Sikeres Magyar Vállalkozások

You are currently browsing the archive for the Sikeres Magyar Vállalkozások category.

Kisgyörgy Évával, azaz Travellinával, Magyarország legismertebb, Goldenblog-díjas, utazási bloggerével egy Lincoln Center közelében található Starbucks-ban beszélgettem. Éva élete az utazás, a felfedezés és az élmények átadása. Már több mint 100 országot megjárt, s mivel igyekszik a “maradék” 89-be is ellátogatni, ritkán tér vissza már ismert helyszínekre. New York City ez alól kivételt képez. A Nagy Alma különleges helyet tölt be Éva szívében.

“1994 óta évente ellátogatok ide. Eddig csupán három év maradt ki. New York City-t jobban ismerem, mint Budapestet. – meséli Éva a jegeskávéját kortyolgatva. – Egyetemista koromban jártam itt először. itt először. Egy TDK verseny első helyének köszönhetően a Soros Alapítvány nyári ösztöndíjával tanultam Washingtonban, ahonnan busszal utaztam fel New Yorkba. Rövid látogatás volt, de a város hangulata azonnal megragadott. A hosszabb tartózkodásra néhány évet várni kellett. 1994-ben botlottam bele egy amerikai ösztöndíjról szóló apróhirdetésbe. Nem gondoltam volna, hogy megnyerem, azt pedig még kevésbé, hogy az egész életem megváltozik általa.”

Mesélj nekünk a New York-i ösztöndíj időszakáról. A 90-es években még nem sokan mondhatták el magukról, hogy jártak New Yorkban, s még kevesebben, hogy hosszabb időt töltöttek el a Nagy Almában.

“Miután megérkezett a pozitív visszajelzés a pályázatra, közölték  velem, hogy az egyetem, ahová felvételemet nyertem, Hempsteadben van. Akkor még nem tudtam, hogy a Long Islanden található Hofstrán működő Zarb School of Business Amerika egyik legjobb üzleti iskolája. Én annak örültem, hogy közel van New York Cityhez, így amikor csak tehettem, a City utcáit jártam.”

Milyen típusú ösztöndíjat nyertél?

“A pályázatot az amerikai kormány írta ki a volt szocialista országok jelentkezői számára. Évek óta tolták a pénzt ezekbe az országokba anélkül, hogy meggyőződhettek volna a befektetett összegek korrekt felhasználásáról. Úgy döntöttek, hogy inkább Amerikába hozzák az ösztöndíjasokat. Közgazdászok, jogászok, újságírók képzését vállalták, akik hazatérve hazájuk demokráciáját és piacgazdaságát voltak hivatottak felépíteni.”

Hogyan teltek a New York-i egyetemi hallgató Travellina napjai?

“Életem legszebb időszaka volt, annak ellenére, hogy nem volt könnyű. Jól fizető, biztos állást adtam fel a bizonytalanért. Havi 1000 dollárt kaptunk. Ebből kellett fizetni a lakhatást és étkezést. Egy szlovák fiúval közösen béreltünk egy alagsori, ablaktalan, lehangoló lakást. A 800 dolláros lakbért megfeleztük, mégis a hónap végén gyakran csak üres tésztára futotta. Ennek ellenére, megérte. Az egyetem nekem nem volt nehéz. A Közgáz, ahol végeztem, még nagyon erős volt és remek alapot biztosított. Valamennyi vizsgámra a legjobb fokozatot kaptam.

A J1-es diákvízumommal csak korlátozott óraszámban vállalhattam volna munkát, ám a szerencse is mellém szegődött. A papírjaimat véletlenül úgy állították ki, hogy többet dolgozhattam. Segítettem a professzoroknak, fénymásoltam, ami akadt. Minden fillért félretettem. Utazni akartam, világot látni. Hamarosan összegyűlt annyi pénzem, hogy útnak indulhassak. Az első út Mexikóba vezetett, majd következett Guatemala és Costa Rica.”

Így indult az utazási blogos karriered?

1996-ban az Internet, különösen a weboldal készítés még gyermekcipőben járt. A külföldön élő magyar közösségnek, Hollósi József vezetésével saját levelezőlistája volt, HIX néven. Bárki írhatott, kérdezhetett, megoszthatta mondandóját a közösséggel. Receptek, ötletek cseréltek gazdát. Dél-amerikai útjaim képes beszámolóját én is megosztottam. Egy Skóciában élő magyar fiú fantáziát látott a leírásokban és felajánlotta, hogy honlapot készít nekem. Megszületett a Nagy Képes Útikönyv, melynek archivált változata a mai napig elérhető ezen a címen. Valószínű, hogy az első magyarországi weblap tulajdonosok egyike voltam.

