Tanácsok turistáknak/GYIK

You are currently browsing the archive for the Tanácsok turistáknak/GYIK category.

(A dőlt betűs megjegyzések a blog írójának gondolatai, hozzáfűzései, javaslatai.)

Június végén a feleségemmel eltöltöttünk néhány napot New Yorkban. Gondoltam, leírom a tapasztalataimat, hátha tudok további támpontokat adni a blogon leírtak mellé.

Három és fél napot terveztünk a városnézésre, mert alapvetően Kanada volt az úti célunk és csak menet közben jutott eszünkbe, hogy mi lenne, ha pár napra ellátogatnánk New Yorkba is. Sajnos az élet közbeszólt és törölték a reggeli járatunkat Torontóba, így a három és fél nap helyett három napunk és egy esténk maradt.

Az utazást majdnem egy hét tervezgetés előzte meg. A Tinkmara blogján leírtak sokat segítettek.

A La Guardia reptéren szálltunk le, ahol automatából a kijáratnál vettünk két MTA hetibérletet. Utólag kiszámolva körülbelül úgy jöttünk ki három nap alatt, mintha egyesével töltögettünk volna rá jegyeket. 2-3 napra már érdemes megvenni hetibérletet a kényelmes és gyors haladás érdekében. A reptérről induló Q70-es busszal jutottunk el a lila 7-es metróvonatig, amivel Manhattanba lehet jutni (Hogyan jussunk a JFK-ről a szállásunkra?)

A szállásunk Manhattanban volt a 96. utcában (Hotel Newton), a West Side-on, gyakorlatilag a metrómegállónál. A hotel kifogástalan volt, mindenkinek csak ajánlani tudom. Megérte Manhattanban foglalni, mert innen viszonylag gyorsan megközelíthető minden.

Első este a szállás elfoglalása után átmetróztunk Brooklynba megcsodálni a Brooklyn hidat és Manhattant sötétedés után az esti órákban. A Brooklyn Bridge Parkban, leírhatatlan látvány fogadott minket. A kék metróvonallal (A) lehet a legközelebb jutni a parkhoz (a High Street–Brooklyn Bridge állomástól néhány perc séta).

Második nap korán keltünk és felszálltunk az első kompra, ami a Szabadság-szoborhoz és az Ellis Island-re megy. Érdemes megvenni a jegyeket online, még az indulás előtt pár héttel. Mi a Hard Hat Ticket-et választottuk (53,50 USD/fő), ami belépést biztosít a Liberty Island-re és magában foglal egy túrát az Ellis Island lezárt területeire munkavédelmi sisak viseletével. A kompok kb. 20 percenként közlekednek. Akinek van időpontja a Hard Hat túrára, annak javasolt minimum másfél órával a túra előtt felszállnia a kompra az induló kikötőben (Battery Park). Az emlékmű belsejére annyira nem voltunk kíváncsiak, ezért csak körbesétáltuk a Liberty szigetet. Szerintem ennyi is bőven elég.

 

Az Ellis Island felé tartó kompon már nem mentünk fel a komp tetejére, a tetőre vezető félemeleten alig voltak és innen is tökéletes a kilátás. Az Ellis Island múzeumba érve balra kell fordulni és a szuvenír bolttal szembe lévő pultnál kell bejelentkezni a Hard Hat túrára, ha valaki ilyen jegyet vesz. Akinek szüksége van rá, érdemes előtte elmenni mosdóra, mert közel másfél óráig nem lesz rá lehetőség. Egy humoros idősebb úr vezette a csoportunkat. Rendkívül szépen és érthetően beszélt angolul, minden témához egy-egy poént illesztve. Nagyon örülök, hogy erre is vettünk jegyet, javaslom mindenkinek, mert hatalmas élmény! A túra lényege, hogy egy 8-10 fős csoportot bevisznek a sziget elzárt területére, ahol a régi kórház, elkülönítő helyiségek és kiszolgáló épületek találhatóak, melyeket évek óta elhagyatottan állnak. A falakat több helyen egy francia művész installációi díszítik. Az épületeket az időjárás megrongálta egy kicsit és a területet a Sandy hurrikán is jól helyben hagyta, emiatt kötelező a munkavédelmi sisak, amit ott helyben adnak. A túrát követően kicsit körülnéztünk még a múzeumban. Az idegenvezetés során szerintem többet megtudtunk a sziget történelméről, mintha a múzeum minden szegletét bejártuk volna. Szépen elment az idő. Körülbelül délután 1 óra környékén szálltunk fel a kompra, ami visszavisz Manhattanba. Ekkorra már elég nagy tömeg volt a Liberty és az Ellis Island-en is. Ezt a program sorozatot érdemes az első komppal elkezdeni (8:30) és a Hard Hat túránál is a legelső időpontot választani (10:30), mert akkor még nincsenek olyan sokan a szigeteken és a kompon sem.

Miután visszatértünk Manhattanba, a Battery Parkból a Charging Bull-hoz mentünk. A különböző élménybeszámolókkal szemben, mi viszonylag gyorsan megtaláltuk. Legnagyobb sajnálatomra normális fényképet nem sikerült készítenem róla, mert fürtökben lógtak rajta az emberek.

Megnéztük a Federal Hall, a tőzsde épületét és sétáltunk a Wall Street-en. Nagyon éhesek és fáradtak voltunk, ezért szerettünk volna beülni valahova, de ezen a környéken csak utcai bódés hambugert, hot dogot találtunk. Végül egy kifőzde jellegű étkezdében kötöttünk ki a Water Street-en, ahol végre le tudtunk ülni egy kicsit és jól is laktunk.

A Federal Reserve Bank felé mentünk vissza a World Trade Center emlékművekhez, ahol nagy rendőri készültség és turisták hada fogadott minket. Bombakereső kutyával sétáló civil rendőrök és fémkeresővel felszerelt rendőrposztok minden sarkon. Érdekes látvány volt és csak utólag esett le, hogy igazából itt bármikor bármi megtörténhet. Az emlékművek lenyűgözőek és egyszerre elszomorítóak is. Hatalmas négyzet alakú medencék, a közepén egy kisebb medencével, ahova a víz vízesésként zubog. A peremén az elhunytak neve van kiírva és itt-ott virágok vannak elhelyezve. Egy kicsit morbid volt, hogy a külföldi turisták szelfibottal pózoltak a “gödrök” előtt.

A múzeumra nem maradt idő, de a World Trade Center bevásárlóközpontba bekukkantottunk a lépcső tetejéről. Érdekes épület, akinek van rá ideje, szerintem érdemes lehet egy kört tenni benne. Innen a St. Paul’s Chapel of Trinity Church felé sétáltunk tovább. Ez a templom egy karcolás nélkül megúszta tornyok összeomlását, annak ellenére, hogy közvetlen az ikertornyok tőszomszédságában van. A templomkertben lévő temető pedig valahogy beilleszthetetlennek tűnik a felhőkarcolók árnyékába. A City Hall előtti parkban megpihentünk egy kicsit. Rengeteg mókus volt, akadt amelyik kézből is elvette a csemegét.

A park után átsétáltunk a Brooklyn hídon, hogy az előző esti látványt nappal is megcsodálhassuk. Rengetegen vannak a hídon, ahol kerékpáros sáv is található. A biciklisek eszeveszett tempóval hajtanak, több életveszélyes helyzetet is láttunk, mire átértünk. Mindenkinek javaslom, hogy a biciklis sávban ne álljon meg fotózni vagy bámészkodni, mert elég veszélyes. Érdemes a Manhattan és a Brooklyn híd között lesétálni a partra, így a másik hidat is teljes egészében megcsodálhatjuk.

A parton lesétáltunk a Brooklyn Bridge Parkba, ahol előző este voltunk. Nappal is gyönyörű a kilátás innen, de aki jó fotókat akar készíteni, annak inkább a reggeli órákat ajánlom, mert a késő délutáni órákban Manhattan felől süt a nap.

