 ezer dollár készpénzért adták el. Hogy jobban lássuk az értékbéli növekedést, napjainkban 25 dollárért egy kamrát sem vásárolhatnánk az épületben. A lakások ára 3 és 25 millió dollár között mozog.

A legdrágább lakosztály továbbra is a két emeletet elfoglaló apartman a déli toronyban. 17 szoba, több terasz és 360 fokos kilátás mindkét emeletről. Igazi álomlakosztály, melyet hosszú ideig Demi Moore tudhatott magáénak. A lakosztály jelenleg egy ismeretlen tröszt tulajdonában áll.

S kik a legendás San Remo ház volt és jelenlegi lakói? A tőzsde és a pénzvilág ismeretlen nagyjai mellett az ismert hírességek listája is hosszú.

Steve Jobs, Barry Manilow, Stephen Sondheim, Tiger Woods, Steven Spielberg, Donna Karan, Glenn Close, Dustin Hoffman, Steve Martin, Bruce Willis, Diane Keaton, Steve Martin, Jennifer Rush, Dodi Fayed és Rita Hayworth valamennyien a San Remo egy-egy lakosztályát mondhatták magukénak.

Az északi torony penthouse lakosztályát Steve Jobs vásárolta meg és újította fel, de soha nem lakott az épületben. Tőle Bono vásárolta meg a lakosztályt. Az egyetlen híresség, akit a lakóbizottság valaha is elutasított, Madonna volt, még 1985-ben, pontosan egy hónappal a Palyboy-béli fotósorozata után. Diane Keaton volt az egyetlen testületi tag, aki mellette szavazott.

Képek: Tinkmara és Google

Tags: , , , , , , ,

Gyakran kérdezitek, hogy ha csak két órátok van a Central Parkra, illetve gyerekek vagy idősek is vannak a csapatban, melyek azok a kulcsfontosságú látnivalók, amelyeket muszáj meglátogatni, amelyek visszaadják a Central Park esszenciáját.  Az alábbi ikonikus, kihagyhatatlan Central Park helyszíneket javaslom, egyben ez az az alap útvonal, melyet magam is követek, amikor csak rövid időm van, mégis szeretném útba ejteni a legismertebb fotótéma helyszíneket.

Ez az útiterv 3 és fél km hosszú, ha gyors tempóban gyalogolunk, minimális ideig állunk meg, akkor egy óra alatt megjárható. Én általában nézelődök, fotózok, eltöltök néhány percet valamennyi állomásnál, így kb. 2 óra alatt járom be ezeket a sarkalatos helyszíneket.

A térképet a kss jellel kibonthatjátok.

Indulás a park dél-keleti sarkából, a Lombard Lamp-től (A). A Lombard lámpaoszlop a Hamburgban található Lombard-híd lámpáinak reprodukciója, a német-amerikai barátság szimbóluma, melyet Németország adományozott New York City-nek 1979-ben (párja Chicagóba került). A 600 kilogrammos öntöttvas lámpa alapzatát kerubok és virágfüzérek díszítik. Erről a pontról jól látható a Plaza Hotel és a Grand Army Plaza. Amennyiben kedvünk tartja, lovaskocsit is bérelhetünk itt.

 

A Grand Army Plaza felőli lépcsősoron át a Pond (B)-hoz érünk. A Pond a park hét tavának egyike. Law Olmsted és Calvert Vaux úgy tervezte, hogy békés menedék legyen a Ötödik Sugárút zajos forgalma után. Annak ellenére, hogy a tóparton évente sok százezren sétálnak, mindig találunk egy csendes zugot a szemlélődésre. Ha van kedvünk és erőnk, másszunk fel a tó mentén található sziklákra, ahonnan csodaszép a kilátás.

A Pond felett kecsesen ível a Gapstow Bridge (C), mely minden évszakban más arcát mutatja. Különösen ősszel és télen kedvelt fotóháttér. A hídról képeslap-szépségű kilátás nyílik a parkot környező épületekre, köztük a Plaza Hotelre. Ha északra fordulunk, a téli hónapokban láthatjuk a Wollman Rink-en korcsolyázókat.

A következő állomás a Wollman Rink (D). A korcsolyázás tradicionális New York-i elfoglaltság a hosszú őszi-téli hónapokban. Az első korcsolyázó tó a Lake volt, majd a téli sport kedvelői a Pond-ot is birtokukba vették. Az 50-es években mindkét tavon megszűnt a korcsolyázási lehetőség, miután átadták a Wollman korcsolyapályát. A Wollman Rink-en korcsolyázásnál romantikusabbat el sem lehet képzelni. Miközben rójuk a köröket, nappal körülvesz minket New York sziluettje, este pedig a város fényei. Nem csoda, hogy a romantikus filmekben gyakori szereplő.

A Wollman Rink után haladjunk észak felé és ejtsük útba a Chess & Checkers House-t (E) és a mesekönyvlapra kívánkozó Dairy Visitor Center & Gift Shop-ot (F). Mindkét pihenőhelyet annak idején a gyerekeknek és kísérőinek tervezték. A fedett Chess & Checkers House-ban lehetőségünk van sakkozni, illetve mások játékát figyelemmel kísérni. A Dairy neve abból ered, hogy annak idején tejet és aprósüteményt árultak itt a megfáradt sétálóknak.

Folytassuk utunkat a Shakespeare-szoborhoz (G), melyet John Quincy Adams Ward alkotott és 1872-ben avattak fel, majd a Mall déli részén, csodáljuk meg az évszakonként változó Olmsted Flower Bed-et (H). A virágoskert valamennyi évszakban kedvelt pihenőhely és gyakran hallgathatunk élő zenét is ezen a ponton.

2015-11-01 13.49.26

A virágoskert után máris elérkeztünk a Central Park egyik legismertebb pontjához, a The Mall and Literary Walk-hoz (I).

A sétány a Central Park legnagyobb kertészeti kincse. Négy sornyi védett amerikai szilfa, Észak-Amerika utolsó szilfái övezik. Vigyázzunk rájuk! A fák lombkoronája katedrális-szerűen borul a park legszélesebb sétánya fölé. A 400 méter hosszú, nyílegyenes sétány a Central Park egyik legtöbbet fotózott pontja, megannyi film forgatási helyszíne.

