Ünnepek

You are currently browsing the archive for the Ünnepek category.

A karácsonyi időszak végén szeretnék néhány gondolatot megosztani. Remélem, segítségére lehetek a jövőbeli utazóknak a tervezésben. Karácsony New Yorkban – fogalom – a nagyvárosi ünneplés esszenciája. Ez a hatalmas világváros tudja, hogyan kell feledhetetlen élményt nyújtani. A csendes-éj karácsonyi érzését azonban ne itt keressük, mert ez a hatalmas metropolisz karácsonykor sem tagadja meg magát: hangos, mozgalmas, színes-fényes-meglepetésekkel teli forgatag.

Üzenem a kárörvendőknek, akik 2020-21-ben naponta üzenetekkel bombáztak, hogy nem jött be a számításuk: az általuk kívánt és megjósolt “Nagy New York-i összeomlás” nem következett be. New York nemcsak felállt a járvány után, de ismét virágzik. 2019-ben 66,6 millió látogatója volt, 2020-ban ez a szám 22,3 millióra csökkent, idén azonban már visszatornázta magát 66,4 millióra. 2024-re az előrejelzés szerint a látogatottság el fogja érni a 70 milliót. A járvány után tapasztalt bűnözési hullám is lecsendesedett és hónapok óta csökkenő tendenciát mutat. (Az adatok forrását a kommentekben linkelem.)

A megnövekedett turistaforgalom tavaly és idén soha nem tapasztalt karácsonyi tumultust okozott. 2010 óta követem tudatosan az ünnepi időszak eseményeit és bizton állíthatom, hogy a résztvevők száma drasztikusan emelkedik az elmúlt 10 évben. 2015-ben volt utoljára, hogy nehézségek nélkül tudtam részt venni a karácsonyi ünnepségeken. A Bryant Park karácsonyfa ünnepségén még ülőhelyem is volt, pedig csak fél órával a kezdés előtt érkeztem.

A Rockefeller Centerben és környékén mindig tumultus volt, de amit tavaly és idén tapasztaltam, az minden képzeletet felülmúl. Az Ötödik és a Hatodik Sugárút, 48. és 51. utca által határolt területen délután 4 és este 10 között mozdulni sem lehet. Akinek klausztrofóbiája/tömegiszonya van, többször is gondolja meg. Idén csak egyszer vágtam bele, de csakis azért, hogy ezeket a képeket elkészíthessem. A Rockefeller Center karácsonyfáját a reggeli órákban vagy este 11 után érdemes meglátogatni. A fényeket reggel 5 órakor gyújtják fel, így ez még egy plusz különleges élmény. Esős napokon is kevesebben vannak. A hétvégék a legrosszabbak. Ilyenkor olyan hatalmas a tömeg, hogy szombaton az autós forgalmat is lezárják az Ötödik Sugárúton, hogy a nézelődők nagyobb területen sétálhassanak. Ez is új az utóbbi két évben. Az is új – bizonyára láttátok az idei képeimen -, hogy a fához már nem lehet egészen közel menni. Anno az alsó ágak alatt állva tudtunk fotózni. Most már a két oldal le van zárva, nem lehet a fa mögé menni.

A karácsonyi kirakatokat, az Ötödik Sugárúton vagy a Macy’s-nél érdemes a karácsonyi időszak elejére tervezni. Ugyanez vonatkozik a Plaza Hotelre. Karácsonyhoz közeledve már nem nagyon engednek be turistákat, akik nem a szálló vendégei. Én kétszer is bejutottam december 10-e előtt.
A Bryant Park és a Winter Village idén számomra szintén élvezhetetlen volt a tömeg miatt. A Dyker Heights fényeit is érdemes december elejére ütemezni.

Azért persze bőven akad látnivaló annak is, aki mindenképp el akarja kerülni a tömeget. A Washington Square Park, a Madison Square Park, a South Street Seaport, a Wall Street karácsonyfája is csodaszép. A legszebben díszített házakat az Upper East Side-on és a Village-ben lehet találni. Feltétlen érdemes a Park Avenue mentén felállított fákat is felkeresni, énekelni a kórussal a St. Bartholomew templom lépcsőin, meglátogatni a Grand Central Terminal-t, a karácsonyi kisvasút kiállítást a New York Botanikus Kertben. A karácsonyi kirakodóvásárok közül a Union Square és a Columbus Circle csendesebb. A Columbus Circle bevásárlóközpontban a karácsonyi csillagok fényjátékát is érdemes megnézni.

