Összeesküvés elméletek/Városi legendák

You are currently browsing the archive for the Összeesküvés elméletek/Városi legendák category.

Ritkaságszámba megy, ha egy személy élete során két halhatatlan történet születéséért is felelős. George C. Boldt, a Waldorf Astoria menedzsere, a modern hotelvezetés szülőatyja fantasztikus életutat tudhat magáénak, mely a tragédiától sem volt mentes.

Ismerkedjünk meg ennek a figyelemre méltó, szenvedélyes embernek az életével és azzal a két népszerű történettel, mely alakját felejthetetlenné tette.

Georg Karl Boldt Poroszországban, Rügenben, a Balti-tenger közepén található kicsiny szigeten született, 1851-ben. A világ végén található, önellátó kis szigetet nem a Georg-féle álmodozóknak találták ki. A mezőgazdasági munka untatta, a lehetetlen előrelépés már egészen kisgyermek korában megrémítette. Alig múlt 13(!) éves, amikor maga mögött hagyta Rügen-t és meg sem állt New York City-ig.

PIC6Első munkája és otthona a Broadway és Chambers Street sarkán álló Merchant Exchange Hotelben volt. Talán innen eredt a szállodák iránti vonzalma. Az évek során több fogadóban és hotelben is dolgozott, főként konyhai mosogatóként és kifutófiúként. George, aki nevét az Új Világba érkezvén George Charles Boldt-ra változtatta, azonban nyughatatlan volt. A City-n kívül egész Amerikát magáénak akarta tudni. Egészen Texas-ig vitte a kíváncsiság, ahol alkalmi munkából élt, s egy kicsiny faházban lakott. A sorsnak azonban más tervei voltak vele. A faházat egy éjjel elvitte az ár, George pedig elvesztette mindenét, még a kemény munkával megtakarított pénzét is. Belátta, hogy ezt az életformát nem neki találták ki, s hogy a City visszavárja.

New York City valóban tárt karokkal várta. Egyik szállodai munkalehetőséget kapta a másik után, s kiváló vezetői-szervezői képességei hamar felszínre kerültek. 25 éves sem volt, amikor az első szállodamenedzseri kinevezést átvehette a Cornwall-on-the-Hudson hotelben. Sikerének híre a City-n túlra is eljutott. William Kehrer, philadelphiai hotelmágnás a Philadelphia Club szálloda vezetését bízta rá 1876-ban.

A legenda szerint egy viharos éjjel, középkorú házaspár kopogtatott a hotel ajtaján, szállást keresve. A városban éppen három kongresszus is folyt, így George nem tudott szobát adni a párnak, azonban felajánlotta a sajátját. “Ilyen kedves párt nem küldhetek ki hajnali egy órakor az esőbe.” – mondta, s a pár hiába ellenkezett, átadta nekik szerény szobáját. Másnap reggel, mielőtt távoztak, a pár férfitagja így szólt: “Az ilyen remek menedzser helye az ország legjobb szállodájában lenne. Egy nap megépítem Önnek.” “Most ugye viccel?”-kérdezte a meglepett George. “Biztosíthatom, hogy nem viccelek.”-mondta az úriember, pajkos mosollyal az ajkán. Miután távoztak, George megnézte a számlát. Az aláíráson ez a név szerepelt: William Waldorf Astor.

Mint minden legenda, ez is kissé kiszínezett, ám ez nem von le semmit az értékéből és népszerűségéből. William Waldorf Astor természetesen nem George-nak építette a Waldorf Astoria-t, azonban tudott George kimagasló érdemeiről, így amikor a menedzserválasztásra került a sor, személyesen küldött ajánlatot a fiatalembernek. Boldt és William Waldorf Astor nagy valószínűséggel valóban találkozott Philadelphiában.

George-ra Philadelphiában nemcsak a szerencse, de a szerelem is rátalált. Beleszeretett munkaadójának leányába, a bájos Louise Kehrer-be. A fiatalok hamarosan össze is házasodtak és két gyermekük született. 

George 1893-ban került a Waldorf Hotel élére és nagy szerepet játszott a két Astor hotel egyesülésében. (A Waldorf Astoria New York hotel történetéről ITT olvashattok.) Olyan úttörő jellegű szolgáltatásokkal járult hozzá a hotel sikeréhez, mint a szobaszerviz, a szobatelefon, a saját fürdőszoba, a gyerekmenü és a teljes áramosítás. Boldt menedzseri mottója, a “the guest is always right” (a vendégnek mindig igaza van) szállóigévé vált.

Felesége állandó társa és segítsége volt az évek során. George és Louise megjelenésükben ugyan nem voltak Rómeó és Júlia, de ami szerelmüket illeti, az az évtizedek során semmit nem veszített lángjából.

George rajongott a feleségéért. Szerelmét nemcsak szavakban, de tettekben is kifejezte. 1899-ben megvásárolta a New York állam északi részén található Alexandria-öböl Thousand Islands (Ezer Sziget) egyik szigetét, a Hart Island-et, melyen kastélyegyüttest építtetett a felesége számára. A 120 szobás, kacsalábon forgó kastély munkálatai 1900-ban kezdődtek.