A Central Park fái nem csupán esztétikailag fontosak, de ők a város tüdeje. Felelősek Manhattan levegő és víz minőségéért, csökkentik a viharok erejét, az eróziót, nyáron pedig a rekkenő hőséget és a magas páratartalmat.

A sétány déli része a Literary Walk (Irodalmi Sétány) nevet viseli, ahol a kakukktojás Christopher Columbus szobra, a híres költők és írók társaságában.

A Mall-on továbbhaladva elérjük a Central Park szívét, a Bethesda Terrace-t (J), ahol mindig történik valami. Zenészek, mutatványosok, filmesek és megannyi turista kedvelt célpontja. A sétány a teraszban teljesedik ki, ahonnan csodás kilátás nyílik a tóra és a szökőkútra. A terasz  kőfaragásai az évszakokat és a napszakokat ábrázolják, melyek karbantartására és megóvására a Central Park Conservacy külön szobrászt alkalmaz.

(Sajnos a Google Maps nem enged 10-nél több állomást bejelölni egy rétegen belül, így a betűk a Bethesda Terrace-tól ismétlődnek.)

A terasz alatt található a park legszebb és legnépszerűbb szökőkútja, a Bethesda Fountain (B), az Angel of the Waters (A Vizek Angyala) szoborral. Az angyalszobor a János Evangéliumára utal, melyben az angyal megáldja a Bethesda tó vizét a gyógyítás erejével. A szökőkutat a Croton vízrendszer emlékére állították, mely az 1800-as években az ivóvizet biztosította New York City lakosságának. Az angyal a bal kezében egy liliomot tart, mely a víz tisztaságát szimbolizálja. New York Cityben a kolerajárvány idején a friss, tiszta ivóvíz élet-halál kérdése volt. A szobor alkotója Emma Stebbins, az első nő, akit köztéri szobor alkotására szerződtettek Manhattanban.

Nyaranta vízinövényeket, liliomokat telepítenek a szökőkútba a 19. századi tradíciót követve. A szökőkútnak külön főkertésze van, aki segítőivel biztosítja a kút tisztaságát és épségét.

A Bethesda szökőkúttól sétáljunk kb. 100 méternyit keletre (C). Ezen a ponton nagyon csinos képek készülhetnek a San Remo házról, a szomorúfüzektől keretezve, Innen a Loeb csónakház is jól látható, illetve a Bethesda Terrace-ról is különleges felvételek készülhetnek ebből a szögből.

A Bethesda Terrace és Fountain után elérjük az ikonikus Bow Bridge-et (D), mely nevét kecses ívéről kapta. A Bow Bridge a park első, és egyben Amerika második legidősebb öntöttvas hídja, New York City talán legromantikusabb helyszíne, fényképészek és filmrendezők múzsája. A hat dekoratív virágurnát, melyek az 1920-as évekbeli eredeti virágtartók pontos másolatai, 2008-ban helyezték el a hídon.

A 20 holdas tó, a The Lake (E), a Central Park legnagyobb mesterséges tava, mely kora tavasztól késő őszig várja a romantikus csónakázókat. A tó partvonalának eróziómentesítését tavaly fejezték be.

A tó után gyalogoljunk fel a Cherry Hill-re (F), ahonnan még egyszer visszatekintve nagyon szép kilátás nyílik a tóra és a felette ívelő hídra, illetve az Upper West Side sziluettjére. A Cherry Hill (Cseresznye Domb) különösen tavasszal, a cseresznyefa virágzás idején nyújt különleges látványt. A Cherry Hill tetején található szökőkút a lovaskocsi fordulóval szintén kedvelt fotótéma.

A Cherry Hill után kaptassunk felfelé nyugatnak és haladjunk utolsó úti célunk, a Strawberry Fields felé.

A Strawberry Fields (G) John Lennon élő emlékhelye, melyet kedvenc daláról neveztek el és a világhírű zenész-énekes-béke aktivista születésének 45. évfordulóján adtak át, 1985-ben. Lennon özvegye, Yoko Ono Lennon a tájépítészekkel együtt alakított ki ezt a meditatív emlékhelyet, nem messze Lennon New York-i lakhelyétől és tragikus halálának helyszínétől, a Dakota-háztól. A mozaik, melynek középpontjában Lennon leghíresebb dalcíme – Imagine – található, olasz művészek alkotása, Nápoly város adománya.

 

A Strawberry Fields hivatalosan csendes zóna, ahol meditálásra, éneklésre van lehetőségünk. Az emlékhelyet szilfák lombkoronája és hívogató padok övezik. A mozaik közelében bronz plakáton annak a 121 országnak a neve szerepel, mely támogatja a Strawberry Fields-et, mint a Béke Kertjét.

A Central Parkot a 72. utcánál hagyjuk el, ahol teljes pompájában megtekinthetjük a híres Dakota-házat (H).

Képek: Tinkmara

Tags: , , , , , , , , , , , , , , ,

1. Rockefeller Center

A Rockefeller Center az ünnepi New York szíve. A tér hatalmas, ikonikus fenyőfáját évről évre közel egy millióan látogatják. Az első, papírgömbökkel, tobozokkal, áfonyafüzérekkel, konzervdobozokkal díszített karácsonyfát a Rockefeller Center épületegyüttesén dolgozó munkások állították a gazdasági világválság kellős közepén, 1931 Szentestéjén.  A fa azóta is a túlélés, az újrakezdés jelképe. 1944 karácsonyán, a kivilágítatlan fát a világháború végének reményében, míg 2001 decemberében, a szeptemberi tragédia súlya alatt állították.

 

2. Bryant Park

Az Ötödik és a Hatodik Sugárút között, a New York-i Nyilvános Könyvtár tőszomszédságában található Bryant Park Karácsony környékén (is) a New York-iak és a turisták egyik kedvelt célpontja.

Októberben a Nagyrét bezár, hogy helyet adjon a Bryant Park Winter Village-nek, vagyis a Bryant Park Téli Falujának, melynek a Bank of America a rendezője. A füves területet korcsolyapályává alakítják. A pálya körül kézműves kirakodó vásár nyílik, több mint 100 kézműves részvételével. A Bryant Parknak saját gyertyagyújtási ceremóniája is van, melynek keretén belül jégtáncosok és énekesek is fellépnek. A park fája már tíz év óta az egyik kedvenc karácsonyi úti cél.

