Alsó Manhattan

You are currently browsing articles tagged Alsó Manhattan.

New York City nemcsak épületeiről, de a filmekből, Tv-ből, könyvekből ismert ikonikus utcáiról is nevezetes. Elgondolkodtatok már azon, hogy vajon honnan ered a nevük? Ismerkedjünk meg a legérdekesebb utcanevek történetével.

Az Alsó-Manhattanban található, csupán nyolc blokknyi Wall Street New York talán legismertebb utcája, a pénzügyi központ lelke, melyet a városalapító hollandok “de Waal Straat”-nek neveztek. A név eredetének legelfogadottabb verziója szerint arról a falról kapta a nevét, melyet Peter Stuyvesant, New Amsterdam (Manhattan déli csücskében, a hollandok által létrehozott 17. századi település) utolsó kormányzója építtetett, hogy kirekessze a benyomuló angol telepeseket. A 4 méter vastag fal a mai Prince Street és Trinity Place között húzódott és 1699-ben bontották le. Stuyvesant nevét, többek között, egy West Village-i utca és egy brooklyni sugárút is viseli. Egy másik, kevésbé elfogadott és alátámasztott teória szerint a Wall Street nevét arról a 30 vallon családról kapta, akik Manhattan első telepesei között voltak.

A Canal Street Lower Manhattan egyik legfogalmasabb utcája nevét arról a csatornáról kapta, melyet az 1800-as évek elején ástak a Kínai Negyedben található tó, a Collect Pond vizének elvezetésére. A csatorna mentén épített utca a Canal Street nevet viselte. A Collect Pond természetes tó volt, az első telepesek egyetlen ivóvíz forrása.

A Collect Pond a City Hall és a White Street között nyáron kedvelt piknik parkként, télen korcsolyázótóként funkcionált. Az 1800-as évek elején, a csatorna építésével egy időben gyárak és kisiparosok – cserzőműhelyek, sörfőzők, kötélverők, vágóhidak – is használni kezdték a tó vizét, gyors ütemben beszennyezve. A Collect Pond vize emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált és a tó nem lett más, mint csupán bűzlő járvány-mocsár. 1811-ben a város vezetése betemettette a tavat és a csatornát. Mára már csak a Canal Street utcanév, illetve az 1960-ban átadott Collect Pond Emlékpark emlékeztet minket a Collect Pond-ra.

New York legrégebbi útja, az 53 km hosszú, észak-déli futású Broadway, a színházi élet központja, tagadhatatlanul világhíres. A Broadway elnevezést csupán a 19. század végén kapta, a holland Brede Weg, “széles út” szó szerinti fordításából. Az út már az őslakosok idején létezett, ám nem volt más, mint egy  gyalogút, melyet a bozótos, mocsaras, dimbes-dombos Manhattan sziget lakói az Algonkin nyelven Wickquasgeck Ösvénynek, vagyis Nyírfakéreg Ösvénynek neveztek. A hollandok letelepedésével a sziget legfontosabb közlekedési útjává vált. A Broadway Manhattanan után a Bronx-ot is átszeli és Westchester megyében, a legendás Sleepy Hollow városában ér véget.

A Bowery elevenen emlékeztet minket arra, hogy Manhattan tarlóból és gyér pusztaságból, legelőkből és apró farmokból vált vibráló világvárossá. A Bowery a holland bouwerij (farm) szóból származik. A Bowery a Wall Street-en kívüli farmokat kötötte össze a City-vel. 1807-ig Bowery Lane néven szerepelt, azóta csak így, egyszerűen: Bowery.

Turisták és non-New Yorkerek a legtöbbször a Houston Street kiejtésén buknak el. A Lower Manhattanban található utca pontos kiejtése [how-ston], míg a texasi városé [hju-stən]. Az utca nevét William Houston tanár-ügyvéd-politikusról, Georgia állam kongresszusi képviselőjéről kapta a nevét, aki 1784 és 1786 között képviselte államát New Yorkban.

A Wall Street-től két blokknyira található a bájos nevű Maiden Lane. Az elnevezés a holland telepesek idejéből származik. A tehetősebb lányok-asszonyok a közeli patak, a “Maagde Paatje” mentén szerettek sétálgatni, míg a szegényebbek és szolgálólányok ugyanebben a patakban mosták a szennyest.

A Gay Street egy közkedvelt, kanyargós, miniutca a Greenwich Village-ben, mely annak idején istállósorként funkcionált. Nevét a közhiedelemmel ellentétben nem a Village bohém LGBT közösségéről, s nem is Sidney Howard Gay-ről, a Nemzeti Rabszolgaság Ellen című magazin szerkesztőjéről kapta. Mindkét névmagyarázat csupán a véletlen műve. A Village valóban közismert a bohém LGBT lakóiról és az is igaz, hogy annak idején az utcában főként fekete rabszolgák éltek, akik a Washington Square környékének gazdagjait szolgálták. Mindezek ellenére nevét egy korabeli földtulajdonosról kapta.

A tősgyökeres New York-iak szinte soha nem használják a Hatodik Sugárút hivatalos nevét, az Avenue of the Americas. Az 1945-ös névválasztás mögött a pánamerikanizmus gondolata állt, tisztelgés az amerikai földrész lakói előtt.

Az egyirányú (déli) Lexington Avenue, az East 131. utca és a Gramercy Park között, melyet a New York-iak legtöbbször csak Lex-nek neveznek, a függetlenségi háború Lexington-i (Massachusetts) ütközetéről kapta a nevét. A Lexington Sugárút nem volt része az 1811-es Várostervnek. Építéséről 1832-ben döntöttek, Samuel Ruggles ügyvéd és városfejlesztő kérelmére, aki a 14. és a 30. utca közötti terület fejlesztését és felértékelését tűzte ki célul.