Ezzel a bejegyzéssel természetesen nem akarom elvenni a kedveteket a New York-i karácsonytól. Sőt! De tudnotok kell a valóságot, hogy az elvárások a helyén legyenek. A szép, tömegmentes képek, ha ez a célotok, rengeteg tervezést, áldozatot követelnek. A New York-i karácsony fantasztikus élmény és minden évben van valami új. Ha lehetőségétek van rá, ne hagyjátok ki!

Tags: , , , , , , , , , , ,

Sokan meglepődnek, hogy a Times Square-n a szilveszteri konfetti eső viszonylag fiatal tradíció. 1992-ben kezdődött, amikor a Times Square még elég kétes hírben állt. Sztriptíz bárjaival, erotikus üzleteivel semmiképp nem számított családbarát környéknek. A szilveszteri program szervezői mindent bevetettek, hogy barátságosabbá tegyék a helyszínt. A konfetti eső is ezek közé tartozott. A másfél tonnányi papírfecnit a Times Square épületeinek tetejéről 100 önkéntes, kézzel szórja a résztvevőkre. A dobálást pontosan 20 másodperccel éjfél előtt kezdik, így mire a gömb leereszkedik, az egész tér konfettibe burkolózik.

Néhány éve az újévi kívánságaink is a konfetti eső részei lehetnek. December 1-je és 29-e között, a Times Square-n, a Wishing Wall-nál (Kívánság Fal) ráírhatjuk újévi kívánságainkat, fogadalmaink, álmaink egy- egy cetlire, így éjfélkor ezek is ott hömpölyögnek majd a levegőben.

Idén ti is részesei lesztek a New York-i Szilveszteri bulinak. A napokban ellátogattam a Wishing Wall-hoz. Ezzel szerettem volna megköszönni az egész éves figyelmeteket, a rengeteg kedves kommentet, a visszajelzést, a lájkokat és megosztásokat. Fantasztikus közösség alakult ki itt, ami sajnos nagyon ritka a közösségi oldalakon. Kívánok nektek egészséget, szeretetben eltöltött napokat, vidámságot és sok jószándékú embert körülöttetek. Találkozunk 2024-ben, új történetekkel, sok-sok képpel.

Tags: , , , , , ,

New York City legszebb karácsonyfája nem a világhírű Rockefeller Centerben található, de még csak nem is a Wall Street-en, hanem egy eldugott kis ösvényen, a Central Park sűrűjében. A fáról csak nagyon kevesen tudnak, nem tartozik a park fennhatósága alá, így a térképeken sem jelenik meg. Pontos helyét egyetlen cikkben sem említik. A legtöbben csak “belebotlanak” parkbéli barangolásaik során. A fehér cédrus karácsonyfa az állatbarátok titka, 38 éve.

Hálaadás és Háromkirályok között a fa ágait több száz, eltávozott kisállat képe díszíti. A Furever Tree, az elhunyt kis kedvencek emlékhelye. Ha létezik az a szivárványhíd, egy rövid időre, a karácsonyi időszakban leereszkedik a Central Parkba.

Ezen az 5 méter magas örökzöldön annyi szeretet koncentrálódik, hogy már a közelébe érve összeszorul a torkunk. Majd olvasni kezdjük az üzeneteket, rátalálunk a zacskóba zárt, összerágott plüss játékokra, rongyos teniszlabdákra, egy elnyűtt nyakörvre és visszanyerjük az emberi jóságba vetett és elveszített hitünket. A fa alatt állók sírva-nevetve olvassák a kedvencekhez írt sorokat, nézegetik a szívszorító képeket. Kutyák, macskák, nyuszik, tengerimalacok, lovak és még egy teknős is.

Hogy kezdődött a Kis Kedvencek Emlékfájának története? Egy borongós őszi este, 1986-ban. Jason Reddock, szereposztó rendező, a kutyájával sétált a parkban, amikor meglátta a fát és az ágain néhány kutyajátékot. Nem tudta mire vélni a dolgot, de a titokzatosság megindította. Másnap csatlakozott hozzá színésznő barátja, Nicki Gallas és kutyája is. Néhány nappal később ismét visszatértek a fához és elhelyezték eltávozott kutyáik képét és néhány olcsó, piros bársony masnit. Mindketten kutyások voltak, gyerekkoruk óta, így jó pár kedvenc képe felkerült a fára. Nicki még egy kis lamináló gépet is hozott magával, hogy megóvja a képeket az esőtől.

Tradíció született azon a napon. A Central Park sétálói, többnyire helybéli kutyások (a környék nem igazán turista célpont) is felfedezték a fát és egyre több kép került az ágaira az évek során. Jason és Nicki január 6-án leszedte a képeket és őrizte a következő karácsonyig, amikor ismét elhelyezték őket az ágakon. A képeket Jason őrizte, mert neki volt több hely az apartmanjában.