 

3. Washington Square Park

A Greenwich Village ad otthont a City legrégebbi karácsonyi tradíciójának. A Village-ben 1924-ben állítottak először mindenki karácsonyfáját, 7 évvel megelőzve a Rockefeller Center-t. A gyertyagyújtási ceremóniát a Washington Square Association, a Washington Square Társaság szervezi és a New York Egyetem diákjai is aktívan részt vesznek az előkészületben. Az első karácsonyfa élő fa volt, melyet három nappal Karácsony után a parkban ültettek el. Sajnos azt már nem írja a legenda, hogy a park melyik részén. Az első gyertyagyújtás során a karácsonyi énekek szövegét a boltívre vetítették, míg mostanság nyomtatott dalszöveg-gyűjteményként adják az ünnepségen megjelent résztvevők kezébe. A szervezők mind a két tradíciót vissza szeretnék hozni.

A Greenwich Village-i gyertyagyújtási ceremónia meleg, barátságos hangulatú, tradicionális esemény, melynek a Fifth Avenue és az Empire State Building biztosít tökéletes háttérdíszletet.

 

4. Madison Square Park

A Madison Square Park karácsonyfája volt az első New York-i közösségi fa, melyet a környék lakói állítottak 1912-ben. A tradíció tovább él és a mai napig főleg a környék kisgyermekes családjai vesznek részt a gyertyagyújtási ceremónián. A Madison Square Park nevezetes arról, hogy lehetőséget nyújt fiatal művészek formabontó alkotásainak. A karácsonyfa esetében is gyakran szakítanak a tradícióval.

 

5. New York Public Library

A New York-i Nyilvános Könyvtár földszintjén, az Astor terem árkádja előtt elegáns, ódivatú karácsonyfa áll. A szomszédos McGraw Körteremben pedig megtekinthetjük a Charles Dickens saját jegyzeteivel ellátott Karácsonyi Ének egy példányát.

 

6. Lotte New York Palace Hotel

Az 50. utca és a Madison Avenue sarkán található luxusszállónak a Villard Kastély ad otthont. A palota lovaskocsi behajtója ma a hotel híres udvara, mely több, 15. századi olasz katedrális elemeit ötvözi. A kastélyt a mögötte épült modern hotelépülettel kétemeletes előcsarnok köti össze.

A hoteludvar és előcsarnok decemberben elején meseszép, ünnepi ruhát ölt. Az elegáns karácsonyfa, a virágkoszorúk és füzérek társaságában rengetegen készítenek fényképet.

 

7. The Penisula

A Fifth Avenue-n található Penisula Hotel a legelegánsabb karácsonyi dekorációt vonultatja fel. Az épületet kívül és belül karácsonyi mesevilággá varázsolják. Semmiképp se hagyjátok ki.

 

8. The Plaza

A Fifth Avenue másik ikonikus szállodája, a Plaza Hotel is csodaszép karácsonyfával várja a látogatókat és az előcsarnokba látogatókat.

9. Central Park Tavern on the Green

A Central Park közkedvelt éttermének egyedi karácsonyfája sokak kedvence.

10. The Metropolitan Museum of Art

A Metropolitan Museum of Art tradicionális angyalos karácsonyfáját turisták és helybéliek ezrei keresik fel évről-évre.

 

11. Wall Street

A Downtown keskeny, macskaköves utcái között, a New York-i Tőzsde épülete előtt áll a Pénzügyi Központ fenyőfája. A tradíció immár több mint 90 éves. 2012-ben, a Sandy hurrikán okozta károk ellenére is – ugyan sokkal szerényebb keretek között -, felállították a fát.

 

12. American Museum of Natural History

A Természettudományi Múzeumban, immár 30 éve, origami karácsonyfával várják a látogatókat. A díszeket a múzeum időszakos és állandó kiállításai inspirálják. Az önkéntes hajtogatók már márciusban nekilátnak az aprólékos, rengeteg türelmet igénylő munkának. A fa ágait több mint 800 origami díszíti.

13. Bloomberg Tower

A Bloomberg Tower (One Beacon Court) épületének udvarán, a Lexington Avenue 731-es szám alatt található New York City egyik legimpozánsabb karácsonyfa együttese. A 12 méter magas, központi fát 70 ezer égő és 30 “úszó” csillag díszíti és 21 kisebb fa veszi körül.

 

14. South Street Seaport

A South Street Seaport történelmi negyed Alsó-Manhattanban, az East River felőli oldalon található. A gyarmatosítás idején a korabeli világ legnagyobb tengeri csomópontjainak egyike volt. A kikötőből csodálatos látvány nyílik a Brooklyn hídra, a távolban ívélő Manhattan hídra, a folyó túlpartján pedig Brooklynra. A környékben hatalmas károkat okozott a Sandy hurrikán, azonban mára már teljes szépségében várja a látogatókat. Az éttermek és bárok újranyíltak, a karácsonyfa szomszédságában pedig idén új, csillogó-villogó korcsolyapálya nyílt.

 

15. Park Avenue

A Park Avenue sávjai közötti szigeteket, az úgynevezett Park Avenue Malls-t, a 54. és 97. utca között, évről évre, az évszaknak megfelelő zöld növényzettel ülteti be a Park Avenue Alapítvány. A karácsonyi időszak kétség kívül a legimpozánsabb. December első vasárnapjától január közepéig kivilágított karácsonyfák között autózhatunk vagy sétálhatunk. A faállítás ceremóniája a II. Világháborúig nyúlik vissza. 1945 karácsonyán a Park Avenue lakói úgy döntöttek, hogy a háborúban elesett katonák és civilek emlékezetére karácsonyfákat állítanak az út mentén. A megnyitó ünnepségre a Brick Presbiteriánus Templom előtt kerül sor, melyre az egész város hivatalos.

 

+1 Trump Tower

A Trump Tower impozáns, két emelet magas karácsonyfája a jelenlegi biztonsági rendelkezések miatt kevesebb látogatót fogadhat. Ha lehetőségetek van bejutni az épületbe, ne hagyjátok ki az ikonikus márványfal vízesés előtt álló, tradicionális karácsonyfacsodát.