Az eredetileg Negyedik Sugárút névre hallgató Park Avenue-nak sem volt kifejezetten fényes kezdete. A zajos-piszkos New York és a Harlem vasútvonal haladt rajta. Az 1850-es években a síneket a 34. és a 40. utca között felszedték és a területet füvesítették. Ez volt a parkos, virágos Park Avenue kezdete. Eleinte csak ezt a kis szakaszt hívták Park Avenue-nak, végül a teljes út átvette a nevet és az évek során Manhattan legelőkelőbb környékévé, a gazdagság szimbólumává vált.

S végül, ugyan nem utca, de nem maradhat ki a Times Square, mely nevét a The New York Times-ról kapta, melynek központja 1904 és 1913 között a One Times Square épületében, az úgynevezett Times Tower-ben volt. A teret az újság szerkesztőségének beköltözésével egy időben nevezték át Longacre Square-ről Times Square-re.

Képek: Google, tinkmara
Forrás: Forgotten New York

Tags: , , , , , , ,

“Life is a combination of magic and pasta.” –  az élet a varázslat és a tészta keveréke, vallotta Fellini. Az Eataly vásárcsarnok és ételudvar, az olasz étel szerelmeseinek fellegvára ezt a gondolatot választotta legújabb manhattani üzletének mottójául.

2016. augusztus 11-én, a World Trade Center 4-es felhőkarcolójában (101 Liberty Street), a Westfield bevásárlóközpont részeként megnyílt New York City második Eataly üzletháza, az Eataly Downtown.

Az első a Madison Square Park közelében nyílt 2010-ben és hatalmas sikert aratott mind a helybéliek, mind a turisták körében.

Az Eataly a kiváló minőségű, nagy többségében eredeti olasz termékek mellett, friss zöldséget és gyümölcsöt is árusít, valamint helyben sütött pékárut és pizzát.

Az üzleten belül több, autentikus olasz kávéház is működik.

Az Eataly üzletlánc a “slow food” mozgalom jeles képviselője, vagyis a gyorséttermek elleni küzdelem szószólója. A cég törekszik a friss, házias koszt, a tiszta, vegyszermentes, tradicionális hozzávalók népszerűsítésére.

A nyitás napján 15 ezer ember fordult meg az új 4 WTC épületének harmadik emeletén található, 4100 m2-es üzletházban.

Az Eataly Downtown témája a kenyér. Az üzlet bejáratánál egy kenyérrel teli asztal várja a vásárlókat. Az üzlet havonta a világ legjobb pékjeit látja vendégül, akik helyben sütött áruikkal népszerűsítik a különféle tájak jellegzetes kenyereit.

A bejárat közelében található bor és kávé bárban erőt gyűjthetünk a vásárláshoz, nézelődéshez.

Az üzletben külön szekciót kapott a zöldség-fűszer-gyümölcs piac.

20160818_173217

A polcokon több mint tízezer-féle sajt, szalámi, importált olasz ínyencségek, szószok és száraztészták hatalmas választéka vár a vásárlókra.

Az olivaolaj osztályon 100 féle-fajta, Olaszországban szüretelt olívabogyóból sajtolt olaj közül választhatunk, ízlésünknek megfelelően.

A friss tészták szintén helyben, friss alapanyagokból készülnek.

Az édesszájúak az olasz ínyencségek legjobbjai közül válogathatnak, melyet szintén az Eataly területén készítenek a cukrászmesterek.

Akik pedig szívesebben élvezik a kényelmes kiszolgálást a konyha helyett, őket az Eataly területén hét, különböző témájú étterem várja.

Az Orto E Mare névre hallgató étterem máris a kedvencek között található. Itt olasz és amerikai reggelit szolgálnak fel, melynek a World Trade Center és környékének dolgozói kifejezetten örülnek.

Az Eataly különleges hangsúlyt fektet az oktatásra.  A tulajdonosok vallják, hogy a házias konyha sikere a konyhában otthonosan mozgó, magabiztos háziasszony.

Az Eataly nemcsak főző tanfolyamokat szervez, de az üzleten belül is okít. A sajtkészítés menetét, a tészták fajtáit, a bornak megfelelő poharak kiválasztását mind megtanulhatjuk az üzlet falain található plakátok, képes folyamatleírások, tárlók segítségével.

  

Az Eataly megnyitóján az üzlet tulajdonosain, Nicola Farinetti-n, Mario Batali-n és Joe Bastianich-on kívül, a társtulajdonos és világhírű séf, Lidia Bastianich is részt vett.

S nem utolsó sorban, az Eataly Downtown-ból remek kilátás nyílik a World Trade Center-re és környékére.

Képek: a blog írójának tulajdona, illetve Business Insighter

Tags: , , , , , , , , ,

Öt hónap telt el azóta, hogy a világhírű spanyol építész, Santiago Calatrava által tervezett World Trade Center Transportation Hub, a WTC Közlekedési Központ minden különleges avató ceremónia nélkül (itt olvashattok róla) megnyitotta kapuit a New York-i utazóközönség előtt.

 

Az új WTC Közlekedési Központban 11 metróvonal fut össze ás naponta 300 ezer utazó fordul meg. Az Oculus átadásával a Lower Manhattan legnagyobb, összehangolt földalatti átjárórendszere vált teljessé.