Második nap a Rockefeller Centerben kezdtünk, ahova szintén hetekkel előtte megvettük a jegyet. Megéri itt is körülnézni nappal is és este is (Sun & Night jegy: 53 dollár/fő). A beszámolók alapján döntöttünk úgy, hogy a három kilátó közül ezt nézzük meg. Egyrészt, állítólag itt vannak a legkevesebben másrészt a Central Parkra is innen nyílik a legjobb kilátás. Egyből feljutottunk a tetejére, pár percet kellett csak sorban állni. A tetőn két szint található. Az alsót üveglapok veszik körbe. Az üveglapok közt akkora rés van, hogy egy-egy helyen egy nagyobb fényképezőgép objektív is vígan kifér, de szelfit, vagy csoportképet csak “üvegháttérrel” lehet készíteni. A felső szint kisebb alapterületű, de innen már lehet lőni olyan fotókat is amiben nem látszanak az alsó üveglapok. A szélén lévő beton tartóelemekre este egy kisebb fényképező állvány is felállítható. Minden irányba ki lehet nézni és nincsen nagy tömeg. Szerintem jó választás volt.

A kilátó után a St. Patrick katedrálist néztük meg, ami egy rendkívül nagy templom, annak ellenére, hogy eltörpül a felhőkarcolók között. Alapterületre simán vetekedik az esztergomi bazilikával. Innen elsétáltunk a Grand Central Terrminal-hoz, majd a Public Library következett. A pályaudvarra bementünk, a könyvtár épületét csak kívülről néztük meg. A könyvtártól már nincs messze a Times Square, ami nappal közel sem annyira érdekes, mint az esti fényekben. Itt található a Madame Tussauds viaszmúzeum, ami szintén érdekes lehet, de idő hiányában kihagytuk. A Carlo’s Bakery cukrászda a Times Square-től csak 5 perc séta, de sajnos aznap zárva volt a családfő édesanyja halála miatt (részvétem a Torta Királynak). A 8. sugárúton elsétáltunk a Madison Square Garden-hez (kosárlabda és jégkorong csarnok) és Penn Station-höz, ahonnan már nincs messze az Empire State Building. A két épület között van egy hatalmas ruha és részben ajándéktárgyüzlet, ahol a kosárlabda, jégkorong, amerikai foci és baseball rajongó férfiak is találnak maguknak érdekes “szurkolói” ruhadarabokat, a hölgyek pedig elveszhetnek a női ruhák és cipők világában. Az Empire State Building megtekintése után a Madison Square Park-nál fejeztük be aznapi sétánkat, ahol egy érdekes vékony, de magas épület található. Itthon néztem utána, őt úgy hívják, hogy Flatiron Building.

Az estét a Rockefeller Center ismételt látogatásával koronáztuk meg. Este a Radio City Music Hall felőli oldalon lévő külső bejáraton lehetett bemenni a kilátó liftjeihez. A főbejárat felől az épület belsejében zárva volt az az ajtó, ahol délelőtt bementünk. Este sokkal nagyobb tömeg volt, ami 10 óra felé egy kicsit oszlott. Ahogy korábban említettem, aki fényképezni szeretne, az nyugodtan hozzon kisállványt. Kisebb sorban állás után, mindegyik oldalon több, kb. 50x50cm-es derékmagasságban lévő tartópillérre lehet felállítani a fényképezőgépet. Az esti kilátás csodálatos, a legmagasabb tornyok csúcsai folyamatosan változó színű megvilágítást kapnak.

A kilátó után a Times Square-re mentünk. Itt rendkívül nagy volt a tömeg (este fél 11-11 körül!). Sokan vártak az oldalutcákban lévő színházakba (Off Broadway) való bejutásra. Mi már hullafáradtak voltunk a sok gyaloglástól, úgyhogy színházjegy váltására nem igen volt igényünk.

Harmadik napra maradt a híres Central Park. A West 96. utcáról sétáltunk be, a Jacqueline Kennedy Onassis Reservoir (a legnagyobb tó) megkerülése volt a cél. Az eltervezett balról – Guggenheim múzeum felé – kerülést meghiúsította, hogy az ajánlott haladási irány jobbra volt kijelölve. Ez nem vicc, tele van táblázva, hogy a haladási irány jobbra kötelező. Ezt a szabályt valószínűleg a futók miatt hozták. A tó és a háttér is nagyon szép. El van teljesen kerítve és nagyon meredek a partja, nem fürdenek benne és hulladék sem igen található.

A tó után bekukkantottunk a Guggenheim múzeumba, de az emeletekre történő bejutásra idő szűkében nem vettünk jegyet. A következő állomás a MET volt. Úgy tudtam, hogy ingyenes, de volt belépő (A MET-be ajánlott belépőjegyár van. Az ingyenes, illetve ajánlott belépőjegyes programok listája ITT található.) szóval az előcsarnokot megnéztük belülről, majd visszamentünk a parkba. A Great Lawn (Nagyrét) egy érdekes rész, tele baseball pályával, a tőszomszédságában a Belvedere kastéllyal és a Turtle Pond-al (Teknős-tó). Ezen a részen található mosdó is, ha valakinek szüksége lenne rá. A kastély érdekes, ide mindenképp érdemes benézni. A mögötte lévő rész vadregényes, nagy sziklákkal és egy csónakázó tóval (The Lake). A csónakázó tavon egy szép fahíd (Bow Bridge) ível át, majd egy szökőkutas szobor és egy lépcsősor (Bethesda Terrace and Fountain) található gyönyörű díszítésekkel. A lépcsősoron felérve egyenesen haladva a Sheep Meadow-t (Juh Legelő) találjuk. Nekem ez tetszett a legjobban. Hatalmas rét, fákkal és felhőkarcolókkal a háttérben.

A parkból kiérve a Columbus Circle felé vettük az irányt, ami egy nagy körforgalom a közepén Columbus szobrával. Metróval visszamentünk Buddy cukrászdájába, ami ezen a napon már nyitva volt és isteni cannolit adtak. A cukrászdától egy sarokra található a Beer Authority, ahol finom a steak és a brooklyni sör is teljesen rendben van!

Sajnos ennyi volt a három nap és az azt megelőző egy este. A hajnali órákban taxival mentünk ki a La Guardia reptérre.

Számunkra ez az egész egy kanadai nyaralásnak indult és onnan már nem volt messze New York, tehát csak egy pár napos kitérőre volt idő. Utólag visszagondolva, végigrohantuk az egészet. Amit látni kell azt láttuk, de mélységében nem tudtunk elmerülni. A legtöbb belépős helyre nem mentünk be, mert 10-20 percre nincs értelme kifizetni a 20-30 dolláros belépőt. (Érdemes az ingyenes órálk köré tervezni a programot.) Abban az esetben, ha bementünk volna, akkor ott ragadnunk (pl. MET = legalább 4-5 óra) és nem tudjuk bejárni a város többi részét. Little Italy és a Chinatown így is kimaradt. Így utólag azt hiszem, hogy Manhattan teljes bejárására kb. egy hét kell. Aki New Yorkba tervezi a nyaralást, az maradjon legalább egy hétig, de inkább tovább. Véleményem szerint, New York a közelében sincs a filmekben látottaknak. Nincs tele öltönyös emberrel, nem olyan romantikusak a helyszínek, kivéve a Central Parkot. Rendkívül tömött és nem olyan tiszta, mint más nagyvárosok.

METRÓS TAPASZTALATOK: A metró vonalak tanulmányozásakor érdemes arra készülni, hogy bizonyos szakaszok időközönként le vannak zárva és nem mindig sikerül a megtervezett útvonalon eljutni oda, ahova szeretnénk. Ebbe már a lila 7-es vonalon is belefutottunk a repülőtérről Manhattan felé. Az ellenkező irányba kellett menjünk néhány megállót és ott tudtunk csak átszállni a Manhattanba tartó irányra. Ilyennel később is találkoztunk, de a metró alkalmazottak segítőkészek voltak és ajánlottak más útvonalat. Az átszállási lehetőségek jók, a metrótérkép szinte minden kocsiban megtalálható és a falakon lévő jelzések alapján könnyedén meg lehet találni a megfelelő peront. Nagyon sokat segít, hogy a peronokon szinte az összes oszlopon fent van, hogy hányadik utcánál járunk, így már időben látható, hogyha le kell szállni, vagy közeledünk úti célunk felé. A legtöbb kocsiban bemondják a következő állomást és van olyan is, ahol LED-es utastájékoztató kijelzőn mutatják. A metrón a késő esti órákig viszonylag sokan vannak, tehát nagy utazótáskákkal bajos lehet a közlekedés. A délután 5-6 óra környékén Manhattanből kifelé tartó járatokon katasztrofális a helyzet, aki tudja kerülje el ebben az időszakban a metrót.