A Fa Őrzője, mióta Nicki elköltözött a Cityből és Jason már nem bírja a nagy sétákat, Marianne Larsen, Jason barátja lett. Ő az, aki leszedi, javítja, laminálja a képeket, hogy állják az idő vasfogát. Gyakran rövid üzeneteket is hagy a fán a látogatók számára, mint ottlétem során is tapasztaltam. Jelenleg közel 700 emlék található a fán és Marianne önkéntes segítőkre is talált. Így már egy közösség őrzi a fát és a kincseket.

Ez a fa az egyetlen karácsonyfa New Yorkban, amely alatt nem önfeledt szelfik készülnek, hanem megértő lelkek találkoznak, teljesen véletlenül. Ismeretlen kis állatok emléke köti össze őket, a feltétel nélküli szeretet ismerete, a veszteség emléke. Itt nem szégyen a kicsorduló könny. A hatalmas városban egy hely, ahol biztosan megértenek, ahol biztonságban vagy.

A fa titkát én sem árulom el és kérlek, ha tudod, vagy rátalálsz, ne írd le a nagyközönség előtt. Maradjon titok, legyen meglepetés. Marianne is ezt kéri. Annyit elárulhatok, amennyi segítséget én is kaptam. Ezzel az információval rátaláltam a fára: a Ramble észak-nyugati része, a 73. és 78. utca között.

Jason

Őrizzük meg a fa titkát, mely mindig csak egy hajszálnyira van a pusztulástól. 2016-ban egy örült (nincs rá más szó) már megrongálta és szerteszét dobálta a képeket. A Moby Dick írójával, Herman Melville-lel élve: “Nincs rajta egyetlen térképen sem. Az igazi helyek soha nincsenek.”

A fenti képeken Jason és Marianne.

Tags: , , , ,

Idén a Cartier luxus ékszerház karácsonyi dekorációjának középpontjában egy hatalmas léghajó volt, de vajon miért? Az 1889-es párizsi világkiállítás legnagyobb sikere az Eiffel-torony volt. A brazil születésű Alberto Santos-Dumont 1892-ben érkezett Párizsba, hogy mechanikai tanulmányokat folytasson. Alberto gyermekkora óta az utazás, a repülés szerelmese volt és Jules Verne könyveken nőtt fel. Párizsban hőlégballon készítési és repülési képzésekre iratkozott és az első svéd ballon repülővel, Salomon August Andrée-vel is felvette a kapcsolatot. A hőlégballonok után hamarosan áttért a léghajó készítésre. 1900 áprilisában egy repülési versenybe is benevezett. Aki leggyorsabban repül a dél-párizsi St. Cloudból az Eiffel-toronyhoz, megkerüli azt és fél óra alatt visszatér a kiindulóponthoz, 50 ezer frank a jutalma. 1901-ben végre sikerült teljesítenie a versenykiírást.

Egy évvel később már a motorral működő repülőgép létrehozásán dolgozott. 1906-ra, könnyűszerkezetes repülőgépével rövidebb távokat is meg tudott tenni.
Sokan a mai napig őt, és nem a Wright testvéreket tartják a modern repülőgép feltalálójának. Sajnos munkásságát nem sokáig folytathatta. Sclerosis multiplexet állapítottak meg nála. Betegségét depresszió súlyosbította és nem tudott elszakadni a gondolattól, hogy találmányát háborús célokra használják. 1932-ben önkezével vetett véget életének. Sajnos repülőgépének tervei nem maradtak fenn. Nem szabadalmaztatta őket, a tervrajzokat, levelezését mind megsemmisítette. Egy vele kapcsolatos tárgy azonban a mai napig fényesen őrzi emlékét.

Párizsban hóbortos, különleges egyénisége a társaságok kedvencévé tette. Rengeteg híres, befolyásos barátja volt, a Rothschild családon át Gustave Eiffel-ig. Egy Repülő Klub-béli eseményen találkozott először Louis Cartier, feltörekvő ékszerésszel, akivel azonnal közös hangnemre találtak. Alberto panaszkodott Cartier-nek, hogy a zsebóra nem praktikus a repülésben. Irányítani a repülőt még két kézzel kellett, a zsebórát kivarázsolni a zsebből, felnyitni, visszatenni, kifejezetten veszélyes mutatvány volt a levegőben.