Képek: tinkmara, nyc, killianmore, 212sid, zachasato, mroue, justine, enroutesomehwhere, mickmicknyc

Tags: , , , , , , , , , , , , , , ,

A Bethesda Terrace 1864-ben

A Bethesda Terrace 1864-ben

A Central Park ikonikus teraszát, a Bethesda Terrace-t a Grand Promenade-dal, a Nagy Sétánnyal (ma: The Mall) egy időben tervezték. A Great Promenade volt az egyetlen egyenes út a Central Park terveiben. A Water Terrace, a Vízes Terasz (ma: Bethesda Terrace) a Tóhoz vezetett, mely a park nyitása óta a legkedveltebb célpont, melyhez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy annak idején a tavon korcsolyázni is lehetett.

A kétemeletes teraszt, a levegős árkáddal Calvert Vaux tervezte, aki azt szerette volna, ha a terasz a park központja lesz, ahol a látogatók összegyűlnek és beisszák a park szépségét. Terve sikerült, mivel valóban a terasz és a tó a Central Park szíve, ám az építkezés kezdetével egy időben Vaux összeszólalkozott a park bizottság elnökével és benyújtotta lemondását.

Az építkezés és a dekoráció Jacob Wrey Mould-ra maradt. Mould nevéhez fűződnek a lépcsősor homokkövébe vésett minták és az elegáns virágtartók. A korlátra további szobrokat álmodott, de a kivitelezés túl sokba került, így ezekről sajnos le kellett mondania.

Vaux, sok-sok tékozló fiúhoz hasonlóan, 1865-ben visszatért a park alkalmazásába és segédkezett a befejező munkálatoknál. Az árkád mennyezetének elkészítését is ő felülvigyázta, mely minden bizonnyal a Bethesda Terasz legimpozánsabb része. A mennyezet 16 ezer Minton csempéből és aranyozott vas gerendákból áll, melyet masszív öntöttvas keretre függesztettek fel.

1873-ban Emma Stebbins befejezte az Angel of the Waters, a Vizek Angyala elnevezésű szobrát, mely a terasz szökőkútjának központi alakja lett. Az angyalt a Békét, az Egészséget, a Tisztaságot és a Mértéktartást szimbolizáló figurák veszik körül.

A park látogató a szökőkutat a bibliai gyógyító erejű Bethesda-tóhoz hasonlították, így a kút ezt a nevet kapta, s hamarosan a terasz is felvette a Bethesda Terrace nevet.

A Bethesda Terrace 2017-ben

Tags: , , , , , , , ,

A hólapátolás, a járda síkosítás-mentesítés normális körülmények között sem tartozik a kedvenc téli időtöltések közé, azonban, képzeld el, hogy Manhattan 6%-ért vagy felelős.

 

John Dillon, a Central Park kertészeti osztályának vezetője számára a tél a Labor Day napján (szeptember első hétfője) kezdődik. Az első feladat, melynek Hálaadásra (november harmadik csütörtökje) el kell készülnie, az a park öntözőrendszerének téliesítése.

A gigantikus feladatot nyolc park alkalmazott látja el két hónap alatt, napi nyolc órában. Csupán a Great Lawn-on (Nagyrét) 300 öntözőfej található. A parkban az öntözőfejeken kívül több száz locsoló szelep, 140 ivókút és 6 szökőkút is található, melyekre különös figyelmet kell fordítani.

Az ellátandó terület évente növekszik. A park jelenleg 843 holdas, azaz 3,41 km² területű, mely az utóbbi 15 évben duplájára nőtt, a látogatóközönség elől elzárt területek folyamatos megnyitásával.

A New York-i tél a kemény fagyokról híres. A csövekben maradt legkisebb mennyiségű víz is nagy károkat okozhat. A John Dillon által vezetett csapat első teendője, hogy sűrített levegővel fújatja át a teljes rendszert.

ű

A téliesítésből egyedül a Central Park vízesései maradnak ki. Ezek csőrendszere olyan mélyen halad, hogy nem veszélyeztetik a több hétig tartó mínuszok sem.

Miután a vízrendszert téliesítették, a következő feladat a lehullott levelek eltakarítása, mielőtt lehullik az első hó.

Az erdős területeken, mint amilyen a Ramble, a lehullott leveleket a földön hagyják, míg a pázsitos területeken különleges kaszálógépekkel felaprítják és a földbe forgatják.

 

A parknak további, közel 2000 m³ lehullott levélről kell gondoskodnia. A sétányokról, padokról, virágoskertekből összegereblyézett levélbálák a 102. utca magasságában található komposztálóba kerülnek. Tavasszal ezzel trágyázzák a friss ágyásokat.

Az öntözőrendszer téliesítése és a komposztálás mellett ilyenkor kell elültetni a tavasz első virágainak gumóit is. Dillon csapata közel 150 ezer tulipán és nárcisz hagymát ültet el a park egész területén.

A tavaszi virághagymák apró dugóként levegőztetik a földet. Ez különösen fontos a füves területek esetében, melyen tavasszal és nyáron látogatók ezrei taposnak, összepréselve a földréteget. A laza földréteg könnyebben befogadja a friss fűmagokat is.

 

Habár a fákat az egész év során metszik, az ágak drasztikusabb visszavágására télen kerül sor, amikor a fák nedvkeringése lassabb, illetve alacsonyabb a paraziták okozta fertőzés veszélye is.

Hóesések után megindul a verseny az idővel, illetve a park látogatóival, akik amint csak lehet, élvezni szeretnék a havas park képeslapszerű látványát. A közel 100 kilométer hosszú sétányrendszert húsz hóekével, két tucat hófúvó géppel takarítják le, míg az érzékenyebb területeken marad a jó öreg hóseprű.

Átlagosan a lesett hó mennyisége 15 cm, azonban a gyakori hóviharok sokkal nagyobb terhet rónak a park személyzetére.

A hóvihar hírére azonnal intézkedni kell, mivel a hókotró gépeknek a parkba kell érnie, mielőtt a forgalom a városban akadozni kezd.

“A hóviharos időszakban bizony hosszúak a munkás éjszakák. – mondja John Dillon – Azonban számunkra mindig a park látogatói a legfontosabbak. A New York-i tél számunkra, bárhogy is nézzük, hat hónapig tart.”

Képek: misshattan, brooklynveezy, elaustralianony, nschinco, tinkmara, yshirakata, greg.rox.photography, ilinca.ciubotariu, gmp3, gio_ography, newyorkcitykopp, mickmicknyc, kyle_nowinski_photos
Forrás: Cities 101

Tags: , , , , , , ,

Még a helybéliekkel és a legmagabiztosabb turistákkal is előfordul, hogy eltévednek a Central Park kacskaringós ösvényein. A fák és gyalogutak labirintusában elvész Manhattan könnyen navigálható rácsszerkezete és ott állunk megzavarodva.