ÉTKEZÉS: A Wall Street környékén nemigen vannak beülős helyek (olcsóbb: Stone Street, Pret-A-Manger; drágább: 29 étterem a Wall Street környékén) utcai bódékból lehet hamburgert és hot dogot venni. Szerintem érdemes bármilyen betervezett útvonalhoz keresni éttermet, bisztrót (mosdó szempontjából is) online, mielőtt elindultok. (New York legjobb nyilvános mosdói) Jól tud jönni egy-egy beülős hely a sok gyaloglást követően. Amit a beszámolókban lehet olvasni az teljesen igaz, nem érdemes szendvicset készítgetni, mert minden drága a kisboltokban is. A szendvicsek árából majdnem kijön egy bőséges reggeli (tojás + bacon + sült krumpli + pirítós + kávé).

BIZTONSÁG: Valóban nagyon sok a kétes alak. Nem érdemes szóba állni senkivel, aki odajön kéregetni, vagy bármi egyéb mással. Minket próbáltak leszólítani úgy, hogy itt egy doboz cigi, valószínűleg ti hagytátok el az előbb. El kell küldeni minden ilyen alakot a fenébe. (New York biztonségéról ITT és ITT olvashattok bővebben.) A turista látványosságok közelében biztonságban éreztük magunkat. Igaz, hogy ezeken a helyeken rengeteg a rendőr. Nappal Manhattant biztonságosnak éreztem. Este a metrót már nem annyira. Nagy értékű fényképezőgépet, telefont már nem vennék elő késő este a metrón. A reptérről befelé jövet, amikor le volt zárva a manhattani irány és az ellenkező irányba kellett menjünk 4-5 megállót, az is már érdekes környék volt. A parkokban nem szabad dohányozni, igaz kitáblázva nem láttam, de a parkőrök szólnak érte.

ÁRAK: Ahogy több helyen is írták, New York nem olcsó. A cigi körülbelül 10-12 dollár, a sör étteremben 8 dollár környéke, kisboltban 3-5 dollár. Egy ásványvízért a boltban 1,5 – 3 dollárt is elkérnek. Ebéd, vagy reggeli, helytől és ételtől függően 20-50 dollár. A ruházat nem drágább, mint itthon. Hűtőmágnest a MET előtt érdemes venni, itt csak 1-2 dollár, a gift shop-okban 3-5 dollár. A taxi Manhattanből a La Guardia-ra 35 dollár + borravaló volt.

Képek és szöveg: Fazekas Zoltán

Tags: , , , , ,

Nem titok, hogy New York City roppant drága város. A “Least Affordable Cities in America” listán az előkelő harmadik helyen áll, de ez távolról sem jelenti azt, hogy New York-i látogatásunk bankcsőddel kell, hogy végződjön, sőt! Tény, hogy a szállás kerül a legtöbbe, viszont az étkezéssel és a városnézéssel sokat spórolhatunk, mivel New Yorkban mindig történik valami érdekes és az ingyenesen felfedezhető nevezetességeknek se szeri, se száma. A látogatás teljes idejét le lehet fedni ingyenes programokkal, illetve minimális kiadással.

A lehetőségeket két csoportba osztottam. Külön tárgyaljuk a teljesen ingyenes, illetve a javasolt belépődíjas/alacsony költségvetésű (<$5) programokat. A könnyebbség kedvéért belinkeltem a nevezetességek, programok honlapját, illetve a hozzájuk tartozó blogbejegyzéseket, melyek tanulmányozásával készülhettek az útra.

Nem kerültek a felsorolásba a nyilvánvalóan ingyenes látnivalók, mint amilyenek az épületek, felhőkarcolók, parkok, terek, hidak.

“Pay what you wish” jelentése: egyes múzeumokban a feltüntetett belépődíj csupán javasolt összeg. Adományozzunk annyit, amennyit lehetőségünk, pénztárcánk, lelkiismeretünk megenged. Minimális hozzájárulás is elegendő.

Ingyenes programok

World Trade Center 9/11 emlékhely: Az emlékpark a vízesésekkel és az emléktáblákkal 2014 óta ingyenesen megtekinthető. Szeptember 11-gyel kapcsolatos bejegyzések.

 

High Line: Két és fél kilométeres séta – a történelmi Meatpacking District-től a 34. utcáig -, 8 méter magasan, 22 utcatömbön át, a manhattani forgalom felett, gyönyörű kilátással New York City-re és a Hudson folyóra. Blogbejegyzések a High Line-ról.

Grand Central: A világ egyik legszebb vasútállomását egyedül is felfedezhetjük. Ebben a két részes bejegyzésben (1. rész + 2. rész) minden fontos információ megtalálható, de ingyenes, másfél órás felfedező túrán is részt vehetünk, melyre hetente egyszer, pénteken délután fél 1-kor kerül sor a helyszínen.

 

New York City Public Library: A világ egyik legszebb könyvtára. Ingyenes, egy órás könyvtár bemutatást tartanak hétfőtől szombatig délelőtt 11 órakor és délután 2 órakor, vasárnap délután 2 órakor. A maximális létszám 25 fő, “first come, first serve”. Figyelem: a könyvtár a nyári hónapokban vasárnaponként zárva tart!

Staten Island Ferry: A kompról gyönyörű a kilátás Lower Manhattanra és a Szabadság-szoborra. Csúcsforgalmi időben a komp zsúfolt, időzítsük az utazást a késő reggeli, kora délutáni órákra vagy késő estére, ha Manhattan fényeiben akarunk gyönyörködni.

Brooklyn Bridge Park: Két km hosszú park- és szabadidőkomplexum, mely az East River mentén – DUMBO és Brooklyn Heights között -, hat, különböző funkciót ellátó kikötőt foglal magában. A Brooklyn Bridge Parkról több bejegyzést is olvashattok.

South Street Seaport: Alsó-Manhattan East River felőli oldalán található történelmi negyed, mely a gyarmatosítás idején a korabeli világ egyik legnagyobb tengeri csomópontja volt. A kikötőből csodálatos látvány nyílik a Brooklyn hídra, a távolban ívélő Manhattan hídra, a folyó túlpartján pedig Brooklynra. A South Street Seaport-on dokkoló hajókat és szkúnereket ingyenesen megnézhetjük, megpihenhetünk a kikötő parkjában. A South Street Seaport történetéről itt olvashattok.

Central Park Summer Stage: Vegyünk részt az ingyenes koncertek, színpadi előadások egyikén.

Bryant Park Summer Movie Festival: Vegyünk részt a hétfőként megrendezésre kerülő moziesték egyikén.

Socrates Sculpture Park: Ingyenes, szabadtéri szoborpark és múzeum Long Island City-ben.

Bronx Zoo: Szerdánként ingyenes, az adományokat szeretettel várják.

Brooklyn Botanic Garden: Ingyenes keddenként, szombatonként reggel 10-től délig (kivéve fesztiválok idején), november és február között hétköznaponként.

New York Botanical Garden: A park ingyenes szerdánként, szombatonként reggel 9 és 10 óra között. Kivételt képez: Enid A. Haupt Conservatory, Special Exhibitions, Everett Children’s Adventure Garden, Rock Garden, Tram Tour.

Museum of the Moving Image: a filmmúzeum ingyenes péntekenként délután 4 és este 8 óra között.

Borkóstolók: New York-szerte gyakran rendeznek ingyenes borkóstolókat. Itt találjátok a frissülő listát.

Brooklyn Brewery: A Williamsburg-i sörfőzde ingyenes kóstolóval várja a látogatókat. Az időpontokat itt találhatjátok. A belépés 21 éves korhoz kötött.

Hudson in Riverside Park: A 6 és fél km-es park a 72. és a 158. utca között ingyenes nyári programokat (kajak, jóga, Pilates) kínál.

Castle Clinton National Monument: Történelmi emlékhely és múzeum a Battery Parkban, melyből nagyon szép kilátás nyílik a Statue of Liberty-re.

Chelsea Galleries: A 10. és a 11. sugárút között, a 20. utca magasságában található a Chelsea Galleries negyed, ahol a galériák többsége ingyenesen látogatható. Az állandóan frissülő listát itt találhatjátok. Csütörtökönként ingyenes sajt- és borkóstolót is tartanak.