George a sziget partvonalát szív alakúra formáltatta, és átkeresztelte Heart (Szív-sziget) Island-re. 300 munkást fogadott a birtok felépítéséhez. A kiadás nem érdekelte. A legszebbet, a legjobbat akarta adni Louise-nak.

A kastélyt az asszony születésnapjára szánta, mely Valentin-napra esett, azonban a halál közbeszólt. Louise napról-napra gyengébb lett és 1904-ben, nem sokkal február 14-i születésnapja előtt váratlanul elhunyt. Még 41 éves sem volt, amikor a halál elragadta a kétgyermekes édesanyát.

A halál okát az akkori orvostudomány nem tudta pontosan megállapítani. Szívelégtelenséget gyanítottak. A családi legenda szerint Louise titokban valamilyen fogyasztó tablettát szedett. Szégyellte kerekded alkatát, s nem akarta, hogy George-ot emiatt megszólják, vagy üzletét bármilyen hátrány érje. New York City leghíresebb hotelének menedzsere csakis tökéletes feleséggel jelenhetett meg a társasági életben. Legalábbis Lousie így gondolta, s ez valószínűleg az életébe került.

George szíve összetört. Azonnal beszüntette a kastély építését. A munkásokat elbocsátotta. A szigetre és a kastélyba soha többé nem tette be a lábát. Élete hátralevő 12 évét a munkának szentelte. Elvonultan élt és egyedül hunyt el kedvenc hotelében, a Waldorf Astoriában, 1916. december 5-én, szívinfarktus következtében.

A Heart Island 73 éven keresztül az enyészet martaléka volt. 1977-ben a Thousand Islands Bridge Authority megvásárolta a szigetet és helyreállította a kastélyt, illetve George eredeti utasításait követve befejezte az építkezést. A Heart Island napjainkban a környék gyöngyszeme, turisztikai nevezetesség.

ű

A kastélyban minden George és Louise szerelmére emlékeztet. A főépület nagytermében, a kandalló felett láthatjuk a pár portréját, a szív motívum pedig újra és újra felbukkan, a kertben, az üvegmozaikokon, szobrokon és fafaragásokon.

A sziget hajóval közelíthető meg. Május és október között fogad látogatókat. A Heart Island a halhatatlan szerelem és romantika jelképe. Sok-sok pár mondja ki itt az igent, George és Louise szerelmének árnyékában, az álomszigeten.

Forrás: Yodelout
Képek: Google

Tags: , , , , , , , , , , ,

20 évvel ezelőtt, 1996. július 17-én, egy gyönyörű nyári estén, 230 fővel a fedélzetén, 12 perccel a felszállás után, este 8 óra 31 perckor, Long Island délkeleti partjánál lezuhant a TWA amerikai légitársaság New Yorkból Rómába tartó gépe.  A részletekről ITT olvashatsz. A tragédia körülményeit övező misztérium, az áldozatok családtagjainak gyötrelme, a megválaszolatlan kérdések okozta csalódás semennyit sem halványult az évtizedek során. Azon ritka katasztrófák egyike, amikor az eset körülményeinek vizsgálata, illetve a nyomozás lezárása sem hozott megkönnyebbülést. A magánnyomozások- miután az FBI többször is elutasította  az akta megnyitását – tovább folynak.

2016. július 5-én jelent meg Jack Cashill történész TWA 800: The Crash, the Cover-Up, and the Conspiracy (TWA 800: repülőgép-szerencsétlenség, félrevezetés és konspiráció) című könyve, melyben az író olyan új dokumentumokat és tanúvallomásokat oszt meg, melyek egytől-egyik alátámasztják a tényt, miszerint a TWA 800 tragédiájának valódi okát bizonyos felsőbb körök minden lehetséges úton megakadályozzák.

“Jack Cashill könyve kétséget kizárólag a legalaposabb, legzseniálisabb és leghihetőbb könyv a témában. ”—VERNON GROSE, ex-NTSB igazgatótanács tag és CNN kommentátor.

“Jack Cashill, Amerika legrangosabb nyomozóriporterének rendkívüli könyve elsöprő bizonyíték arra, hogy valami nagyon nincs rendben az FBI és a CIA háza táján.”—HERBERT E. MEYER, volt nemzetbiztonsági képviselő.

“Jack Cashill közel 20 éven át fáradhatatlanul kutatott, hogy kiderítse az igazságot. Munkája során elsősorban az áldozatok családját és a szemtanúkat tartotta szem előtt, akiket 20 éven át semmibe vettek a hatóságok. Egyértelmű, 20 éven tartó hazugságfolyam. Ennek a könyvnek hatalmas sikernek kellene lennie, de nem lesz. Az uralkodó médiának és a Nemzet Biztonságnak túl sok vesztenivalója van.” —JAMES SANDERS, a The Downing of TWA Flight 800 című könyv szerzője.

A könyvet megvettem és elolvasom. Ha érdekelnek titeket is a részletek, kérlek jelezzétek a kommentekben. Bejegyzést csak akkor készítek, ha van rá kereslet. Köszönöm!

A könyv megrendelhető itt: Amazon

Kép: Google
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Tags: , , , , , , ,