A Central Park West-et jellegzetes épületei – San Remo, a 74-75. utca, Eldorado ház a 90-91. utca magasságában -, a déli oldalt az újonnan épülő felhőkarcolók könnyen felismerhetővé teszik.

Azonban hiába ismerjük fel a négy égtájat, azt gyakran nem tudjuk megmondani, hogy melyik utca magasságában vagyunk vagy hogy hová vezet a legközelebbi kijárat. Naplemente után a helyzet még nehezebb.

 

A City azonban nem hagy cserben minket. A megoldás a szemünk előtt van, a legtöbb esetben csak nem tudunk róla.

A Central Park 1600 lámpája navigációs eszközként is funkcionál. Az 1907-ben, Henry Bacon által tervezett lámpák tartóoszlopain négyjegyű számot helyeztek el, mely nemcsak a karbantartóknak, de a park látogatóinak is segítségére szolgál az eligazodásban.

 

Az első két, illetve három számjegy a legközelebbi keresztutcát jelzi, míg az utolsó számjegy arra utal, hogy a park keleti vagy nyugati oldalán járunk. Ha páros szám az utolsó számjegy (a könnyebb megjegyezhetőség kedvéért: even – East), a keleti oldalon sétálunk, ha páratlan, a nyugati oldalon. Ennyire egyszerű és ennyire praktikus.

Képek: a blog írójának tulajdona, illetve Curbed

 

Tags: , , , , , , ,

A New Yorkról és rólam szóló történet, kb. 10 évvel ezelőtt kezdődött, amikor megmagyarázhatatlan vonzalmat kezdtem érezni a város iránt. Gyerekkorom óta imádok utazni, de Amerika túl távoli célnak tűnt. Egy álomnak csupán. Tavaly augusztusban azonban, egy borozgatós nyári estén, két barátnő kezet rázott: 2016-ban eljutunk New Yorkba!

Tervezés, utazás:
Eltelt fél év, amíg csak félve tervezgettük, hogy majd év elején lefoglaljuk a repjegyet. Január első hetében pedig meg is tettük. Nem volt már az sem zökkenőmentes, mert az Air France rendszerében valaki idegen mellém foglalt széket, így a barátnőm kiszorult onnan, ezért inkább töröltettük a foglalásunkat. Biztosra akartunk menni, így végül a Pelikánon foglaltunk. Odafelé a Brussels Airlines-szal, Brüsszeli átszállással, visszafelé a Lufthansával, Frankfurti átszállással repültünk. Az átszállási idő mindkét alkalommal 1-2 óra volt csak. Fél év spórolás kezdődött, mert önerőből oldottam meg az utazást. Nem vettem szép ruhákat vagy cipőket fél évig, mert az álmom lebegett a szemem előtt.

A szállásfoglalás sem volt zökkenőmentes. Amit először lefoglaltunk a booking.com oldalon, irreálisan drágának találtuk, így átfoglaltunk egy olcsóbb hostelre (West Side YMCA), ahol viszont a vizes blokkok a folyosón voltak. Cserébe, a Central Park szomszédságában ébredtünk, a Colombus Circle mellett. Mindenképpen Manhattant ajánlom szállásra. A többi városrész sem sokkal olcsóbb, de hatalmasak a távolságok, nem túl jó minden napot 1-2 óra metrózással kezdeni.

2016. május 17-én eljött a nap. Ferihegyen megkezdődött a beszállás. Akadt egy kis probléma. Sajnos nem látták a foglalásunkat, mivel mindketten doktorok vagyunk a barátnőmmel, ez a név mezőben bekevert és elvesztünk a rendszerben. Javaslom, hogy ne használjátok a Dr. előtagot. Ez magával vonzotta, hogy átszállós beszálló kártyát sem tudtak adni nekünk, így biztosra vettük, hogy ebből Brüsszelben is gond lesz. Volt is sajnos. Ott sem láttak minket, de végül kb. 1 óra várakozás után felengedtek a gépre. Onnan 8,5 óra repülés következett, s végül leszálltunk a JFK-n. A reptéri vasúttal jutottunk be a belvárosba, majd átszálltunk egy metróra, amihez fel kellett menni a felszínre. Abban a pillanatban, amikor felnéztem az égig érő felhőkarcolókra, megláttam a sárga taxikat, a hatalmas nyüzsgést, akkor fogtam fel, hogy hol vagyok. Sírni tudtam volna. Sikerült! Eljutottam végre NYC-be… Első nap az időeltolódás miatt azonnal lefeküdtünk aludni, hogy másnap teljes erőbedobással tudjunk ismerkedni a várossal.

2.nap: Hudson River és a Financial District
A hostelünkben volt egy kis bolt, ott reggeliztünk minden nap: cukorszirupos kakaós csiga, bagel, szendvics vagy müzli, az elengedhetetlen Starbucks kávéval (6-10$). Vettünk 7 napos tömegközlekedési kártyát, a legtöbb helyre metróval mentünk. Énekelnek, zenélnek, táncolnak a megállókban vagy magán a metrón. Összekalapozzák a kis aprót és már el is tűnnek a művészek, de ezzel is mosolyt csalnak az emberek arcára. Itt mindenki kedves, mosolyog. Legyen bármilyen nemzetiségű, bőrszínű vagy anyanyelvű. Megállnak, hogy köszönjenek, megkérdezzék, mit keresünk, segítsenek-e? Ennyi ember sehol nem dicsérte még meg a ruhámat vagy a frizurámat, mint itt. Volt aki megkért, mutassam meg, hogy készült a hajfonatom. Ezek apróságok, de itthon sajnos elképzelhetetlenek.

A Lincoln Centernél kezdtük a napot, ami egy előadó, művészeti központ. Épp balett fesztivál zajlott a New York City Balett rendezésében. Ezután elmetróztunk Greenwich Village-be, sétáltunk a Hudson folyó partján, és gyakorlatilag az első utunk a Perry Streetre vezetett, Carrie Bradshaw házához, a Szex és New Yorkból. Ezen a sorozaton nőttem fel, így ezt a helyszínt nem lehetett kihagyni. Imádtam azt a környéket, a város legélhetőbb, legszerethetőbb része, egy kis ékszerdoboz.