Karórák már léteztek ekkor is, de csak hölgyek számára és ékszernek számítottak, főleg azért, mert a pontos időt nem tudták tartani. A jól működő férfi karóra létrehozása hatalmas kihívás volt. Elfogadtatni, egy eredetileg női ékszert a férfi vásárlókkal, nem volt könnyű feladat. Az órának nemcsak férfiasnak, de precíznek is kellett lennie. Cartier 1904-ben elkészítette barátjának az első férfi sport karórát, melyet Alberto 1906-ban is viselt, amikor az első, 220 méteres motoros repülését dokumentálták. A fényképeken ott látható a karóra. Ennél nagyobb reklám nem is kellett. Santos-Dumont már ezelőtt is népszerű divatikon volt, így az új karórának tökéletes modellje lett. Megszületett a Cartier Santos óra.

Louis Cartier, az óraműves Edmond Jaeger-rel együttműködve, hamarosan tömeggyártásra vitte a férfi karórát.

A Santos óra a mai napig a Cartier cég egyik legismertebb és legkeresettebb terméke.
A 2023-as karácsonyi dekorációval Alberto Santos-Dumont-nak állított emléket a Cartier-ház.

Tags: , , , , , , ,

Az Edward-korabeli karácsonyok meleg, meghitt hangulatát hozza vissza a Westbury ház idei dekorációja. Elegáns karácsonyfák, rengeteg természetes elem, téli virágok, magyal és borostyán ágakkal díszített kandallópárkányok a ház valamennyi szobájában. Mikulás is szolgálatban volt, amikor ott jártunk és csak titokban lesett rá a mobil telefonjára.


🎄
A Westbury House története:
A Westbury House mesébe illő története az 1840-es években kezdődik, Írországban, ahol egy szegény ír cipész feleségül veszi a munkaadója egyik alkalmazottját. Fiuk születik, aki összebarátkozik a szomszéd hasonló korú fiával, aki egy gazdag cég tulajdonosának gyermeke. A két kisfiú álmodozni kezd az Újvilágról. A kisfiú felnőtté válása után betársul barátja üzletébe és hamarosan az álma is valóra válik.
John “Jay” Shaffer Phipps elhagyja Írországot, Amerikába megy, ahol elvégzi a Yale-t, majd kiegészíti a Harvard jogi karával. Feleségül veszi a perui származású Margarita (Dita) Grace-t, a Grace Hajózási Vállalat örökösét. Öt gyermekük születik, négy fiú és egy kislány.
Az Old Westbury-ben található birtokot nekik vásárolja 1903-ban és felépítteti a Károly-korabeli házat George Crawley, hírneves angol építész vezetése által. Ő az, aki rátalál az 1700-as évekbeli kovácsoltvas kapura Angliában és áthozatja New Yorkba. A kertkapu hamarosan a Life magazin címlapjára kerül, s a birtok egy csapásra ismertté válik.

Dita beleszeret a kertészkedésbe. A kert a mai napig hűen tükrözi az asszony kertrendezési útmutatásait. Az évtizedek során a birtok egyre szebb lett, s pár évtizeddel később megnyitották a látogatók előtt is. Évente több tízezer látogatója volt a birtoknak és hamarosan a filmszakma is kegyeibe fogadta ezt a csodálatos kert- és épületegyüttest. Több Hollywood-i filmet is forgattak itt, többek között a Love Story, az Ártatlanság kora, a Kegyetlen játékok, a Szex és New York, valamint a Gossip Girl több jelenetét.
2001-ben a 93 éves Peggy Phipps úgy döntött, hogy átruházza az egész birtokot New York államra és megnyitják a ház teljes egészét a látogatók előtt.

📍: Old Westbury Gardens, Old Westbury, Long Island
Sajnos tömegközlekedéssel nem megközelíthető. A legkönnyebb a Long Island Rail Road a Penn Station-ről a Westbury állomásig a Port Jefferson vonalon. Onnan Uber/Lyft 7 perc.

Tags: , ,

Az UNICEF hópehely az 57. utca és Ötödik Sugárút kereszteződésében 1984 óta a remény, a béke és az elesettek – különösen gyermekek – iránti empátia jelképe. A hópehely ikerpárja a Rodeo Drive-on található, Beverly Hills-ben. Az 1500 kilogrammos, 7 méter átmérőjű kristály pehely idén új fényeket kapott, így már színes fényjátékra is képes.

Tags: , ,

Szinte valamennyi Rockefeller Center karácsonyfát ábrázoló kép alatt legalább egy hasonló komment olvasható: “Barbárság! Miért kell egy ilyen gyönyörű fának elpusztulnia? Csak azért, hogy sok idióta turista fényképezhesse? Használjanak műfenyőt végre!”
Beszéljünk a Rockefeller Center fájának környezeti hatásáról.