Közben továbbra is a Hofstra diákja voltál?

Igen. Az ösztöndíjam egy évre szólt, melyet egy évvel meghosszabbítottak a kiváló eredményeimre való tekintettel. Közben beleszerettem a fényképezésbe. Kértem a bizottságot, hogy adjanak kreditet, ám kérelmemet elutasították. Velem azonban nem ilyen egyszerű. Fogtam magam és engedély nélkül beültem az előadásra. Az oktató érdeklődésére elmondtam, hogy marketing szakos ösztöndíjas vagyok és a fotográfia szak tantárgyankénti mintegy 1000 dolláros tandíját nem tudom kifizetni. A tanár azt mondta, ő nem bánja, ha beülök az utolsó sorba. Így esett, hogy ugyan nem kaptam papírt róla, de elvégeztem a Hofstra fotós szakát is. Az oktatómmal pedig igazi barátság alakult ki köztünk. Örült, hogy valaki a csoportból nemcsak érdeklődik, de előzetes ismerete és gyakorlata is van.

Egy nap, Annie Leibovitz példáját követve, elsétáltam a Rolling Stone magazin szerkesztőségébe, hogy leadjam a portfólióm. Az épület ajtaja előtt kanyargó sort látva realizáltam, hogy ötletemmel nem vagyok egyedül. Rengeteg fotós próbál szerencsét ilyen módon. A következő héten, a többiekkel együtt én is elmentem, hogy felvegyem az elbírált mappámat. Legnagyobb meglepetésemre, az enyémbe nem az illedelmes sablon elutasító szöveg került, hanem egy interjú meghívás. A bíráló bizottságnak tetszettek a képeim, fantáziát láttak bennem. Felajánlottak egy nyári, gyakornoki állást a Rolling Stone magazinnál. Roppant boldog és büszke voltam, azonban a helyzetem teljesen kilátástalan volt. Az ösztöndíjam lejárt, a gyakornoki állás nem fizetett volna. Pénz és vízum nélkül túl kockázatos lett volna maradni. Egyke lévén a szüleimnek is szüksége volt rám. Hazamentem.

Két év New York után hazatértél Budapestre. Mit kezdtél magaddal? Nagyon megviselt a váltás?

Őszintén szólva igen. Fél évig nyalogattam a sebeimet. Állandóan arra gondoltam, mi lett volna, ha… Ez alatt az időszak alatt készült el a New York-i útikönyvem nagy része. A következő év februárjában rám talált a Matáv fejvadásza. A Matávot ekkor vezették be a tőzsdére, a budapestire és a New York-ira egy időben. Szükségük volt egy olyan szakemberre, aki nemzetközi számviteli képesítéssel (ACCA) és amerikai végzettséggel is rendelkezik. ACCA-ja 19 embernek volt Magyarországon, ezek közül MBA-ja csak nekem egyedül. Megfogtam az Isten lábát.  Nagyon jól fizető állássom lett, melyet 15 évig töltöttem be. Negyedéves és féléves jelentéseket kellett írnom a New York-i tőzsdére, ami rengeteg munkával és felelősséggel járt, viszont a munka szabadságot is adott. A fizetésem lehetővé tette, hogy drága, távoli utakra fizessek be és New Yorkba is eljutottam minden évben, tanfolyam címén.

Egyik évben elutasították az utazási kérelmem, mondván, az amerikai út túl drága. A következő héten New York-i képekkel borítottam be az iroda falait és megállás nélkül Frank Sinatra New York, New Yorkja üvöltött a magnóból. A  főnököm nem soká bírta a kiképzést. Mehettem New Yorkba.

Annak ellenére, hogy szerettem az állásom, tudtam, hogy egyirányú utcába kerültem, mivel más magyar cég részvénye nem volt a New York-i tőzsdén. Félelmem beigazolódott. 2011-ben a Matáv (akkor már Magyar Telekom) kivonult a tőzsdéről, elveszítettem az állásom. A szaktudásomra nem volt szükség egyik magyarországi vállalatnál sem. Ugyanebben az évben édesanyám váratlanul elhunyt és édesapám lelkileg-testileg belebetegedett a halálába. Döntenem kellett újra. Elmehettem volna dolgozni sokkal kevesebb pénzért, de édesapámnak azonban szüksége volt rám. A Telekom végkielégítéséből vettem egy lakást, melyet kiadok. A maradék megtakarításomat pedig a tőzsdén forgatom. Így teszek szert bevételre. Kényszer szülte karrierváltás volt az enyém, de utólag a legjobb dolog, ami történt velem.