City Hall: A New York-i Városházán, mely 1812 óta a város kormányzati központja, egy órás, ingyenes tárlatvezetést tartanak csoportok (hétfő és kedd) és egyéni látogatók (csütörtök) számára. A listára előre fel kell iratkozni a Városháza hivatalos oldalán.

Fashion Institute of Technology (FIT) Museum: New York City divatmúzeuma állandóan ingyenes belépést biztosít.

Federal Hall: Gerorge Washington beiktatási helyszíne ingyenes, szervezett vezetéseket biztosít a látogatók számára. A nyitvatartás rendjét, illetve az időpontokat itt találhatjátok. Nem kell előre bejelentkezni.

Federal Reserve Bank of New York: Az impozáns épületbe, ahol 10 ezer tonna aranyat őriznek két és fél méter mélyen a felszín alatt, szintén ingyenes a belépés. A szuperbiztos széf mellett ritkaság számba menő érméket is láthatunk a bejárás alatt, melyre előre fel kell iratkozni, A biztonsági előírásokat és a belépés feltételeit a Federal Reserve Bank honlapján olvashatjátok.

Green-Wood Cemetery: Az 1838-ban nyílt köztemető Brooklyn egyik leglátogatottabb nevezetessége. A temető a kerület legmagasabb pontján, a Battle Hill-en található, mely nevét arról kapta, hogy földjén vívták a Battle of Brooklyn-t (Brooklyn-i Csata) a Függetlenségi Háború idején. A Battle Hill-ről nagyon szép kilátás nyílik Manhattanra. A temető gótikus kapuját, nevezetes sírjait, síremlékeit ingyenes, szervezett túra keretén belül is felfedezhetjük. Időpontok itt.

American Museum of Natural History: A természettudományi múzeumba a nyitvatartás utolsó órája mindig ingyenes, az összes többi időpontban ajánlott belépődíj van.

Brooklyn Museum: A hónap első szombatján ingyenes, borkóstolóval, zenével.

Museum of Modern Art: Ingyenes péntekenként délután 4 és este 8 között.

Frick Collection: A hónap első péntekén (kivéve januárban) este 6 és 9 óra között ingyenes.

Jewish Museum: Szombatonként ingyenes, csütörtökönként délután 5 és este 8 között javasolt belépődíj van.

National Museum of the American Indian: Állandó ingyenes belépés biztosított.

Ingyenes strandok listája itt.

Gospel, zenés istentisztelet: ajánlott és közismert az Abyssinian Baptist Church és a Canaan Baptist Church of Chris a Harlemben.

A Rockefeller Center NBC Studios ajándékboltjában gyakran osztanak ingyenes belépőt a beszélgetőműsorok felvételére.

Manhattan Community Boathouse: ingyenes kajakozási lehetőség a Hudson folyón.

Javasolt belépődíjas/alacsony költségvetéses (<$5) programok

NYC Ferry: New York City új, jelenleg bővülő komphálózata festői utakat kínál egy metrójegy áráért ($2,75). A NYC Ferry magába olvasztotta az East River Ferry-t, ezt a vállalatot a tervezés során ne keressétek. A térképen a jelenlegi és a tervezett járatok láthatóak. Az  NYC Ferry-ről és az utakról itt olvashattok bővebben.

Metropolitan Museum of Art: Javasolt belépődíjas program.

Fort Tryon Park, The Cloisters: A The Cloisters a Metropolitan Múzeum kihelyezett középkori osztálya, így a Metben vásárolt jegy egy napig érvényes a The Cloisters-be (és fordítva is). Érdemes így terveznünk a programot. A Cloisters-ről ebben a bejegyzésben tudhattok meg többet.

The Met Breuer: A Met család tagja, javasolt belépőjeggyel.

 

New York Aquarium: Javasolt belépődíj péntekenként 3 órától (nyáron 4 órától.)

New York Historical Society: A New York Történelmi Társaság múzeumába péntekenként este 6 és 8 között ajánlott belépődíj van érvényben.

Governor’s Island: A 700 m2-es sziget 2003-ban nyílt meg a nagyközönség számára. A szigetről csodálatos a kilátás Manhattanra, lehet biciklizni, sportolni, piknikezni. Késő tavasztól ősz végéig tart nyitva. A dátumok évente változnak. A honlapon ellenőrizzük még a tervezés előtt. A komp a szigetre szombat és vasárnap délelőtt 11 előtt ingyenes, a többi napokok és időpontokban 2 dollárba kerül.

 

Roosevelt Island és Roosevelt Island Tramway: A Roosevelt Island Tramway Upper East Side Manhattant köti össze a Roosevelt Szigettel. A libegő az East River felett halad át, párhuzamosan a Queensboro Híddal. Metro kártyával igénybe vehető, így 2 dollár 75 centért élvezhetjük a magasból Midtown Manhattan sziluettjét, illetve bebarangolhatjuk a Roosevelt Island-et, ahonnan szép a kilátás Manhattan keleti oldalára. A Roosevelt Island Tramway-ről itt olvashattok bővebben.

Képek: m_bautista330, everydayimshuttering, chandle.art

Tags: , , , , , ,

New York City leggyűlöltebb épülete a Pennsylvania Station, közismertebb nevén a Penn Station (melynek titkairól ITT olvashattok) a Hetedik és a Nyolcadik Sugárút között (31.-34. utca) található. A pályaudvar (jegyváltó automaták, információ, várótermek, üzletek, éttermek) a Madison Square Garden épületének földszintjén, míg a peronok a földfelszín alatt találhatóak.

A Penn Vasútállomáson – a Grand Central Pályaudvarral ellentétben -, az utasok nem szívesen tartózkodnak egy perccel sem többet, mint muszáj, nem gondolnak rá büszkeséggel, egyszerűen a hétköznapok kellemetlen velejárójának tekintik. Sokak szerint a Penn Station New York City szégyene.

Az állomás szürke, kopottas, érdektelen, legjobb szívvel is csak funkcionálisnak nevezhető. Nyáron elviselhetetlenül meleg, év- és napszaktól függetlenül állandóan zsúfolt. A Penn Station, melyet eredetileg napi 200 ezer utazóra terveztek, jelenleg naponta több mint 600 ezer utast szolgál. Percenként közel ezer ingázó érkezik és indul az állomás 21 vágányáról, mellyel Amerika legforgalmasabb tömegközlekedési csomópontja, lehagyva még a JFK repteret is.

New York Közlekedési Megújulástervének része az Empire Station Complex, az Empire Vasútállomás Komplexum létrehozása. A Penn Station szomszédságában található, napjainkig postahivatalként (Farley Post Office) működő impozáns épület – az eredeti vasútállomás ikerépülete -, a komplexum része lesz, Moynihan Train Hall néven. A tervek szerint ide költözik az Amtrak, a jegypénztárak és itt lesz az állomás fő várócsarnoka is.

Az Empire Station Complex részeként – fél évnyi késedelem után -, a héten végre megnyílt a Moynihan Train Hall első fázisa, mely a Long Island Railroad új, nyugati bejárata és egy új metró kijárat a Nyolcadik Sugárútra (A/C/E).

A Long Island Railroad új bejárata és folyosói futurisztikus megjelenésükkel tökéletesen beilleszkednek a város újgenerációs tömegközlekedési dizájn koncepciójába (lásd: Fulton Center közlekedési központ, New York legújabb metróállomása).

 

Hófehér falak, halványkék fények, digitális kijelzők, Kubrick hatás. A legnagyobb változás a természetes fény jelenléte, mely fájóan hiányzik a Penn Station jelenlegi épületéből. Az irányjelzések, a tájékoztató táblák messziről is jól láthatóak, betűméretük hatalmas, szinte a dekoráció része.

A LED lámpákkal ellátott mennyezet a bárányfelhős kék égboltot idézi, ezzel növelve az amúgy alacsony belmagasságot. A főfolyosón töltőállomások is találhatóak az utazók legnagyobb örömére.

20170621_170309

Természetesen ez az új bejárat és a váróterem szakasz levesz egy keveset a Penn központi várótermének nyomasztó zsúfoltságából, de nem oldja meg az állomás mélyen gyökerező problémáját, mely túlmutat az épület hiányosságain.