🔹️ Mi lesz a fenyő sorsa? Az ünnepi időszak végeztével a fát a Habitat for Humanity szervezet házak építésére használja, rászorulók számára. A gerendára bélyegzik a Rockefeller Center nevét és a karácsonyfa évét, így a ház mindenkori lakói tudják, hogy házuk alapanyaga a Rockefeller Center fája volt. A Habitat for Humanity naponta vág ki fákat, hogy házakat építsen, így ez a fa legalább kétszer is szolgál. A farönköt a New York-i Lovassport Egyesület díjugratási szakosztálya kapja meg.

🔹️ A műfenyő tényleg jobb a természetvédelem szempontjából? Egyáltalán nem. A műfenyő, miután megunjuk, eltörik vagy nem működnek az égők, a szemétlerakóra kerül és 500 év telik el, mire úgy-ahogy lebomlik, mikroműanyaggal szennyezve a talajt, a természetes vizeket, a levegőt. A műfenyő fém elemeinek lebomlása 200 évet igényel. A műfenyők készítése, még akkor is, ha újrahasznosítható műanyagból készül, roppant környezetszennyező. A legtöbb műfenyőt Kínában gyártják, így a szállítás ismét hozzájárul a környezetszennyezéshez. És akkor még nem is beszéltünk a műfenyők csomagolásáról és a gyárakban dolgozók munkakörülményeiről és fizetéséről.

🔹️ A vágott fenyő általában a környékről érkezik, így a szállításra nem kell annyi energiát fordítani. A fenyőfarmok természetesen állandóan pótolják a kivágott fákat. Az Amerikai Karácsonyfa Szövetség minden egyes kivágott fa helyett 3 másikat ültet.

🔹️ A Rockefeller Center fája kivétel nélkül magán felajánlás útján kerül kiválasztásra és ez az adakozók számára különleges, életre szóló élményt jelent. Amennyiben a Rockefeller Center egy nap véget vetne a karácsonyfa állításának, ez nem csupán egy több mint 90 éves New York-i tradíciónak a végét jelentené, de az egész világ veszítene. Turisták millió számára megvalósult álom élőben látni a Rockefeller Center fáját, míg másoknak visszatérő családi hagyomány ellátogatni a fához. A fa felajánlói számára a Rockefeller Centernek fát ajándékozni megtiszteltetés, sokszor bizonyítást is jelent. Sokaknak (és sajnos egyre többeknek) a mindenki karácsonyfája az egyetlen fa, mivel nem telik sajátra.

Tags: , , , , , ,

A legtöbb kép nem adja vissza a karácsonyi gömbök hatalmas méretét. A szoborcsoport Stephen Stefanou, a dallasi Venue Arts dizájnerének alkotása és 1993-ban került először a 1251 Sixth Avenue (volt Exxon épület) szökőkútjába. Maga az alkotó is csodálkozik, hogy immár 30 éve, minden egyes karácsonykor újra kéri a város vezetősége a felállításukat. A gömböket minden 5 évben újra készítik. A rendelésben az is szerepel – mindenki örömére -, hogy változtatás nélkül készüljenek.

Tags: , , , , , , ,

🦃 A Hálaadás tökéletes példája, hogy két, akár egymásnak ellentmondó tény, igaz és elfogadható lehet egyszerre.

1. tény: A Hálaadás, az indiánok valódi történelmét a legtöbb iskolában roppant hiányosan vagy egyáltalán nem tanítják Amerikában. A “történelem írói” megpróbálták kitörölni a közösség emlékezetéből azokat az eseményeket, amelyek több millió indián halálához vezettek. A társadalmi amnézia gyógyítása hosszas folyamat és sokakban kemény ellenállást vált ki, lásd republikánus államok könyvbetiltási kampányai, tanterv módosításai, a Kritikus fajelmélet oktatásának tilalma a felsőfokú oktatásban.
2. tény: A Hálaadás ünnepelhető mindezek tudatában és ellenére, anélkül, hogy egy működő tradíciót nyom nélkül kiradíroznánk a történelemből. Csupán a fókuszpontot kell jó helyre állítani.
New York City Hálaadás Napi Parádéjának töretlen sikere is bizonyíték erre.

🦃 A Macy’s Nagyáruház Hálaadás Napi Parádéja igazi New York-i tradíció. A felvonulás Tv közvetítését 50 millióan követik az otthonaikban, Manhattan utcáin pedig átlagosan 3 és fél millió nézője van az eseménynek. A parádé vezeti be New Yorkban az úgynevezett Holiday Season-t, az Ünnepi Időszakot: Hálaadás, Black Friday, Yule, Hanukkah, Kwanzaa, Karácsony és Újév tartozik ebbe az ünnepkörbe.
A 3 órás felvonulás reggel fél 9-kor órakor indul a Central Park West-ről és a Macy’s Nagyáruház előtt ér véget. Aki úgy dönt, hogy részt vesz a parádén, készüljön elemózsiával, innivalóval és öltözzön melegen. Manhattanban általában csípős, hideg a november vége.
Ismerkedjünk meg a parádé 10 titkával.