A Fulton Centerből az új átjárórendszeren keresztül eljuthatunk a New Jersey-be induló vonatokhoz (PATH állomás), a 1 WTC-be, a World Trade Center Múzeumhoz és Emlékparkhoz, a Brookfield Place-hez, a 4 WTC épületébe, Battery City-be és hamarosan az új Liberty Parkba.

 

A 4 milliárd dolláros szárnyaló fehér madár gyomrában hosszú hónapokig csak az ingázók és Instagrammer-ek fordultak meg, mostantól azonban az Oculus (építésének történetéről itt olvashattok) teljes potenciállal várja a látogatókat, turistákat és helybélieket egyaránt.

2016. augusztus 16-án megnyílt New York City legújabb bevásárló és kulturális központja, a  Westfield World Trade Center Mall.

“Az Oculus az Élet és a Hit emlékműve New Yorkban, a lehetőségek, a fejlődés és állhatatosság szimbóluma. A Westfield mélységesen büszke, hogy ennek részese lehet, hogy új energiát és élményt hozhat Lower Manhattanba” – nyilatkozta a cég COO-ja (vezető menedzser).

A fotósok által rajongva kedvelt, 200 méteres folyosó, mely az Oculust a WTC PATH állomással, Battery City-vel, illetve a Brookfield Place-szel köti össze – sokak bánatára -, immár nem egy futurisztikus álomképre emlékeztet. Hatalmas, nagyon is hétköznapi LED reklámfelületté vált.

A 34 ezer m2-es bevásárló és kulturális központ több éttermet is működtet és itt nyílott New York City második Eataly-ja (képek és bemutatkozó leírás ITT), az olasz ételek és termékek szerelmeseinek fellegvára, a 4 World Trade Center harmadik emeletén.

A Westfield WTC Mall-ban helyet kapott üzletek közül a legismertebbek listája: Apple, Aesop, Aldo, The Art of Shaving, Banana Republic, Beer Table, Breitling, Camper, Caudalie, Charles Tyrwhitt, Cole Haan, Crabtree & Evelyn, Designer Eyes, Dune London, Eataly, Edward Beiner, Epicerie Boulud, Fika, Folli Follie, Fossil, Hugo Boss, Joe coffee, John Barrett Salon, John Varvatos, Kate Spade New York, Kiehl’s, Kiko Milano, L’Occitane, La Colombe, Lacoste, Links of London, LK Bennett, London Jewelers, Longines, Lore Wine & Spirits, M.A.C, Market Lane, Michael Kors, K. Minamoto, Montblanc, Nobletree Coffee, Nunu Chocolates, Pandora, Penhaglion’s, Reiss, Rituals Cosmetics, Sephora, Stuart Weitzman, Swatch, Thomas Sabo, Tissot, True Religion, Turnbull & Asser, Under Armour, Une de 50, Victoria’s Secret, Victoria’s Secret Beauty, Vince Camuto

A teljes listát itt találjátok.

A Westfield WTC Mall hétfőtől szombatig délelőtt 10-től este 9-ig, vasárnap pedig 11-től 7-ig tart nyitva.

 

Képek: a blog írójának tulajdona, valamint The Permanent Visitor, rcpp2001, arkenavan, b911bphoto, fullmetalphotography
Forrás: DNAinfo

Tags: , , , , , , , , , , ,

2016. február 14-én, -16 fokos, dermesztő hidegben, tizenhetedik alkalommal került sor New York City Kínai Negyedében a Holdújév Fesztiválra.

Az ünnepségsorozat február 8-án, az új esztendő első napján, a Petárda Parádéval vette kezdetét. Vasárnap délutánig kulturális események sorozatával köszöntötte New York City kínai lakossága a Majom évét.

A Holdújév Parádé és Fesztivál Chinatown utcáin került megrendezésre és több mint 5000 résztvevője volt a didergető hideg ellenére.

A felvonulást sok száz szemlélődő követte a Mott Streettől, az East Broadway-n át, a Sara D. Roosevelt Parkig, ahol tradicionális, zenés-táncos-pantomim előadásokra került sor.

A felvonuláson népviseletbe öltözött táncosok, énekesek, bűvészek, akrobaták szórakoztatták a közönséget. A hangulatról fúvós és menetelő, tradicionális hangszereken játszó zenekarok gondoskodtak.

Nem maradhatott el a hagyományos oroszlán és sárkány tánc sem, amely minden egyes évben a parádé fénypontja.

A kerekeken vontatott dobogókon az előadók mellett helyi politikusok és a kínai közösség vezetői köszöntötték a résztvevőket.

A parádé után a környék híres kínai éttermei hatalmas forgalmat bonyolítottak, míg a takarító brigád azonnal nekilátott a Chinatown utcáit beborító konfetti takaró eltávolításának.


Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , ,

New York City Pénzügyi Központja, a Financial District, melyet a 2001. szeptember 11-i tragédia súlyosan megtépázott, lassan visszatér a rendes kerékvágásba. Egyre zsugorodik az építkezési terület és saját infrastruktúrával rendelkező City a Cityben születik a World Trade Center köré. (A “Madár”, vagyis az új közlekedési központ megnyitójára tavasszal kerül sor.)

A Brookfield Place Üzletház a Brookfield Place gyönyörű üvegkalitkája és a Télikert Átrium köré épült, mely a 2001-es támadás során szinte a földdel vált egyenlővé.