Fotó: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , , , ,

New York City hosszú ideje az életem része. Hétköznaponként itt dolgozom, hétvégéken felfedező bloggerként járom a várost. Azt gondoltam, hogy utazási tervet készíteni egyszerű lesz. Tévedtem. New York-i útitervet készíteni nagyon is nehéz. Talán éppen azért, mert már “túl sokat” láttam a városból. A “muszáj megnézni” lista egyre hosszabb és hosszabb, s ha a nap 40 órából állna, akkor se lenne elegendő idő arra, hogy mindent felfedezzünk egyetlen látogatás alatt. Ez abból a szempontból azonban jó, hogy indokot ad a visszatérésre.

Első lépés – Tudnivalók, mielőtt tervezni kezdenétek

  • New York City a gyalogosok városa. Amennyiben a város egyik végéből a másikba kell eljutnotok, akkor használjátok a metrót vagy a taxit. A helyi járatú busz nagyon lassú és nem sokat lehet látni belőle. Erre a városnéző buszok jóval alkalmasabbak.
  • A New York-i taxi használatáról, tippek és trükkök ebben a bejegyzésben.
  • A New York-iak általánosan jól öltözöttebbek, divatosabbak az amerikai átlagnál, azonban ez nem vonatkozik a lábbelire. Az ingázó hölgyek – gyakran az urak is -, a munkahelyükön cserélik le a bejáratott, lestrapált edzőcipőt csinos lábbelire. A kiskosztüm sportcipővel gyakori látvány. Ti se csomagoljátok be a kedvenceiteket! Csakis kényelmes, zárt/félzárt cipő jöhet szóba, a flip-flop nem praktikus New Yorkba. A metró mocskos, a legforgalmasabb utcák szintén. Sokat kell gyalogolni. Számát sem tudom, hogy hány pár cipőt jártam szét az évek alatt.
  • Tervezés előtt tanulmányozzátok New York City kerületeit és azok jellegzetességeit. A biztonságos és kevésbé ajánlott környékekről itt található bejegyzés. Általános, megszívlelendő biztonsági tanácsaimat pedig itt olvashatjátok.
  • A tervezés megkezdése előtt feltétlen tanulmányozzátok New York City éghajlatát, melyről itt olvashattok bővebben.

Második lépés –  Miért megyek New Yorkba?

New York City látnivalóinak se szeri, se száma. Nemhogy két hét, de két hónap sem elegendő valamennyi felfedezésére, ezért már jó az elején el kell döntenetek, hogy mi az, amit feltétlen látni szeretnétek és mi az, ami számotokra kihagyható. Gondoljátok végig, hogy mire szeretnétek összpontosítani. Turista látványosságok, színház, vásárlás, parkok? Mindenkinek más az érdeklődési területe. Az útiterv az igényetektől, állóképességetektől, pénztárcátoktól, az utazó társaság összetételétől, illetve az időkerettől is függ. Ha előre elkészített tervvel dolgoztok, azt ezek alapján testre kell szabnotok.

Harmadik lépés – A látnivalók listája

Kezdjétek el összegyűjteni a látnivalók listáját. A legtöbb New Yorkba látogatónak már hosszú ideje van “álomlistája”, bakancslistája. Amennyiben nincs, a blogon a LÁTNIVALÓK menüpont alatt mazsolázhattok. (Hamarosan jön a New York Must See listám.)

Javaslom a Lonely Planet kiadó New York City útikönyvét, melyet az Amazon-on vásárolhattok meg (évente-két évente friss kiadással jelentkeznek), illetve a Lonely Planet honlapját.

Döntsétek el, hogy igénybe veszitek-e a pass-ok egyikét. A belépőcsomagok típusait, árakkal és a nevezetességek listájával lebontva, valamint általános pass tanácsokat ebben a bejegyzésben olvashattok. A pass típusa meghatározó a tervezésben.

Negyedik lépés – Térképre helyezés, csoportosítás

A legtöbb ember vizuális típus, így ez a lépés a legjobban akkor működik, ha vesztek egy New York City térképet (esetleg kinyomtattok egyet), egy csomó gombostűt, számozott cetliket. Természetesen a Google Maps térkép funkcióját is használhatjátok.

Jelöljétek be a látnivalókat a listáról, majd kezdjétek csoportosítani őket. A csoportosítást megvalósíthatjátok napok, környékek, esetleg metróvonalak szerint is. Az utóbbi különösen akkor jó, ha a szállásotok Queens-ben van. A 7-es metró útvonalán rengeteg látnivaló elérhető, minimális gyaloglással.

Mindig kalkuláljátok bele, hogy mennyi ideig tart A pontból a B-be jutni, gyalog, illetve tömegközlekedéssel. Ebben a Google Maps útvonal funkciója rengeteget segíthet.

Lesznek olyan napok, amibe rengeteg látnivaló belefér, viszont lesznek olyanok is, amikor csak néhány helyre juttok el. Vegyük példának Lower Manhattant. Hiába van rengeteg látnivaló egy helyen a Financial District-ben, ha ezen a napon szeretnétek a Szabadság-szobrot, Ellis Island-et, a 9/11 Múzeumot és a WTC kilátót meglátogatni. A kompra sorba kell állni, a szigeten gyalogolni kell, s ha még a koronába is felmentek, akkor szinte biztosan nem marad idő a Pénzügyi Központ többi részére. Ne becsüljétek alá a manhattani távolságokat, illetve az időt, melyet egy kávéra, gyors ebédre, mosdóra fordítotok.

Jó tanács: körül-belül a nap felét, maximum kétharmadát táblázzátok be. Manhattanban minden sarkon van valami érdekes, ami lelassít, melyet nem szabad kihagyni az adott pillanatban. Gyakran bele is botlotok olyan látnivalóba, melyet későbbre terveztetek.

A fennmaradó időbe inkább “ha marad rá idő” látnivalókat tervezzetek, így ha ki is maradnak, nem lesztek olyan csalódottak.

Ötödik lépés – Mit gondolnak mások?

Az élet más területein ez ne legyen szempont, azonban az útiterv készítésénél érdemes mások véleményét is meghallgatni, kikérni, még akkor is, ha esetleg nem veszitek számításba.

Keressetek rá bátran az adott szállásra, múzeumra, étteremre, elfoglaltságra. Az online kritikák között mindig találtok értékes, megszívlelendő információt, tanácsot, gyakran új ötletet is.

Megtehetitek azt is, hogy összeszeditek a kérdéseinket és felteszitek a TripAdvisor fórumára. Szinte biztosan kaptok használható választ. A legtöbb esetben gyakorlott utazók, helybéliek sietnek a segítségetekre.

Olvasgassatok úti beszámolókat. Ezen a blogon is találtok jó néhányat, remek ötletekkel.

Természetesen lesznek olyan tanácsok, melyeket nem akartok megfogadni. Lehet, egybehangzóan az a vélemény, hogy a Times Square-n enni butaság, mikor máshol olcsóbb és jobb. Nektek viszont ez is hozzátartozik az élményhez. Azt mondják, hogy a helikopteres városnézés nem éri meg az árát, mivel nem repülhetnek a város fölött, még kevésbé a felhőkarcolók közelébe. Nektek viszont ez már évek óta a bakancslistátokon van. Ne tántorodjatok el! Ez a TI utatok és úgy tervezitek, ahogy TI akarjátok. A lényeg, hogy TI jól érezzétek magatokat.

Képek: Tinkmara

Tags: , , , , , , ,

“Mit gondolsz, érdemes New York Pass-t venni? Mire tudom használni? Vagy valamelyik másik turista kártyát ajánlanád?” naponta kapok hasonló kérdéseket. Ez a bejegyzés a turista BELÉPŐKKEL, az úgynevezett pass-okkal foglalkozik részletesebben.

New York City hatalmas város, rengeteg ikonikus épülettel, múzeummal, attrakcióval, melyek valamennyi turista bakancslistáján szerepelnek. Jó néhány ezek közül azonban belépőjegyes, húzós árral, melyek gyorsan összeadódnak. A legtöbb turista célja, hogy minél több helyre eljusson, minél kedvezőbb áron.

A kedvezéményeket biztosító turista belépők ebben nyújtanak segítséget, azonban nem mindegy, hogy melyiket választjuk, mivel valamennyit különböző módon kalibrálták. A választás az igényeinktől, érdeklődési körünktől, állóképességünktől, pénztárcánktól, az utazó társaság összetételétől, illetve az időkerettől függ.

Személyes tanácsok a cikk végén, a záró gondolatokban.