🦃 Az első parádét 1924-ben, a Macy’s dolgozói szervezték. Valamennyien első generációs bevándorlók voltak, akik hálaadáskor nagystílűen akarták megünnepelni szerencséjüket az Új Világban. A parádé a Harlemből, a 145. utcai Macy’s elől indult és haladt a 34. utcában található Macy’s elé.

🦃 A dolgozók és a fogadott mulattatók jelmezes kavalkádját a Central Park állatkertjéből kölcsönzött állatok, kisebb-nagyobb léggömbök és fúvószenekarok tették vidámabbá. 1927-ben az élő állatokat hatalmas léggömbök váltották fel.

🦃 Felix, a Macska volt a legelső léggömb.

🦃 Az első időszakban, a felvonulás végeztével a hatalmas lufikat szélnek eresztették, így azok pár napig még New York felett lebegtek. A Macy’s belevarrta a címet és ajándékutalvánnyal jutalmazta azokat, akik megtalálták és visszajuttatták az égből pottyant léggömböket. A szokásnak egy baleset vetett véget. 1933-ban az egyik léggömb zsinórja rátekeredett egy kisrepülő propellerjére Queens felett. Szerencsére nem történt tragédia. A gép kényszerleszállást hajtott végre Long Island-en. A baleset óta “leeresztő csapat” (deflation squad) működik a parádé után.

🦃 A parádé évről évre nagyobb és bonyolultabb, a léggömbök mérete mára eléri a 13 méteres magasságot és a 8 és fél méteres szélességet, azonban egy dolog nem változik. El kell férniük egy 3,5 x 2,5 méteres dobozba. Ez a szabvány mérete azoknak a dobozoknak, melyekben New Jersey-ből, a parádé központi épületéből Manhattanba szállítják a léggömböket, a Lincoln Alagúton keresztül.

🦃 A parádé napján rengeteg önkéntes tartja a lufikat, azonban a parádénak sok főállású alkalmazottja is van. Többségük mérnök, akik a figurák tervezésében és kivitelezésében vesz részt. A több ezer egyedi ruha tervezése, kivitelezése és karbantartása szintén főállású munka. Csupán a ruhák tisztítása és hajtogatása két teljes hónapot vesz igénybe.

🦃 1942 és 1944 között elmaradt a Hálaadás napi parádé A II. Világháború idején a világ hélium és gumi hiánnyal küzdött. A parádé elmaradt, a héliumot és a gumit felajánlották a hadseregnek. Az 1958-as hélium hiány idején levegővel töltötték meg a lufikat és daruk segítségével stabilizálták őket a felvonulás során.

🦃 A parádé legnagyobb attrakciói a jól ismert rajz és reklám figurák lufi-óriás másolatai. A legismertebbek közül az első csatlakozó 1934-ben Mickey Mouse volt, mellyel kezdetét vette a Macy’s és a Walt Disney stúdió együttműködése. A legkedveltebbek: Popeye, Superman, Donald Kacsa, Maci Laci, Garfield, Breki, Pókember, Babar, Tapsi Hapsi, Rózsaszín Párduc. Az évek során az állandó tagok mellett vagy helyett az adott évben divatos figurák is helyet kapnak.

🦃 A Hálaadás napi parádé két portmanteau-val, vagyis szó-összerántással is megajándékozta az amerikai angol nyelvet. A falloon a float és a balloon szavak keresztezéséből létrehozott szó, melyet a föld felett sikló léggömbökre alkalmaznak, míg a balloonicle a balloon és a vehicle szavak összevonásával jött létre. A ballonicle kifejezés azokra a léggömbökre vonatkozik, melyek motorral ellátott járművekre épülnek. Ezekhez nincs szükség léggömb tartókra, a vezető a léggömb alatt található járműben ül. Az első falloon-t 1969-ben láthatta a közönség, s a mai napig ez a hatalmas, Hálaadás napi pulyka indítja a felvonulást. A falloon-ok a Lincoln Alagúton keresztül érkeznek Manhattanba, még a parádé előtti este.

🦃 A parádét Santa Claus zárja. Egyetlen egyszer, 1933-ban, Santa nem a parádé záróalakja, hanem nyitó attrakciója volt, mely nem nyerte el a New York-iak tetszését, így Santa továbbra is az utolsó fellépő, az Ünnepi Időszak beharangozója.