 

A teljes átépítés óta a Télikertben – mely nevével ellentétben, jelenleg pálmakertnek ad otthont -, koncerteket, kiállításokat, kulturális eseményeket rendeznek. A Télikert csillogó üvegkupolája alatt állva szépséges kilátás nyílik a Hudson folyóra, míg fejünk fölé a One World Trade Center tornyosul.

A tágas, világos átrium lépcsőin üldögélve élvezhetjük a szezonális látnivalókat. A téli hónapokban David Rockwell “Luminaries” (Lámpások) elnevezésű, interaktív alkotását élvezhettük.

A fénybaldachin 650, színes, 60×60 centiméteres LED lámpásból áll. A világító sátor legmagasabb pontján 13 méter magasra emelkedik a kupolában.

Az installáció a lámpásokon kívül három “Kívánság Állomást” is tartalmaz. A nézelődők ezeken az állomásokon, tenyerüket a képernyőre helyezve küldhetik vágyálmaikat az “égiek” felé.

A hőérzékelők a test melegére működésbe lépnek és a lámpások fénytáncba kezdenek. Amennyiben egyszerre többen is kívánnak, a fényhullámok még intenzívebben gyúlnak fel, érzékeltetve a közösség erejét.

“Egy olyan hatalmas városban, mint New York City, ahol az emberek ritkán kommunikálnak ismeretlenekkel, az ilyen alkalmak még fontosabbak. Annak ellenére, hogy az emberek itt is névtelenek maradnak, kívánságaik által közelebb kerülnek egymáshoz és ad hoc beszélgetések is indulnak.” – nyilatkozta az alkotó a megnyitón.

A “Kívánság Lámpások” nemcsak esztétikai és közösségi funkciót szolgálnak, de a filantrópiának is szerep jutott. Az Arts Brookfield, a Brookfield Művészetekért Alapítvány minden egyes “kívánság” után 1 dollárt utal a Grammy Alapítvány számlájára, akik szerényebb körülmények között élő, fiatal zenei tehetségek támogatására fordítják a befolyt összeget.

 

A Brookfield Place-t megközelíteni továbbra is kihívást jelent. Először is át kell verekednünk magunkat a metróállomás építkezési területén, a World Trade Center turista özönén, majd a forgalmas, többsávos West Street-en. A látvány azonban megéri a fáradtságot.

Képek: a blog írójának tulajdona és Brookfield Place

Tags: , , , , , , ,

“Az új-fundlandi emberek mások. Az új-fundlandi megölel és azt mondja: Minden rendben lesz. Itt vagyok. Segítek. Ez mindig is így volt és mindig is így lesz.” – mondja az új-fundlandi kisváros, Gander rendőrkapitánya. Így volt ez 2001. szeptember 11-én is.

2001. szeptember 11-én lezárták Amerika teljes légterét. Ez az Egyesült Államok 98 éves légi közlekedésének történelmében példa nélküli esemény volt. Valamennyi levegőben tartózkodó repülőgépnek azonnal le kellett szállnia a legközelebbi reptéren.

“Hozzátok le azokat az Istenverte gépeket! – üvöltötte Norman Mineta Közlekedési Miniszter a Fehér Ház alatti bunkerben. Mire ez az ikonikussá vált mondat elhangzott, az American Airlines 11-es járata már becsapódott a World Trade Center északi tornyába, a United Airlines 175-ös járata a déli toronyba és az American Airlines 77-es járata a Pentagon épületébe. A Szövetségi Légi Közlekedési Igazgatóság reggel 9:45-kor zárta le az Államok légterét. 4546 repülőnek kellett a lehető leghamarabb landolnia. A gépek egy része még vissza tudott fordulni, azonban 250 Amerikába tartó repülőnek az egyetlen lehetősége Kanada volt. Amerika tisztában volt vele, hogy a landolási engedély kérelemmel veszélyt hozhat a befogadó országra, Kanada azonban nem hezitált, hogy beengedje az elárvult gépeket. Halifax, Torontó, Ottawa, Montreal repterei megteltek. Az új-fundlandi felvidéken található Gander – melynek repterén aznap 38 repülőgép landolt, 6595 utassal és személyzettel -, lakossága alig haladja meg a 10 ezret.

planes

A hét elkövetkező részében a kanadai kisvárosban megállt az élet. Minden egyes férfi, nő és gyermek részt vett a munkában. Gander lakossága félretette a saját életét egy csomó idegen kedvéért és semmit sem kért cserébe.

***

A Lufthansa 438-as Frankfurtból Dallasba tartó járatán utazott Roxanne és Clark Loper. Három hete hagyták el Texas-t, hogy Kazahsztánból hazahozhassák örökbe fogadott két éves kislányukat. Alexandria a repülőgép padlóján aludt, mivel így szokta meg az árvaházban. Frankfurt polgármestere, Petra Roth, a Lufthansa 400-as járatának első osztályán utazott New Yorkba. Petra asszony nem bánta a 4 ezer kilométeres utazást, mivel régi, jó barátjának, Rudy Giuilianinak, New York City leköszönő polgármesterének partyjára igyekezett. Nem messze tőle ült Werner Baldessarini, a Hugo Boss elnöke, aki a New York-i Fashion Weekre utazott. Valamennyien Ganderben landoltak.

Az égbolt kék volt, a levegő nyugodt. Reinhard Knoth kapitány a légtérben található gépek pilótáinak alkalmi évelődését hallgatta a rádión, amikor a KLM pilótája izgatottan megszakította a lezser csevejt: “Baj van New Yorkban. Valami baleset.” Knoth kapitány azonnal a BBC adására kapcsolt: “Breaking News New Yorkból. Robbanás a World Trade Center északi épületében. Valószínű egy repülő csapódott az épületbe.” Knoth kapitány biztos volt benne, hogy csakis egy kis gép lehetett, elvégre utasszállítók nem repülnek közvetlen Manhattan felett, főleg nem ilyen magasságban. A második becsapódás után azonban már tisztában volt vele, hogy nem véletlenről van szó.