A három legismertebb és leggyakrabban használt pass a New York Pass, a CityPASS/C3 és az Explorer Pass. Nézzük meg közelebbről hogyan működnek és hasonlítsuk össze őket.

New York Pass

  • A New York Pass bankkártáyhoz hasonlóan néz ki és úgy is működik. Segítségével 90+ New York-i nevezetességet látogathatunk meg ingyen, illetve számos étterembe, üzletbe biztosít árengedményt.
  • A nevezetességek listáját ITT találod meg. A részletes táblázat tartalmazza a normál belépőjegy árakat is, így kikalkulálhatjuk, hogy mennyit spórolunk.
  • A tartózkodásunk időtartalmának megfelelően vásárolhatunk 1, 2, 3, 5, 7 vagy 10 napos pass-t.
  • A kártyánkkal annyi nevezetességet nézhetünk meg, amennyit csak akarunk. A kártya az első használattal aktiválódik, vagyis nem kell azonnal igénybe vennünk, viszont nem hagyhatunk ki napot.
  • A kártya naptári napokban számol, nem órákban, ez a gyakorltban azt jelenti, hogy a leggazdaságosabban, ha kora reggel nekiindulunk (pl.: a hétfő reggel aktivált három napra szóló kártya szerda éjjel lejár).
  • A kártyaval együtt kapunk egy 250 oldalas útikalauzt a nevezetességek listájával, elérhetőséggel, rövid leírással, valamint egy turista térképet, egy metrótérképet és egy Hop-on-Hop-off busztérképet is, melyeket egy email feliratkozás ellenében ingyen is letölthetük a New York Pass honlapjáról.
  • Egy nevezetességet csak egyszer látogathatunk meg.
  • A legforgalmasabb nevezetességek esetében a New York Pass Fast Track belépést biztosít, vagyis külön, expressz sor működik a kártyatulajdonosok számára, lerövidítve a sorbanállással eltöltött időt. Ezek a Fast Track nevezetességek is szerepelnek a listánFast Track Entry (Untitled).
  • A kártyát érdemes online vásárolni, mert mindig fut valamilyen kedvezmény.
  • Egy évvel az utazás előtt már megvehetjük a kártyát. Ha az utolsó pillanatban vennénk és már nincs idő a postai kiszállításra, akkor is vásároljunk online a kedvezmény miatt, azonban fizetéskor válaszzuk a “Collect Passes in New York” opciót, vagyis a kártyát New York bizonyos pontján (átvételi pontok listája ITT) személyesen átvehetjük egy éven belül. Az átvétel nem aktiválja a kártyát.
  • Amennyiben pénzt szeretnénk megtakarítani, ajánlott a New Yorkban történő kártyafelvétel, mivel a 4 napos kiszállítás költsége Magyarországra 25 dollár. A felvevő helyeken azonban hosszú lehet a sor, így el kell döntenünk, hogy megéri-e a számunkra inkább kifizetni a 25 dollárt.
  • A kijelölt helyeken ad hoc is megvehetjük a Pass-t, viszont a helyszínen történő vásárlás nem kínál kedvezményt, teljes áron vásárolhatunk csak.
  • A pass érvényes a Szabadság-szoborhoz, de a korona kilátójába nem. Ide több hónapos a várakozási idő, vagyis ha fel szeretnénk menni a kilátóba, azt külön, jóval az indulás előtt intézzük a Statue of Liberty honlapján.
  • A New York Pass honlapján túra csomagokat is találhatunk, melyek konkrét időhöz kötöttek.
  • Jegyárak ITT.
  • A New York Passnak nagyon jó mobiltelefonos appja is van. Használjuk!

CityPASS és C3

 

  • A CityPASS belépőjegy tömb hat (3 kötött + 3 választható) nevezetesség meglátogatására jogosító, előre nyomtatott, kitéphető jegyet tartalmaz, melyet 9 napon keresztül használhatunk. A kártya az első használattal aktiválódik.
  • A CityPASS belépőjegy tömböt megvásárolhatjuk online, illetve a hat nevezetesség bármelyikénél személyesen is.
  • A jegytömböt a következő országokba postán is kiszállítják:  USA, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Ausztrália, Új-Zéland és Nagy-Britannia.
  • A többi országba emailben küldik a utalványt, melyet az első meglátogatandó nevezetességnél kell beváltanunk a jegytömbre. Főszezonban hosszabbak a sorok, melyet kalkuláljunk bele a tervezésbe. Az átvételkor legyen nálunk valamilyen szemlyazonosító igazolvány, például útlevél.
  • A CityPass-t hat hónapon belül fel kell használnunk.
  • A CityPass-al a következő nevezetességeket látogathatjuk meg: 
    • Empire State Building
    • American Museum of Natural History
    • The Metropolitan Museum of Art
    • Top of the Rock Observation Deck VAGY Guggenheim Museum
    • Statue of Liberty & Ellis Island VAGY Circle Line Sightseeing Cruises
    • 9/11 Memorial & Museum VAGY Intrepid Sea, Air & Space Museum.
  • A hat nevezetességet vásárlás előtt ki kell választanunk.
  • Egy nevezetességet csak egyszer látogathatunk meg.
  • A jegytömb végén egyéb kedvezményekre jogosító kuponokat is találhatunk.
  • A megtakarítás a következő (2017. április): felnőtt: -$88, gyerek (6-17): – $94
  • Amennyiben hat nevezetesség nem elegendő számunkra, érdemes a CityPASS új ajánlatát, a C3-t fontolóra venni, melyet csak a CityPASS honlapon keresztül vásárolhatunk meg. 
  • A C3 pass mobiltelefon applikáción keresztül, illetve nyomtatható formátumban használható és három (10 lehetőségből szabadon választható) nevezetesség meglátogatására jogosít.
  • A 3 nevezetességet nem kell előre kiválasztani.
  • A C3 pass-t egy éven belül fel kell használnunk és 9 napon át érvényes az első használattól.
  • A C3-vel a következő nevezetességek közül választhatunk hármat:
    • The Empire State Building Experience
    • Top of the Rock Observation Deck
    • American Museum of Natural History
    • 9/11 Memorial & Museum
    • Statue of Liberty & Ellis Island
    • The Metropolitan Museum of Art
    • Circle Line Sightseeing Cruises
    • Intrepid Sea, Air & Space Museum
    • Guggenheim Museum
    • Hornblower Sightseeing Cruises
  • A legtöbb New York-i nevezetesség, a New York Pass-hoz hasonlóan, a CityPASS tulajdonosoknak is biztosít saját sort.
  • Árak (2017. április): felnőtt: $74, gyerek (4-12): $54
  • A CityPASS és a C3 érvényes a Szabadság-szoborhoz, de a korona kilátójába nem. Ide több hónapos a várakozási idő, vagyis ha fel szeretnénk menni a kilátóba, azt külön, jóval az indulás előtt intézzük a Statue of Liberty honlapján. Jelenleg szeptemberre vannak még időpontok.
  • Ne feledjétek!: Az American Museum of Natural History és a Metropolitan Museum of Art javasolt belépőkkel működik, így annyit fizettek, amiennyit a pénztárcátok megenged. Ezeket ne válasszátok!

New York City Explorer Pass 

  • A New York City Explorer Pass a New York Pass-hoz hasonlóan bankárrtya alakú, mikróchippel ellátott kártya, melyet a nevezetességek bejáratánál húznak le.
  • Az előző kártyákkal ellentétben nem kötött napokhoz.
  • A nevezetességek száma szerint vásárolhatunk 3-4-5-7-10 belépős kártyát.
  • A kártya az első nevezetességgel aktiválódik és 30 napig érvényes.
  • A legtöbb New York-i nevezetesség, a New York Pass és a CityPASS-hoz hasonlóan, az Explorer Pass tulajdonosoknak is biztosít saját sort.
  • 57 nevezetesség küzöl választhatunk, melyek listáját ITT találhatjátok.
  • A nevezetességeket nem kell előre kiválasztani.
  • Egy nevezetességet csak egyszer látogathatunk meg.
  • Az Explorer Pass a Go City Card mobiltelefon applikáción azonnal használható, de email-en keresztül ki is nyomtathatjuk, ha ez a megoldás közelebb áll hozzánk.

Összefoglaló táblázat

A táblázat a 25 legfelkapottabb nevezetességet tartalmazza összehasonlító formában, a 2017. áprilisi adatok alapján. A passok ajánlatai változhatnak.