 

Tags: , , ,

A Hálaadás az Államok legnagyobb ünnepe. Többen ünneplik, mint Karácsonyt, nagyobb készülődés előzi meg, mint a Függetlenség Napját. Hálaadáskor a családok útra kelnek, hogy együtt ünnepeljenek, így ez egyben az év legforgalmasabb napja is. A Hálaadás az együttlétről, jó ételekről, az NFL-ről, a Macy’s parádéjáról szól. Az ünnepi asztal körül általában nem esik szó a hagyomány valódi eredetéről, azonban egy jó ideje drasztikusan növekszik azok száma, akik a tradíció valódi eredetének tudatában már nem ünneplik a Hálaadást.

Generációkon át az amerikaiak azzal áltatták magukat, hogy a gyarmatosítás egy megegyezésen alapuló, vérontástól mentes esemény volt, az első Hálaadás pedig egy derűs közösségi esemény az őslakosok és a telepesek részvételével. Ebben a változatban a zarándokok első csoportja, a Mayflower fedélzetén, veszélyes és hosszas hajózás után Cape Cod-on kötött ki, a szabadság és az új élet reményében. Némi felfedezés és az őslakosokkal való rövid összetűzés után, a part mentén telepedtek le. Az új kolóniát az angliai Plymouth-ról nevezték el. Az első hónapok kétségek közt teltek. Az őslakosok, akikre élelem és biztonság szempontjából teljes mértékben támaszkodniuk kellett, legjobb esetben óvatosak és félénkek, legrosszabb esetben kifejezetten ellenségesek voltak. Végül az őslakosok, Samoset és Squanto tolmácsolásának segítségével, kapcsolatba léptek a telepesekkel.

A történet lazán átsiklik a kérdésen, hogy ezek az őslakosok hol tanultak meg angolul, és azon is, hogy miért lettek hirtelen ilyen barátságosak.

Ousamequin-nel, a törzsfőnökkel kötött egyezség alapján az őslakosok a következő tavasszal és nyáron etették a telepeseket, megtanították a kukorica ültetés, halászat alapjaira. A kolónia lassan virágzásnak indul. Ugyanebben az évben, a betakarítás után, a két csoport megpecsételte a barátságukat az első közös lakomával. A történet a telepesség hőskorával folytatódik és a világ legjobb országának létrejöttébe torkollik.

Hogy mi történt az őslakosokkal? Erről nem szól a történet. Az ő hagyatékuk, a földjük átadása a fehéreknek, vagyis behódolásuk a gyarmatosítóknak. A történet főszereplője, a massachusetts-i Wampanoag törzs a kezdetektől fogva harcol ez ellen az interpretáció ellen, mivel cukormázzal borítja a gyarmatosítás brutalitását.

A mítosz szerint, a bátor telepesek a kietlen vadonban találják magukat partraszállás után. A valóság azonban az, hogy az emberi civilizáció az amerikai földrészen éppen olyan ősi és gazdag volt, mint Európában. A Wampanoag törzs számára a történelem nem a Mayflower-rel kezdődött. Dinamikus múltjuk volt, számtalan generáció alakított ki szokásokat, ünnepeket. A “vadon” telve volt falvakkal, utakkal, megművelt földekkel, temetőkkel.

A mítosz szerint a Plymouth-i telepesek és a Wampanoag törzs találkozása 1620-ban az első kapcsolat volt az őslakosok és a fehérek között. Az igazság az, hogy ez csak egyike volt a véres találkozások láncolatának, mely 1524-ben kezdődött. Száz év konfliktus előzte meg a Mayflower érkezését.
A mítosz félénknek jellemzi a Wampanoag-okat, akiket megfélemlített a fehérek jelenléte. Az igazság az, hogy az első időkben könnyen ők voltak erőfölényben.

Az igazi történet 1614-ben kezdődött, amikor Squanto-t (több forrásban Tisquantum), több társával együtt az angolok elrabolták Patuxet faluból és Malagán eladták rabszolgának. Szerencséjére, szerzetesekkel került kapcsolatba, akik segítségével egy évvel később, Angliába menekült, ahol hajóépítő munkásként dolgozott. 1619-ben egy angol felfedező hajón dolgozott fordítóként és így jutott vissza Patuxet-be. Családja az európaiak által behurcolt járványok áldozatává vált.

A Mayflower hajó 102 puritán protestáns szeparatistával a fedélzetén 1620 szeptemberében hagyta el Plymouth kikötőjét az Új Világ reményében. I. Jakab angol király hozzájárulásával hagyhatták el az Anglikán Egyházat és a Virginia Társaság engedélyével a Hudson folyó torkolatában kellett volna új települést létrehozniuk. 66 napos hányattatás után, november 9-én, jócskán eltájolva, Cape Cod-nál, a mai Massachusetts partjainál kötöttek ki. Semmi joguk sem volt letelepedni a Virginia Társaság területén kívül.