***

“Úgy döntöttünk, hogy amíg a levegőben vagyunk, hazudunk az utasoknak. A legegyszerűbb magyarázattal álltunk elő. A repülőnek apró technikai gondja akadt, így a legközelebbi reptéren, Ganderben leszállunk, hogy kivizsgálhassuk a hibát. Az utasok morgolódtak kicsit, de semmi különös. A gyakori utazók azonnal megnyugtatták a többieket, hogy előfordul az ilyen. 40 perc múlva Ganderben landoltunk. Senki nem gondolta volna, hogy itt töltjük a hét elkövetkezendő napjait.”

“Mire leszálltunk már vagy 20 utasszállító állt a kifutópályákon. Amint megállt a gépünk, a kapitány beszédet intézett hozzánk: “Hölgyeim és Uraim, bizonyára furcsállják, hogy ennyi gépnek egyszerre akadt technikai problémája. Az igazság az, hogy más okból vagyunk itt.” Nem tudott túl sokat mondani a New York-i helyzetről, de az is elég volt, hogy aggódni kezdjünk. A földi irányítás nem engedett minket leszállni és senki nem jöhetett még a gépek közelébe sem. Egy órán belül további 18 gép érkezett.”

***

“Lassan szivárogni kezdtek a hírek a repülőgép rádióján keresztül. Az amerikai mobiltelefonok nem működtek, a többieknek sem sikerült telefonálni. Kora este megtudtuk, hogy a World Trade Center mindkét tornya összedőlt és a negyedik túszul ejtett gép lezuhant, mielőtt célt ért volna. Lelkileg és fizikailag kimerültek voltunk. Jeges félelem tartott minket fogva, de meglepően nyugodtak voltunk. Az ablakon kitekintve a másik 37 gép látványa annyiban segített, hogy tudtuk, nem vagyunk egyedül.”

“Néhány óra múlva közölték velünk, hogy leszállhatunk, de csak egyik gép a másik után, így ránk reggel 11-kor kerülhetett csak sor. Az utasok szó nélkül tudomásul vették, hogy az éjszakát a gépen töltjük. Gander orvosi felügyeletet, vizet és élelmet biztosított. Szerencsére nem volt semmi gond. Az éjszaka csendesen tellett, a kényelmetlenség ellenére. Másnap reggel fél 11-kor iskolabuszok jöttek értünk. Át kellett mennünk a vámvizsgálaton és bejelentkeztünk a Vöröskereszt asztalánál. A szállodai szobánkban a TV elé roskadtunk és 24 órával a tragédia után mi is megláttuk a drámai képsorokat.”

A következő sorok Reinhard Knoth kapitány memoárjából származnak: “Hirtelen rengeteg szabadidőnk lett és az is hamar kiderült, hogy Gander lakói roppant kedvesek. “Repülősöknek” szólítottak minket és minden kívánságunkat teljesítették. Gander és a környező kisvárosok valamennyi iskolát, közösségi épületet, könyvtárat bezártak és a rendelkezésünkre bocsátottak. Ágyak, hálózsákok, párnahegyek és rácsos ágyak mindenütt. A középiskolásoknak szünetet hirdettek és iskola helyett kötelező volt segíteniük a “vendégek” ellátásában.

Az elszállásolást úgy szervezték meg, hogy a családok együtt maradhassanak. Azoknak a hölgyeknek is teljesítették a kívánságát, akik nem akartak koedukáltan aludni. Az időseket önkéntesen jelentkező családoknál helyezték el, így ők rendes ágyban alhattak. A terhes kismamák a kórház közelében kaptak szállást. Volt fogorvosunk, férfi és női ápolónk, akik bármikor a rendelkezésünkre álltak.

A “hajótöröttek” naponta telefonálhattak és e-mailezhettek szeretteiknek. A város lakói gondoskodtak róla, hogy napközben se unatkozzunk. Gyalogtúrákat, hajóutakat szerveztek. Érdeklődésnek megfelelően lehetett felfedezni a közeli városokat, tavakat és kikötőket. A bátrak, profi vezetővel, hegyet is mászhattak.

A pékségek állandóan friss kenyérrel, pékáruval láttak el minket. A főétkezéseket szintén önkéntesek oldották meg. A vegytisztító ingyenesen tisztította a ruháinkat, mivel a csomagokat nem hozhattuk le a gépekről. Egyszóval, semmiben sem szenvedtünk hiányt.

Amikor két nap múlva újra megnyílt a légtér, iskolabuszok szállítottak vissza minket a gépekhez. Senki nem késett egy percet sem, így valamennyi gép időben útnak indulhatott. A helyi Vöröskereszt képviselői pontosan tudták, ki-kicsoda és melyik gépre kell szállnia. Csodálatra méltó volt a szervezés és még csak nem is gyakorolhatták.

Amikor valamennyien a gépen voltunk, az utasok azonnal élménybeszámolóba kezdtek. Sokan könnyek között meséltek az eltelt napokról. Az utasok becenéven szólították egymást. A hazaút olyan volt, mint egy nagy party repülőgép. Telefonszámok, e-mail címek, lakcímek cseréltek gazdát.