 

Ezután a pénzügyi negyed következett, a Charging Bull, a Tőzsde, a Wall Street amit alig találtunk meg, és a Federal Hall. Ekkor pillantottuk meg a Federal Hall melletti T.J. Maxx boltot, aminek nagy rajongói lettünk egy pillanat alatt. Fillérekért lehetett márkás ruhákat, cipőket, táskákat venni. A Michael Kors táskák (100$) kupacokban álltak egymásra dobálva. Egy itthon 28 000 Ft-os 100 ml-s Calvin Klein parfüm kint 20$ volt, pont az az illat, amit évek óta használok. Barátnőm egy Guess táskával gazdagodott (30$). Van több bolt is, ami hasonló elven működik (Century 21, Marshalls, Macy’s), itt azonban az akció nem 10-20%, hanem 70-80%. Az árakra az adó sajnos nincs rászámolva, azt a pénztárnál kell külön kifizetni, erre számítani kell.

 

De térjünk vissza a pénzügyi negyedbe. A sok modern épület között egyszer csak előbukkan a Trinity Church, ahol épp egy klasszikus koncertre próbáltak a zenészek. Mesebeli volt elvonulni egy-két percre a nyüzsgésből a csodaszép rózsaablakok közé, igazi, régi klasszikusokat hallgatva. Délutánra végre kisütött a nap, így felpattantunk a Staten Island-re tartó ingyenes hajójáratra. A legszebb képeket a hajóról készítettem. A skyline gyönyörű innen, és a Szabadság-szoborhoz is ez volt a legközelebbi élményünk. Azóta mindkét kép poszterként az irodámat díszíti. A nap zárásaként a Wall Street melletti kis utcában találtunk egy ír kocsmát, ahová a 10 nap alatt többször visszatértünk. Tényleg olyan, mint a filmekben. Este 6 után után ellepik a környéket az öltönyös férfiak és az elegáns hölgyek, 1-2 órát iszogatnak a kollégákkal, majd hazamennek pihenni. Mi is így tettünk.

3.nap: 5th Ave és környéke
Világosban is meg akartuk nézni a kötelező esti programot, így a Times Square-en kezdtünk. Hatalmas forgatag, bár ez egy kicsit más volt, mint képzeltem. Nincs nagy tér, csak utcák találkozása. Hard Rock Cafe, tv stúdió, Walt Disney bolt, millió jegyárus, és a beöltözött mesehősök, akik a közös fotó után üldözni kezdenek, hogy fizess érte.

Ezután a Flatiron Building következett, mellette a Madison Square Park: csodaszépek. Az Ötödik Sugárúton sétáltunk végig, érintve és megcsodálva az Empire State Building-et, a Public Library épületét, ahová ingyen be lehet menni. Megannyi film helyszíne. A Holnaputánban című filmben itt égették el a könyveket, hogy ne fagyjanak meg, és Mr. Big itt nem vette feleségül Carrie-t.

Kicsit elhagyva a 5th Avenue-t, megnéztük a Grand Central Terminalt a híres órával.

Itt belefutottunk MC Hammer-be, aki épp a hatalmas slágerét, a Can’t Touch This-t énekelte el bárkivel, akinek kedve támadt beszállni. Megcsodáltuk a meseszép Chrysler Building-et is. Folytatva utunkat a sugárúton, betértünk a Saks áruházba, a 3000$-os bundák, Chanel kosztümök, és Gucci táskák közé. Csipetnyi luxus, végül is nézelődni szabad. ;) Tőszomszédságában található New York talán legszebb temploma, a Szent Patrik Katedrális. Monumentális, világos, karcsú oszlopai, gyönyörű ablakai csodálatra méltóak. Ezzel szemben található a Rockefeller Center épülete, ahová szintén be lehet sétálni. Mögötte a kis teret, – ami karácsonykor korcsolya pályává változik – most napernyők lepték el.

Nem mehettünk el fotó nélkül a Tiffany & Co. bolt mellett, ahol még Audrey Hepburn is a gyémántok után vágyakozott.

Mielőtt a Central Parkot elértük volna, bal oldalon ott magasodik a híres Plaza Hotel, megannyi bál, rendezvény, és esküvő színhelye, előtte a Pulitzer szökőkúttal.

Vacsorázni a Whole Foods élelmiszer boltban szoktunk, ahol kis dobozokat lehet megtölteni mindenféle finomsággal, a végén pedig súly alapján kell fizetni. Változatos, egészséges és megfizethető. (kb. 10$ egy bőséges adag)

4.nap: A 102.emelet
Kíváncsiak voltunk milyen a város egészen magasból, mondjuk úgy a 100. emeletről kinézve. Sokat agyaltunk, hogy a 3 kilátó közül melyikre menjünk fel, de a Top of The Rock-ot alacsonynak találtuk, az Empire State Building-et pedig a rácsok miatt szavaztuk le. Árban mindegyik ugyanannyiba kerül (kb. 30$), így végül a One World Trade Center-t választottuk. Kb. 3 perc alatt bejutottunk, nem kellett sorba állni. Megvettük a jegyet, s a lift 60 másodperc alatt repített fel minket a kilátóhoz, közben látványvetítést tartottak arról, hogyan is épül fel egy felhőkarcoló. Bevallom féltem, mert nagyon tériszonyom van. Nem is tudtam elképzelni, hogy fogom pánik nélkül kibírni. A liftben volt is pár bizonytalan pillanat, de az élmény, és a látvány mindenért kárpótolt. Sütött a nap, így a fotózás nem volt könnyű, mert minden visszacsillant az üvegen és a csíkos ruha sem volt emiatt jó választás aznapra. Több órát töltöttünk el ott, nem zavartak le minket, alaposan megfigyelhettünk mindent.

Visszatérve a valóságba, egy pillanatra megállva, elgondolkodtunk a világról a World Trade Center egykori helyén álló két medencét bámulva. Az áldozatok nevei a medence falába vannak beleírva. Egy-egy kitűzött rózsaszál, a sötétség és a víz zubogó hangja mind nyomasztóvá teszik a helyet. Az egyik legjobban sikerült fotómon pont a One World Trade Center épülete látszik egy mellette elrepülő utasszállítóval, ami pont olyan szögben közelít, mint ami nem fogja kikerülni. Akárki ránéz, a kép megteszi a hatását…

Aznap délután a MOMA múzeum ingyenesen volt látogatható. Elég hosszú sor fogadott minket, de gyorsan lement. 20-30 perc alatt be lehetett jutni. Andy Warhol, Paul Cézanne, Vincent van Gogh, Pablo Picasso, Gustav Klimt, Marc Chagall, mind ott voltak. Modern terem, festészet, építészet, csodás belső udvar, mindenki talált érdekes látnivalót magának. Az estét a kivilágított, fényárban úszó Times Square-en zártuk, ahol találkoztunk tengerészgyalogos katonákkal is, akik nagyon kedvesek voltak és több közös fénykép is készült velük.