Az első telet Új Angliában a hajó fedélzetén töltötték. A 102 utasból csupán 53-an élték túl a hideget és a különféle betegségeket. A nőket különösen megviselte az új élethelyzet. A 19 nőből csupán 5 élte meg a tavaszt. 1621 áprilisában a Mayflower visszatért Angliába és a telepeseknek a szárazföldön kellett folytatni az életüket. Egy elhagyatott Wampanoag falu romjaira kezdtek építkezni és Patuxet-et New Plymouth-ra keresztelték át. Eleinte a hátrahagyott kukoricán éltek, majd megpróbáltak ételt és magokat lopni a szomszédos falvakból, de a sírrablástól sem riadtak vissza.

Squanto-val még ugyanezen a tavaszon ismerkedtek össze, akinek tökéletes angol nyelvtudása életmentőnek bizonyult. A telepeseket megtanította a vadászat, a halászat, a kukorica és tök termesztés tudományára, valamint a halból készült műtrágya használatára.

1621 őszén a telepesek háromnapos betakarítási ünnepre készültek. A Hálaadás ünnepét az óhazából hozták magukkal. William Bradford, a Plymouth kolónia kormányzója, meghívta Massasoit, a Wampanoag Szövetség vezetőjét, aki 90 indián harcossal érkezett az ünnepre. A vendégek rengeteg ételt hoztak magukkal, többek között: halat, homárt, szarvashúst, kukoricát, tököt és juharszirupot. Ennek a három napnak a története szájhagyományként maradt fenn.

A relatív béke a telepesek és az őslakosok között nem tartott sokáig. A telepesek egyre többen lettek és egyre nagyobb területet tulajdonítottak el az őslakosok élőhelyéből, kizsákmányolva őket, járványokkal tizedelve soraikat. Egyre gyakoribbak lettek a véres összetűzések és a feszültség végül mészárlásba torkollott. A Pequot Mészárlásra 1637-ben került sor, Mystic faluban, Connecticut területén.

A Pequot törzs az éves Zöld Kukorica Fesztivált ünnepelte, amikor angol és holland zsoldosok, 13 telepes halálát megtorolandó, felgyújtották az alvó indián tábort és lemészároltak 700 őslakost. Miután az indián harcosok letették a fegyvert, a zsoldosok halomra lőtték őket. A nőket és a gyermekeket sem kímélték. A nőket élve elégették, a gyerekeket a közös szállásukon mészárolták le.

A Pequot törzs a telepesek megjelenése előtt közel 8000 főt számlált. Egy éven belül a himlő 6500 őslakos halálát okozta. A mészárlás után csupán néhány száz Pequot maradt életben.
A vérengzés másnapján a Massachusetts Kolónia kormányzója, John Winthrop bejelentette: “A Hálaadás Napja legyen ez és mondjunk köszönetet Istennek, hogy segítségével megsemmisítettünk több mint 700 indiánt.”

Ez az esemény volt a kezdete az évszázadokig tartó őslakos népirtásnak. 1863. október 3-án Lincoln elnök törvénybe iktatta a Hálaadás Napját, mint Nemzeti Ünnepet, november 4. csütörtökjét.

Hálaadás Napja az őslakosok, barátaik és szövetségeseik számára a Gyász Napja, nemcsak a múlt eseményeire emlékezve, de a jelenben is tartó egyenlőtlenségekre koncentrálva. Napjainkban az őslakos gyermek és újszülött halálozási arány 15%-kal magasabb, mint a nemzeti átlag. Az őslakos fiatalok öngyilkossági aránya 3-4-szer magasabb, az őslakos nőket 10-szer nagyobb eséllyel éri erőszakos szexuális zaklatás. A mészárlás környezeti népirtás formájában folytatódik. Ipari nagyvállalatok állami engedéllyel rezervátumok közelében helyeznek el hulladék hegyeket, az őslakosok által fogyasztott folyóvízbe engedik a mérgező melléktermékeket. Az őslakosok földjét a mai napig elrabolják, olajkutak és olajvezetékek épülnek rajtuk.

Egyre többek számára világos, hogy a történelemkönyvek nem a valóságot, hanem a hatalmon levők valóságát tartalmazza.

1990 óta november az Amerikai Őslakos Örökség Hónapja (Native American Heritage Month).

Könyvajánló: David J. Silverman – This Land Is Their Land: The Wampanoag Indians, Plymouth Colony, and the Troubled History of Thanksgiving

Tags: , , , , ,

« Older entries