Hirtelen meglepő dolog történt. Az egyik utas megkért, hogy szólhasson az többiekhez a hangosbeszélőn át. Ezt soha nem engedjük meg, de akkor minden, ami velünk történt, formabontó volt. Az utas közölte, hogy a többség hozzájárulásával, amint hazaérünk, alapítványt hoz létre. A bevételt Gander és a közeli városok iskolásainak adományozzák, ezzel köszönve meg a szeretetteljes vendéglátást. Még ott a gépen, megérkeztek az első felajánlások. Összesen 14 ezer dollár gyűlt össze. Néhány hét alatt másfél millió dollár folyt be a számlára és a Delta Légitársaság is beszállt. 134 új-fundlandi fiatal főiskolai tandíját fizettük ki.

Tessék ezt a történetet megosztani, mert lehet, hogy a világ brutális, de mindig lesznek Ganderhez hasonló városok, jószívű, segítőkész emberek. Mi 6595-en mindig úgy fogunk Ganderre és Új-Fundlandra gondolni, mint a jóság és kedvesség mintaképére.”

Képek: Google
Forrás: The Day the World Came to Town

Tags: , , , , , , , , , , , , , ,

Július 1-én hajózott be a New York-öbölbe, a South Seaport Múzeum területére (bővebben itt olvashattok róla) a legendás fregatt, a francia Hermione reprodukciója. A vitorlás a július 4-i, Függetlenség Napja ünnepségekre érkezett és a hét végéig élvezi New York város vendégszeretetét.

Az eredeti Hermione 236 évvel ezelőtt hajózott Franciaországból az Újvilágba, fedélzetén La Fayette márkival, aki az Amerikai Függetlenségi Háborúban tábornokként harcolt George Washington vezérlete alatt.

La Fayette igazi kettős állampolgárnak tartotta magát. Halála után kívánsága szerint felesége mellé temették a párizsi Picpus temetőben, míg sírjára azt a földet helyezték, melyet amerikai útjáról hozott magával. 2002-ben az Amerikai Egyesült Államok posztumusz tiszteletbeli polgára lett.

 

Az eredeti Hermione 1793-ban futott zátonyra és süllyedt el, nem messze Le Croisic partjaitól. Az új Hermione-t Rochefortban építették, korabeli eszközökkel és technikával. A munkálatok 1997-ben kezdődtek és 17 hosszú éven át tartottak.

Az eredeti terveket kissé módosították, takarékossági és biztonsági szempontokat szem előtt tartva. A vitorlás ágyúi könnyűfémből készültek és non-funkcionálisak. A Hermione motorral is rendelkezik, míg az áramellátásért generátorok felelősek.

Az Atlanti-óceánt áthajózni manapság sem egyszerű. A Hermione 2014 szeptembere és 2015 áprilisa között több gyakorlóutat is tett, mielőtt nekivágott a három hónapos útnak.

A vitorlás 2015. április 18-án hagyta el La Rochelle kikötőjét és július 1-én kora reggel kötött ki Lower Manhattanban. Jelenléte nemcsak emeli a július 4-i rendezvénysorozat fényét, de a francia-amerikai kapcsolatokat is erősíti.

A South Street Seaportot legkönnyebben a Fulton Streetről érhetjük el, melyet a NYCS 2NYCS 3NYCS 4NYCS 5NYCS ANYCS CNYCS ENYCS JNYCS RNYCS Z jelzésű vonatokkal közelíthetünk meg.

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , ,

A New York City pénzügyi központjában található, a Kereskedelem Katedrálisa becenévre hallgató, ikonikus Woolworth Building a város egyik legszebb felhőkarcolója és minden bizonnyal a legrejtélyesebb. Titokzatosságához valószínű hozzájárul, hogy az épület turisták számára nem látogatható, így tiltott gyümölcsként csigázza fel az érdeklődést. Ennek a csodálatos épületnek azonban nincs szüksége a reklámra. Impozáns megjelenése és lélegzetelállító enteriőrje önmagáért beszél.

 

A kivételezettek elégedettségével ignoráljuk (köszönet az OpenHouseNewYorknak a lehetőségért) a TOURISTS ARE NOT PERMITTED BEYOND THIS POINT (Turistáknak tilos a belépés) táblát és a biztonsági őr szúrós tekintetétől követve belépünk az európai gótikus katedrálisokat utánzó, pazar előcsarnokba.

A 60 emeletes, 241 méter magas épület az 1913-as átadás után, 17 éven át a világ legmagasabb épülete volt, építtetője, a kereskedelmi mogul, Frank Woolworth legnagyobb megelégedésére.

Fedezzük fel az épület titkait!

Stílusok keveréke: A két emelet magas előcsarnok valaha üzleteknek és Irving National Exchange Banknak adott otthont. Középpontjában a grandiózus márvány lépcsősor, mely fölé sárga üvegmennyezet borul, aranyló fénybe öltöztetve az egész csarnokot.

Az előtér északi és déli oldalán két balkon található, melynek falait oltárképet utánzó freskók díszítik. Egyikük a Munka nevet kapta, míg a másikuk a Kereskedelem névre hallgat.

IMG_2414

A dongaboltozatos mennyezetet bizánci stílusú virágmintás üvegmozaikok díszítik, míg a falakat Skyros szigetéről származó faragott márvány borítja, az ajtókat pedig görögös mintázatú bronzburkolat ékesíti. “Az előcsarnok a fantázia szüleménye, az európai stílusok szabad keveréke. Kéretik eltekinteni a történelmi hitelességtől.”-mondja Helen Post Curry, a Woolworth Building építészének ükunokája.