5. nap: Welcome to Brooklyn, a hidas nap
Kolléganőimtől kaptam ajándékba egy pólót, ami a Manhattan Bridge-et ábrázolja, és azt a feladatot kaptam, hogy abban a pólóban pózolva a híd előtt kell fotót készítenem. Jelentem, a feladat teljesítve lett. ;) A Brooklyn Bridge Parkot választottunk a fotózáshoz, ami nem csak a turisták, de a helyiek kedvence is. Nem is csodálkozom ezen, a két híd, a háttérben Manhattan látképével. Minden utazásom alatt van egy hely, egy épület, ami különösen megfog. Nem tudom miért, de itt a Brooklyn híd volt az, ami mindent vitt. Leesett állal bámultam, fotóztam, fogdostam, és nem bírtam betelni vele. Ezt látni kell. És egy jó tanács: ne Manhattan felől fotózzuk, hanem Brooklyn felől, a háttér egészen más lesz.

Este egy kalandtúrának beillő programot választottunk. 9-kor elindultunk Bronxba, hogy megnézzük a Yankee Stadiont. Már az odafelé vezető metrózás is kalandos volt, amikor megpillantottunk egy elhagyott fekete sporttáskát a székek alatt, amihez akkor már fél órája nem tartozott senki sem. Inkább leszálltunk és megvártuk a következő járatot. Hatalmas távolságok vannak, így mire elértük a stadiont már este 10 is elmúlt. Azon a környéken sokkal erőteljesebb a rendőri jelenlét is és az emberek is hangosabbak a megszokottnál. Megy a balhé az aluljárókban, kiabálnak, kötekednek, úgyhogy ezt a városrészt nem ajánlom nőknek este 10-kor. Mi is elég gyorsan távoztunk a környékről.

6.nap: Soho, Chinatown, és Little Italy
A Chelsea piacon indítottuk napunkat, amit talán vásárcsarnoknak kellene inkább nevezni. Borok, fűszerek, friss zöldésgek, gyümölcsök, pop-up store butikok, mindent meg lehet találni. Azon a környéken van a Jóbarátok című sorozatból jól ismert ház. Azt is megnéztük. És ha arra jártunk, nem tudtuk kihagyni az eredeti Magnolia Bakery-t sem a Bleecker Street-en. Ma már több boltjuk is van a városban, azonban ez volt az első. A cupcake-ek szentélye (kb. 3-4 $/db) az igazi kevert krémek, házias ízek és formák cukrászdája. Kapható itt kötény, szakácskönyv, sütő kesztyű is és persze találunk utalást a Szex és New Yorkra, mert Miranda és Carrie a 3. évadban itt tárgyalta ki a pasikat.

Napunkat a Soho-ban, Chinatown-ban, és Little Italy-ban folytattuk. Chinatown-ban ebédeltünk, mert minden útikönyv a legolcsóbb környéknek írta. Hát nem olcsóbb sajnos, csak nagyobb adagokat adnak, úgyhogy inkább én gazdaságosabbnak nevezném, viszont szinte csak kínai ételeket kapni mindenhol.

Little Italy tényleg olyan, mintha hirtelen Olaszországban lennénk. Az illatok, a zajok, az éttermekből kiszűrődő „O sole mio”, a kicsoszogó öregúr, akinek a pecsétgyűrűjét megcsókolják a fiatalok, mind az igazi Anyaországot idézik.

7.nap: Shopping
Aki annyira szeret sütni mint én, biztosan ismeri Buddy-t, a Tortakirályt. Így nem maradhatott ki Carlo’s Bake Shop meglátogatása sem. Gyönyörű minden, viszont kevésbé házias az ízvilág, mint a Magnoliában volt. Pólók, kötények szintén kaphatóak. Cupcake: 3,5$, desszert torták 30-40$. Sajnos Buddy ezidőben Nápolyban tartózkodott, így vele nem sikerült találkozni.

Ezt a napot a vásárlásra szántuk. A fentebb említett boltokat mind újra végig jártuk, akkor már tudtuk, hogy hol, mit érdemes megvenni. Már itthon készültünk, utána olvasgattunk, hogy milyen árucikkek olcsóbbak az USA-ban. Nagy kedvenc lett a Marshalls, a T.J. Maxx és a Century 21 (www.c21stores.com). Sajnos a nagy nyári akciózás még nem kezdődött el akkor. Próbálgattunk Manolo Blahnikokat (300-700$) Valentinot (170$) Jimmy Choo-kat (350-800$). Vásároltunk Nike Air Max cipőt (50$), Skechers futó cipőt (40$), Guess táskákat (30-50$) Calvin Klein melltartót (12$), Under Armour futónadrágot (20$), Calvin Klein farmert (20$), Calvin Klein bőr férfi pénztárcát (8$), Victoria Secret testpermetet (8$). Ralph Lauren pólót (15$), Guess napszemüveget (15$), Sarah Jessica Parker parfümöt, 50 ml (15$), Kenneth Cole pénztárcát (10$). A Sephora parfümériában vásároltunk rúzst (15$), Urban Decay szempillaspirált (20$) és a reptéren, a Duty Freeben, Chanel alapozót, mert az is majdnem fele volt az itthoni árnak (kb.35 $).

8. nap: Central Park, Broadway
Mivel a bérletünket leszálláskor vettük meg, erre a napra már nem volt érvényes. Éppen ezért hagytuk erre a napra a Central Parkot, ami mellett a szállásunk volt. Nem akartunk csinosan felöltözni, mert tudtuk, hogy este színházba megyünk.

Futócipő, sportos ruházat és irány a park. Négy órát sétáltunk, de nem értünk körbe. Többször azt sem tudtuk, hol vagyunk a térképen, de ez senkit sem zavart. Csak élveztük a sok zöldet, a jó levegőt, a csöpögő esőt, utána a szivárványt. A csónakázó tó, a kis hidak, amik a Reszkessetek betörőket idézik, a lovas kocsik, egészen mesebelivé varázsolják a helyet.