Záró gondolatok

A három legismertebb turista pass bemutatása után jöjjenek a személyes gondolataim, tanácsaim, tapasztalataim, melyeket természetesen nem kell betartani, de érdemes fontolóra venni.

A passok rengeteg turista esetében jól múködnek (lásd Ádám beszámolója), de fontoljuk meg a következőket:

  • New York City látnivalóinak se szeri, se száma. Nemhogy két hét, de két hónap sem elegendő valamennyi felfedezésére, ezért már jó az elején el kell döntenünk, hogy mi az, amit feltétlen látni szeretnénk és mi az, ami számunkra kihagyható.
  • A passok az “ingyenes” szó erejére építenek, ám ennek az ingyenesnek ára van. A turista kártyák csak akkor fizetődnek vissza, ha roppant tudatosan, szinte percre pontosan tervezünk és a programtól nem térünk el.
  • A legtöbbször, főleg a New York Pass esetében, a turista végül fejetlenül rohangászik, hogy minél több beleférjen az időkeretbe, mivel a pass csak így fizetődik vissza.
  • New York City jóval több, és őszintén szólva, egyáltalán nem az, amit a Times Square vagy a turista buszok képviselnek. Egy csendes séta alatt a West Village-ben, kávét szürcsölgetve a SoHo-ban, a High Line-on sétálgatva több információhoz juthatunk az autentikus Manhattanről, mint a tömött sorokban, a sokadik biztonsági vizsgálatra várakozva.
  • Természetesen az Empire State Building és a Rockefeller Center tetejére, a Statue of Liberty-hez, Ellis Island-re és a többi ikonikus New York-i nevezetességhez egyszer el kell jutni az életben, de nem feltétlenül rohamtempóban, feszülten.
  • A passok időmegtakarítást ígérnek, de az igazság az, hogy a fizetés az egyetlen, amit megspórolunk. A nevezetességeknél ugyanúgy sorba kell állnunk a bejutásra várva, legfeljebb egy másik sorban. A biztonsági vizsgálaton szintén ugyanúgy át kell esnünk, a CityPass vouchert először jegytömbre kell váltani, stb. Dátumhoz, időponthozhöz kötött jegyet, ami valóban időt sprórol, csak az adott nevezetesség honlapján keresztül lehet vásárolni. Ez főleg a Statue of Liberty esetében fontos, mivel ez talán a legidőigényesebb, s ha a koronába is fel akarunk jutni, akkor így is, úgy is, a honlapon kell jegyet vennünk.
  • A múzeumok legtöbbje javasolt belépőjeggyel üzemel, vagyis annyit fizetünk, amennyit a pénztárcánk és a lelkiismeretünk megenged, illetve vannak ingyenes órák, napok is.
  • Mielőtt passt vásárolnánk, javasolt először elkészíteni a saját listánkat, árakkal együtt, majd összehasonlítani a kártyák lehetőségeivel. A nevezetességek honlapján ellenőrizzük, hogy van-e ingyenes nap, javasolt ár, illetve lehet-e időpontra jegyet venni.

Érdemes megvásárolni? Igen, ha a cél minél több nevezetesség, ikonikus turista célállomás felfedezése. Időt és pénzt spórolhatunk meg, de csak akkor, ha tudatosan tervezzük az utunkat, napra lebontjuk a célállomásokat a választott pass köré építve és a programtervhez ragaszkodva. Amennyiben időhiány, vagy rossz tervezés miatt több helyszín is kimarad, a pass lehet veszteséges is és a Cityben eltöltött idő kapkodással, felszínes felfedezéssel telik.

Mikor nem érdemes megvásárolni? Amennyiben minimális kiadásra törekszünk. New Yorkban a látogatás teljes idejét le lehet fedni ingyenes látnivalókkal, programokkal (ezek listája hamarosan). Abban az esetben is érdemes kihagyni, ha ki nem állhatjuk a tömeget, a turista nevezetességeket tudatosan el akarjuk kerülni és inkább önállóan szeretnénk a várost felfedezni, a kevésbé ismert gyöngyszemeket felkutatva, lassan, átadva magunkat az élménynek.

Tags: , , , , , , , , ,

A cím igaz is, meg nem is. Kétszeresen is. Az újonnan átadott Kosciuszko híd felcseréli a régi, 1939-ben épült, szintén a lengyel származású amerikai tábornok Tadeusz Kosciuszko nevét viselő hidat, melyet a nyár folyamán robbantanak fel.

A kedden késő este ünnepélyes keretek között átadott híd csak egyike a tervezett két hídnak. A kiöregedett Kosciuszko hidat 2020-ra nem egy, hanem két új, párhuzamos híd váltja fel.

A Kosciuszko híd Brooklyn felkapott északi részét és Queens déli részét köti össze. Része a 278-as autópályának, melyet a helybéliek Brooklyn-Queens Expressway-nek vagy egyszerűen csak BQE-nek neveznek. A híd a Newtown Creek felett ível át, mely az East River mellékfolyója.

A régi híd három-három sávos volt. Az új híd jelenleg szintén három-három sávos, azonban a második híd átadása után megosztják a teendőket. Az egyik csak a keletre tartó forgalomért lesz felelős, a másik csak a nyugati irányú forgalmat bonyolítja. A második hídon gyalogos és kerékpáros sáv is lesz.

Egy új híd átadása mindig nagy esemény egy város életében, azonban a New Kosciuszko Bridge átadását az átlagosnál is nagyobb várakozás előzte meg, több okból is.

New Yorkban 53 éve nem épült új híd. A régi Kosciuszko híd évtizedek óta képtelen volt ellátni a megnövekedett igényeket. Az átadási ceremóniára, stílusosan, Roosevelt elnök 1932-es Packard-jával érkező Cuomo kormányzó a következőket mondta a beszédében:

“Az öreg Kosciuszko 78 éves. Tízezer autóra tervezték, az utóbbi években száznyolcvanezer autót szolgált ki, valljuk be, nem túl sikeresen. 30-40 éves problémáról beszélünk. A Kosciuszko hídon soha nem fogtam ki jó időpontot. Ha összeadnám az eddig rajta eltöltött időt, szerintem meglenne az egy év is.

 

Emlékszem, még gyerek voltam, amikor apámmal gyakran haladtunk át a hídon. A legtöbbször már az első métereknél beállt a forgalom. Az öregem csak ütötte a kormányt és kiabált: “Nem jutottunk túl a Halál Völgyén!”

Az új kábelhíd technológiájában  is újdonságnak számít New York Cityben. A kecses hidat 56, a pilonokból kifelé ágazó kábel tartja fenn, 27 méter magasan. A New Kosciuszko Bridge 10 méterrel alacsonyabb, mint az eredeti híd, mely ugyan meggyorsítja az áthaladást, viszont a felhajtók meglepően meredekek ezáltal. A remények szerint az új híd 65%-kal csökkenti a késések és forgalmi dugók arányát.

A megnyitó ceremónián bemutatkozott a híd LED fényshow-ja is, mely a ködös estén sejtelmesen szép látványt nyújtott. A Kosciuszko híd zenés fénykompozíciója a “New York Harbor of Lights” címet kapta, és többek között a “New York State of Mind”, a “New York Groove”, az “Empire State of Mind” és a “New York, New York.” szerepelnek a repertoárján.

 

A híd színei koordinálnak az Empire State Building színeivel és a híd része a The City That Never Sleeps fényjáték projektnek, melyről ITT olvashatok többet.

Forrás és képek: Gothamist

Tags: , , , , , , ,

Jelenlegi helyzet

A Broadway New York City legmozgalmasabb sugárútja. Járdái szinte járhatatlanok az állványoktól, szemeteszsákoktól, LinkNYC kioszkoktól, térképet tanulmányozó, fotózkodó turistáktól, utcai hirdetésektől, éttermi menüt fürkészőktől, biciklitartóktól, munkába-munkából rohanóktól. A 22. és a 34. utca között –  a felmérések szerint –  a nap legmozgalmasabb óráiban a gyalogosok száma 20(!)-szor magasabb a járművekénél.