A legek: Az átadás évében nemcsak az épület volt a legmagasabb a világon, de a hozzá tartozó kémény is, mely a hatalmas szénégetésű kazánt szolgálta. A modernizáció után a kéménykürtő helyére az akkori kor leggyorsabb liftje került. A különleges liftakna kialakítás egy esetleges tragédia esetén az elszabadult, szabadesésben zuhanó liftkabint “légpárnák” segítségével lassította volna.

A Tiffany & Co. ujjlenyomata: A felvonók acél bevonatának arabeszk stílusú mintázatát a Tiffany Studió tervezte.

Groteszk alakok: Az előcsarnok falairól és a lépcsősorok tetejéről körbe-körbe, groteszk testű szoborarcok követnek minket. Valamennyien valóságos személyek, akik jelentős szerepet játszottak az épület történetében. Cass Gilbert, a tervező, az épület modelljét tartja a kezében, míg Frank Woolworth, az épület tulajdonosa pénzt számol. Az építész, Louis Horowitz a telefonját szorongatja, annak bizonyítékául, hogy a kommunikáció ezen modern eszköze is az építkezés zökkenőmentes lebonyolítását szolgálta.

A kétéltűek felhőkarcolója: A Woolworth Building díszítőelemei közül, meglepő módon, a szalamandra a leggyakoribb, melyről az a legenda kering, hogy a tűz sem képes elpusztítani. A felhőkarcoló tervezői úgy gondolták, érdemes a motívumot többször is megismételni, különösen annak tudatában, hogy a lakók legnagyobb félelme egy esetleges épülettűz volt. A tervezők persze ennél többet is tettek a biztonság érdekében. A házat acélvázzal, valamint terrakotta bevonattal álmodták meg, mely kombináció kifejezetten tűzbiztos.

Az elfeledett metróállomás: A Woolworth Building legnagyobb titka, hogy az épület egykor közvetlen összeköttetésben állt a BMT és az IMT metróvonalak megállóival. A BMT a jelenlegi City Hall megálló az R vonalon, míg az IMT a legendás, használaton kívüli City Hall megálló. Az átjárót azóta lezárták és a Broadway alatt teljesen feltöltötték. Mára már csak a kapuk emlékeztetnek az valaha forgalmas metrólejáróra, míg az előtérben kerékpár tároló található.

Páncélterem a mélyben: Az alagsorban hatalmas trezor található, mely a logikánknak ellentmondva nem az épületben működő bankhoz tartozott, ellenben a Woolworth vállalkozás vagyonát őrizték itt.

A Woolworth Buildingben jelenleg tervezőirodák, ügyvédi irodák működnek. Az öt luxuslakás mindegyike foglalt, míg a legfelső emeleten található penthouse jelenleg is üres. A vételár 110 millió dollár.

Az épület előcsarnokába az Open House New Yorkon kívül a Woolworth Tours keretében belül lehet bejutni. A szervezett vezetések 30, 60, illetve 90 percesek, árban pedig 20 és 45 dollár között mozognak. A 90 perces, legalaposabb vezetés csak szombaton zajlik. Az állandóan nagy érdeklődésre való tekintettel, érdemes időben jelenkezni.

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , ,

Greenwich Village barátságos téglaházai között található Manhattan egyik legnépszerűbb tere, a bohém hangulatáról híres Washington Square. Az életvidám, nyüzsgő hely a környék művészlelkein kívül turisták ezreit is vonzza.

A tér és a körülötte elterülő park különösen a nyári időszakban mozgalmas. Zenészek, énekesek és táncosok szórakoztatják a látogatókat, a szökőkút kicsiknek és nagyoknak egyaránt felfrissülést nyújt a manhattani forróságban, míg a gyepen és a park padjain százával pihennek, fogyasztják ebédjüket a helybéliek és a messziről idelátogatók.

A Washington Square Park különleges hangulatához hozzájárul érdekes történelme, valamint titkai, melyek közül most feltárunk néhányat.

  • A tér vidám hangulatának dacára a hely valamikor vesztőhelyként és temetőként szolgált. A történészek 125 ezer temetkezés bizonyítékát tárták fel a környék plébánia hivatalaiban. Az évszázadok átépítési munkálatai során a sírok nagy része a földdel vált egyenlővé, ám jelenleg is több mint 20 ezer ember földi maradványa található a területen.

  • A park észak-nyugati sarkában található Manhattan legidősebb fája, mely a drámai, Akasztó Szilfa nevet viseli. Manhattan szilfái voltak az első Európából betelepített fák, köztük ez is, melyet az iratok szerint 1697-ben ültettek. A Polgárháború idején árulók végezték az ágain, míg a legenda szerint az utolsó áldozat egy Rose Butler névre hallgató rabszolganő volt, aki felgyújtotta gazdája házát.

  • Robert Moses építész és várostervező hatalmas szerepet játszott a City és Long Island fejlődésében, munkásságának sikere mégis kétes megítélésű. Vitatott és szerencsére elvetett ötletei között szerepelt az Ötödik Sugárút meghosszabbítása a Village-n át, valamint a Lower Manhattan gyorsforgalmi út megépítése, mely szintén átszelte volna Greenwich Village nyugalmas, történelmi utcáit. Manhattan város parkjainak biztosaként annyit sikerült azonban elérnie, hogy a Washington Square szökőkútja közösségi taposómedencévé alakuljon.

 

  • A tér egykoron nyitott volt az autósforgalom számára. A tér lezárása és parkká alakítása a Washington Square Bizottság és a helybéli közösség képviselői, valamint a város vezetősége (Robert Moses) közötti hét évig tartó huzavona után sikerült.