 

A park keleti oldalán található a Metropolitan és a Guggenheim Múzeum. Ezeket sajnos csak kívülről volt időnk megnézni. Sietni kellett a Times Square-re, mert 14 órától lehetett jegyet venni az aznap esti musicalekre, a TKTS jegyirodában. (190$ helyett 70 $/db) Hatalmas élmény volt, a színészek, az előadás, a zene, a díszlet, mind fergeteges volt az Ambassador Színházban. Aki egyszer eljut ide, nézzen meg egy darabot, kihagyhatatlan!

9.nap: Coney Island
1,5 órás metrózás után elénk tárult a Coney Island-i vidámpark, a csodaszép óceán, és a sárga homokos part. Még a helyiek is azt mondták, hogy ez az első nap, hogy igazán strandidő lett.

Alkoholt a strandokon sem szabad inni, erre itt is figyelni kell. Persze kicsi a világ, a szomszéd törölközőkön magyarok pihentek. Nagyon furcsa érzés volt kint élőkkel beszélgetni. Sokat érdeklődtek itthonról, nagyon kedvesek voltak. Az óceán csak 15 fokosra melegedett, így a fürdés elmaradt. Viszont hatalmas, tenyérnyi kagylókat lehetett találni, a Nap pedig úgy tűzött, hogy nekem égési sérüléseim lettek, pedig be voltam kenve naptejjel.

Este még egyszer ki kellett mennünk a Times Square-re, hiszen tudtuk, hogy az az utolsó esténk. Megpróbáltunk magunka szívni minél többet az ottani jókedvből, lazaságból és kedvességből.

10.nap: Hazautazás: A teljes káosz napja
Pakolás, rohanás. Attól még, hogy a térképen úgy tűnik, hogy egy csomóponton át lehet szállni egy metró vonalra anélkül, hogy fel kellene jönni a felszínre még nem biztos, hogy úgy is van. Mi is megjártuk ezzel. Ráadásul az utolsó feltöltött metró egységet is elhasználtuk. Újra kellett tölteni. De az sehol nem volt kiírva, hogy 2,5 vagy 2,75 $-ba kerül-e egy jegy. Persze keveset tettünk rá. Akkor megint rohanás vissza az automatához. Mindenhol lépcsőzni kellett, mi pedig fejenként kb. 35 kg-os poggyászt húzogattunk magunkkal. Utána áramszünet volt a metrón, 40 percet vártunk. Aztán leszálláskor egy utas nem tudta magában tartani a gyomortartalmát és a barátnőm pont ez előtt az ember előtt állt. Nem részletezném, újabb fél óra kényszerszünet, mosdókeresés, átöltözést. A GPS szerint 1 órára laktunk a reptértől, mi 4 órával előbb elindultunk és majdnem lekéstük a gépet. Javaslom a taxik használatát, sok kellemetlenségtől meg tud óvni. A repülés sima út volt, a hajnalt már Frankfurtban éltük meg. 1 óránk volt átszállni, ami azon a reptéren elég kevés, ott is futnunk kellett, de legalább itt már azonnal megtaláltak minket a rendszerben.

Mióta hazajöttem vannak napok, hogy felteszem magamnak a kérdést: „Mi tényleg ott voltunk? Vagy csak álmodtam?” Ekkor előveszek párat az 1200 fotóból és meggyőzöm magamat, hogy tényleg ott voltam!

Úgy érzem, hogy nem utoljára jártam az USA-ban. Ha felnézek az égre és látok egy repülőt, önkéntelenül elmosolyodok. És ekkor tudom, hogy megérte fél évet spórolni, majdnem 20 órát repülni, mert ezek az utazások azok, amik még hónapokkal később is erőt adnak a mindennapokhoz.

 Történet és képek: Pernyész Kitti

Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , ,

A tulipánok útja New Yorkba legalább olyan kalandos volt, mint a pálmafáké Los Angeles-be. A tulipán, a pálmafához hasonlóan a Közép-Keletről származik és a hollandok telepítették Európába a 16. században. Az első tulipánhagymák Henry Hudson-nal együtt érkeztek New Yorkba.

A “tulipánmánia” az 1630-as évek végén őrült méreteket öltött világszerte. 1637 márciusában – ugyan csak egy rövid időre -, de a tulipán volt a legdrágább árucikk a világon.

New Yorkban a tavasz első hírnökei a színes tulipánok, melyek egy-két hétre a város öt kerületének szinte valamennyi parkját és közterét elborítják. A tavasz gyakran hűvös és borongós a Nagy Almában, így különösen nagy öröm ezeknek a tarka virágoknak a jelenléte.

Ebben az évben a viszonylag enyhe tél és a korán érkező tavasz különösen buja tulipánerdővel jutalmazta amanhattaniakat.

 

Érdekes adatok a New York-i tulipánokkal kapcsolatban:

A kertészmérnökök a tulipánokat gyors elvirágzásuk miatt csak átmeneti tavaszi dekorációnak tekintik.

2009-ben, Henry Hudson New York-i útjának 400. évfordulóján, a tulipán volt a City hivatalos virága. Hollandia tiszteletére a narancssárga tulipánt részesítették előnyben, míg idén a sötétlila tulipánok a legdivatosabbak.

 

“A nárciszok színével nem játszhatunk, – nyilatkozta New York főkertésze – így marad a tulipán. A változatosságra törekszünk és örülünk, ha a manhattaniakat évről évre meglephetjük a tulipánok új színpalettájával.”

 

Idén, csupán a Central Parkba 194 ezer tő tulipánt és nárciszt ültettek. A legszebb tulipánágyak a Conservatory és a Shakespeare Kertben, a Pond és a Grand Army Plaza körül, illetve az Olmsted kertben, a Sétány déli végében találhatóak.

 

A legtöbb tulipánt – 26 és fél ezer tövet -, a Konzervatórium Kertben ültették. A tulipán a Konzervatórium Kert 1937-es nyitása óta alapvirág.

A New York-i Közkönyvtár épülete előtti kertet szintén a legszebb tulipánágyások között tartják számon világszerte. Itt közel 5000 tulipántövet ültetnek el múlt ősszel.

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , ,

« Older entries § Newer entries »