Ez a kiegyensúlyozatlanság adta az ötletet ennek, a New York Cityben teljesen új koncepciónak. A New York-i Közlekedési Hivatal júniusban közös úttá (shared street) alakítja a Broadway 24. és 25. utca közötti szakaszát, a Madison Square körzetében. Autósok, biciklisek, gyalogosok kötöttség nélkül használhatják ezt a szakaszt. A járdák elbontásáról még nem döntöttek, habár a külföldi gyakorlat azt bizonyítja, hogy azokban a városokban, ahol felszedték a járdát, ott jobban működik a rendszer.

Kaotikusnak tűnik, de működhet

A shared street koncepció csupán New Yorkban új. A 70-es években Hollandiában már bevett gyakorlat volt. Jól működik Olaszország turistáktól hemzsegő városaiban és Londonban is, a Kensington High Street-en, ahol a közös használatnak köszönhetően a balesetek száma 43(!)%-kal csökkent.

“Az autósok gondolkodásmódját kell itt megváltoztatni, az “ez egy alapvetően gyalogos körzet, ahová beengedünk” szemlélettel”. – nyilatkozta a DOT (Department of Transportation/Közlekedési Hivatal) vezetője.  – A sebességhatár 8 km/h lesz. A tapasztalat azt mutatja, hogy a vezetők jobban ügyelnek a gyalogosokra az olyan szituációkban, amikor fizikálisan találkoznak a járókelőkkel. A sebességkorlátozó táblák a legtöbb esetben nem hozzák meg a várt eredményt. “

És a jövő?

A Broadway jó választás, hiszen a Times Square és a Harold Square már amúgy is gyalogos zóna, a 24. és a 25. utca között jelenleg is több sziget található, székekkel, asztalokkal, ami nemcsak a turistákat, de a helybélieket is vonzza.

Lesz a koncepciónak folytatása? Ha a Broadway sikeres lesz, akkor elképzelhető. Kivitelezhetőnek és üdvözítőnek tűnik az ötlet a Downtown történelmi részében, amelyet amúgy sem autókra terveztek. A Financial District keskeny utcáiban gyakran életveszélyes a hömpölygő turista csoportok és autók keveredése. Hasonló a helyzet a Chinatown egyes utcáiban, illetve Little Italy-ban, ahol a gyalogosok többé-kevésbé már jó ideje átvették az uralmat.

Forrás: amNY
Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , ,

A kultikus sorozat 27. évfordulóján, röviddel az új széria indulása előtt, kiállítással tisztelegnek a Twin Peaks rajongók az alkotó, David Lynch előtt.

Az East Village-ben található mini-kiállítóterem, a Spoke Art NYC, “In Dreams” (Álmokban) címmel nyitott tárlatot, melyet április végéig tekinthetünk meg a Rivington Street-en.

Több mint 80 alkotó, a világ összes tájáról, festményekkel, szobrokkal, kisplasztikákkal vesz részt a kiállításon. Az alkotások, illetve azok reprodukciói megvásárolhatóak és a bevétel a David Lynch Alapítványt támogatja.

A kiállítás legvonzóbb darabja az a bizonyos fotel a fekete barlang vörös függönyös várószobájában. Interaktív kiállítás révén, természetesen beleülhetünk a fotelbe és képeket is készíthetünk.

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , ,

A Hudson Yards területén megkezdték az Instagram sztár gyanús, új köztéri alkotás, a Vessel építését.

A méhkaptár alakú, 15 emelet magas, szobor-kilátó vegyes érzelmeket vált ki, vagyis máris sikeres. Az átadásra 2018-ban kerül sor.

A 200 millió dolláros “UFO” magánfinanszírozásból épül és a Vessel (hajó) jelenleg csak munkanév. “Valami egészen különlegeset akartunk alkotni. Ikonikust, interaktívat, egyedit, amilyen sehol a világon nincs. Amilyen az Eiffel-torony Párizsnak.” – nyilatkozta a tervező, Thomas Heatherwick.

Tegnap reggel megérkezett  első 75 elem, mely az alkotás gerincét képezi. A felfordított méhkaptárban 154, egymásba kapcsolódó lépcsősor és 80 pihenő pont lesz, ahonnan remek kilátás nyílik majd a Hudson Yards-ra és környékére.

A közeli High Line-hoz hasonlóan ingyenes lesz és nagy valószínűséggel hasonlóan népszerű a turisták és a fotósok körében.

vessel-thomas-heatherwick

Képek: Gothamist

Tags: , , , , , , ,

Mint arról már többször beszámoltunk, a helybélieknek és turisták legnagyobb örömére, idén új, New York City öt kerületét átfogó kompjárat rendszer indul útjára, CityWide Ferry néven. A legjobb hír pedig az, hogy ezek az utak egy metrójegy árába kerülnek majd.

A kompközlekedés a kezdetektől fogva hozzátartozott New York City hétköznapjaihoz, hisz a 19. század legnagyobb részében ez volt az egyetlen, mely összekötötte Manhattant a többi kerülettel. Napjainkban hidak, alagutak, metró- és vasútvonalak kötik össze Manhattan szigetét a környező szigetekkel és a szárazfölddel. Azonban ezek a közlekedési módok, természetükből fakadóan, ki vannak téve a leállás veszélyének.

A hétköznapi gyakorlatban, amilyen egy vasútállomás leállása, a közlekedési vállalat gyakran veszi igénybe a kompok segítségét.

Azonban az elmúlt 20 évben 4 olyan nagy horderejű esemény is történt New York Cityben, amikor a kompok és hajók kapitányai életeket mentettek, bizonyították bátorságukat, rátermettségüket és elkötelezettségüket a város és lakói iránt.

2001. szeptember 11.9/11. Röviddel a World Trade Center-t ért támadás után a New York-i Közlekedési Vállalat (MTA) leállította a metróközlekedést. A PATH, a Manhattant New Yorkkal, illetve a LIRR, a Manhattant Long Island-del összekötő vasút szintén leállt. A Lower Manhattanban ragadt több ezer ember mind a partra menekült, tudván, hogy nincs más menekülési útvonal. A parti őrség néhány óra leforgása alatt aktiválta valamennyi kompját, hajóját és a mentési munkálatokba beszálltak a magánkézben levő halászhajók is. A kompok és hajók szeptember 11-én, 9 óra leforgása alatt fél millió New York-it mentettek ki a szigetről és biztosították számukra a hazajutást.

2003. augusztus 15.A nagy áramkimaradás. Délután 4 órakor megállt az élet New Yorkban és szinte az egész keleti parton. New York Cityben leállt a metróforgalom, több ezren rekedtek állomások között, akiket a sötét alagutakon át kellet kimenteni. Leállt a vasútközlekedés, a repülőforgalom. Az ingázók gyalog vágtak neki a hosszú gyalogútnak hazafelé, a hidakon át, a 33 fokos, fülledt melegben. A kompok a szeptember 11-i mentéshez hasonlóan több százezer ingázót vittek New Jerseybe, Long Island-re és a környező kerületekbe.

2009. január 15.Csoda a Hudson folyón. A US Airways 1549-as számú járata,  3 perccel a LaGuardia Airport-ról történt felszállás után madárrajjal ütközött. A baleset következtében mindkét hajtóműve leállt és kényszerleszállást hajtott végre a Hudson folyón. A repülőt perceken belül körbevették a komphajók és valamennyi utast, valamint a teljes személyzetet, veszteség nélkül kimentették a jeges folyóból, mellyel beírták magukat a repüléstörténelembe a legsikeresebb hajós mentés címmel.

2012. október 29.Sandy szupervihar. A Sandy hurrikán okozta pusztítás nagyságát senki sem sejtette igazán. Lower Manhattan hetekre lebénult. A metróközlekedés hiányában a New York-iak ismét a kompokhoz fordultak segítségért. Új útvonalakat és kikötőket hoztak létre, gyakorlatilag néhány nap leforgása alatt. A 2011-ben útjára bocsátott East River Ferry a hurrikán utáni napokban bizonyította, hogy milyen nagy szükség is van rá. A Rockaways lakóit a Seastreak nevű komp szállította 7 hónapon keresztül, amíg az A jelű metró alagútjában tartottak a javítási munkálatok.

A felsorolt szükségállapot szituációk is bizonyítják, hogy New York Citynek szüksége van egy jól kiépített, erős komprendszerre, amely akár az egész sziget közlekedését is a hátára tudja venni, ha szükség van rá.

Képek: Google
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Tags: , , , , , , , , , , ,

« Older entries