  • A Washington Square Park egykoron mocsaras terület volt, melyen a Minetta-patak haladt keresztül. A patakot a városfejlesztők ugyan a föld alá kényszerítették, a forrás, mely a Hudson folyóba torkollik, továbbra is nyomon követhető Greenwich Village csatornarendszerén át.

  • A tér domináns eleme az 1889-ben, Washington elnök születésének 100. évfordulójára emelt diadalív. A város vezetősége nem gondolta, hogy a gipszből és fából épült centenáriumi diadalív olyannyira népszerű lesz, hogy Manhattan lakói az átmeneti emlékmű megmentésére petíciót indítanak. A 23 méter magas, márvány diadalív átadására 1892-ben került sor.

  • A diadalív gyomrában “titkos” helyiség, lépcsősor és tetőtér is található, melynek kulcsai a New York-i Parkigazgatóság tulajdonában vannak.

  • A Washington Square-en kerül megrendezésre New York City egyik legrégebbi karácsonyi tradíciója. A Village karácsonyfáját 1924-ben állították fel először, 7 évvel a Rockefeller Center fája előtt. Az 1924-es gyertyagyújtás során a karácsonyi énekek szövegét a boltívre vetítették, míg mostanság nyomtatott dalszöveg-gyűjteményként adják az ünnepségen megjelent résztvevők kezébe. A résztvevők mind a két tradíciót, az élő fa és a kivetített szöveg tradícióját egyaránt szeretnék visszaállítani.

  • A Washington Square Parkban kerül megrendezésre az éves Párnacsata Nap, a New York-i és torontói székhelyű Newmindspace elnevezésű civil szervezet rendezésében, mely része a “Nagyvárosi Játszótér Felnőtteknek” programnak, melyben több mint 100 város, köztük több magyarországi nagyváros is részt vesz.

  • A Parkban található a 2001-ben elhunyt, világhírű, magyar származású kutya oktató, szakértő és tanácsadó, Robin Kovary emlékére elnevezett kutyafuttató. Robin nagy szerepet játszott a manhattani kutyafuttatók és játszóterek létrehozásában. Munkásságát világszerte elismerték a kutyás közösségekben.

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , ,

New York City SoHo kerülete (South of Houston Street, a Houston Streettől délre fekvő terület) a 19. századtól kezdve különleges szerepet töltött be a metropolis életében.

11270711_827199387330017_8947448511041186521_o

Az eredetileg mezőgazdasági területként funkcionáló környék gyorsan fejlődésnek indult, iparosodott, s rövid idő alatt vonzóvá vált a New York-i elit és a művészvilág bohém képviselői körében is. Érdekességként, itt nyílt a város első vörös lámpás negyede is.

IMG_0738

A SoHo napjainkban is kiállítótermeknek, galériáknak, divatos dizájner butikoknak ad otthont, valamint a lakosság felsőbb rétegének, akik képesek a történelmi múlttal rendelkező kerület csillagászati bérleti díjait kifizetni.

IMG_0737

A SoHo a turisták által is kedvelt célpont és nem csupán a menő üzletek végeláthatatlan sora miatt, de a környék különleges hangulata is vonzza őket. A kerület egyedi, öntöttvas épületei világhíresek és a leggyakrabban fotózott New York-i épületek közé tartoznak.

IMG_0751 IMG_0739

A SoHo-ban található a világ legnagyobb öntöttvas épület együttese, mely több mint 250 műemlék, illetve műemlék jellegű házat foglal magába. A házak többsége 1840 és 1880 között épült.

IMG_0752

Legtöbb esetben az öntöttvas homlokzatot már meglevő házak felújítására, csinosítására használták, mivel sokkal olcsóbb volt. mint a kő, illetve a tégla. A díszítőelemeket akár előre is elkészíthették, cserélhették és a javítás is jóval könnyebb volt.

IMG_0750

A vas nemcsak rugalmas és könnyen formázható, de roppant erős is, így hatalmas, pazar, hajlított ablakkeretek kerültek a környék újonnan épített házaira.

IMG_0745

Az egykor komor, gázvilágításos ipari negyedet elöntötte a természetes fény. Az öntött vas a belső teret is megváltoztatta. Az alacsony belmagasságot tágas, funkcionális, oszlopos beltér váltotta fel, mely tökéletesen funkcionált galéria, kiállító- és műteremként, a New York-i művészvilág legnagyobb örömére.

IMG_0749

Egy ideig az építészek úgy gondolták, hogy az öntött vas jobb megoldás az acélnál. Hamarosan azonban rájöttek, hogy extrém hő hatására az öntött vas vetemedik, a tűz oltása során a hideg víz pedig repedéseket okoz.

11312817_827199393996683_5051470081522273848_o

Az öntöttvas korszak rövidnek bizonyult, s az acél győztesként került ki, a Soho épületei azonban történelmi jelentőséggel bírnak a mai napig.

IMG_0754

1972-ben 26 utca került a műemlék listára, melyek közül kiemelkedik a Broome Street, a Greene Street, a Prince Street és a Broadway. Amennyiben időnk engedi, feltétlen látogassuk meg a környéket és készítsünk képeket. New York város vezetősége úgy döntött, hogy közbiztonsági okokból hamarosan lebontásra kerül a tűzlépcsők legnagyobb hányada. New York City építészetének egy arany korszaka ismét véget ér.

11270261_827199390663350_9180844187030579198_o

Képek: a blog írójának tulajdona
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Tags: , , , , ,

« Older entries