2011 nem csak szomorúságot hozott az életedbe, ugye? 

2010-ben, 15 év után, megújult a blogom és feljelentkeztem a Facebookra is. Pályázatot írtam ki a blog új nevére. A díj egy tepsi muffin volt. Egy jó barátomnak köszönhetően megszületett az egyedi-csajos-utazós Travellina név, a blog pedig 2011-ben elnyerte a Goldenblog-díjat, Életmód Kategóriában. Egyre többen ismerték meg és látogatták rendszeresen a blogom. A győzelmet Origo-s és egyéb felkérések sora követte, így ma már több helyen publikálok utazós cikkeket. Rájöttem, hogy fenn tudom tartani magam így is.

Nem vagyok és sosem leszek megélhetési blogger. Nem írok szponzorált bejegyzéseket. Rengeteg utazási és gasztro jellegű felkérést kapok, azonban egy ingyen vacsora kedvéért nem adom el a lelkem, de még egy repülőjegyért sem, ha nem szimpatikus a megkeresés. Van néhány kedves partner, akikkel együttműködök, jellemzően olyanok, akik nem diktálnak semmilyen feltételt, csak hisznek bennem. Csakis saját anyaggal – beleértve a képeket is -, dolgozok. A blog a hobbim és az is marad.

Megtanultam olcsón utazni. Megváltozott a helyzet a Matávos időszakhoz képest. Most több az időm, mint a pénzem. Van időm tervezni, szervezni, felkészülni. Ebben az évben a Home Exchange keretein belül jutottam el New Yorkba.

Ezek szerint a szerelmed New York iránt továbbra is megmaradt.

Természetesen. New York az örök szerelem. Ide évente el kell jönni. Mindig történik változás, a fejlődés állandó.

Mesélnél nekünk arról, hogy milyen változásokat tapasztaltál az évek folyamán, különös tekintettel a 90-es évekhez képest?

A 90-es évek New Yorkjának hangulata tagadhatatlanul ikonikus és utánozhatatlan volt. Az éjszakai élet vad és izgalmas, a klub élet pezsgő és merész volt. Olyan helyszínekről beszélünk, mint a New York-i rock, pop és folk szülőhelye, a legendás CBGB klub, ahol többek között fellépett Blondie, Joan Jett, a Talking Heads, a B-52’s és a Police. A kedvelt Tunnel elnevezésű szórakozóhely egy használaton kívüli metróalagútban üzemelt. Aztán ott volt a hírhedt Limelight Nightclub a Hatodik Sugárúton, mely egy használaton kívüli templomban működött és otthont adott a manhattani techno és gothic irányzatnak. A falakról ketrecek lógtak, melyben transzvesztita táncosok vonaglottak. A klubot rengetegszer razziázták és zárták be droghasználat és árusítás miatt.

A 90-es évek izgalmas, avantgárd New Yorkja a graffitikkel együtt eltűnt. A város konszolidáltabb, tisztább, biztonságosabb, család- és turistabarát lett. A Limelighthoz hasonló szórakozóhelyek léte ma már elképzelhetetlen lenne.

Közben a város hatalmas lépésekkel fejlődik. Mindenütt új felhőkarcolók emelkednek, átadták a High Line-t, épül a Második Sugárút metróvonala.

Ami pedig az embereket illeti, Szeptember 11-e gyökeresen megváltoztatta a New York-iakat. Az egymás iránt érdektelen manhattaniak hirtelen ráébredtek sebezhetőségükre és jóval figyelmesebbek lettek egymás iránt. Az idegenek gyakrabban elegyednek szóba egymással, segítőkészebbek, figyelmesebbek. Ez a változás nagyon is szembeötlő volt.

És mit hoz a jövő a New York rajongó Travellina számára?

Hamarosan visszatérek Amerikába, de most nem New York lesz a cél. Nagy kaland készül. A 66-os utat autózom végig, Chicagótól Los Angelesig. 4 és fél hét alatt teszem meg a 4000 kilométeres utat, az átlagos két hét helyett. Úgy tervezem, hogy több helyen megállok és megtekintem a környező nevezetességeket. Majd valamikor jövőre természetesen New Yorkba is visszatérek, hisz itt ismerősökre és barátokra is leltem az eltelt évek alatt, és ez az a város, ami mindig feltölt energiával.

Köszönöm a beszélgetést, Travellina. New York visszavár.

Képek: Kisgyörgy Éva tulajdona

Tags: , , , , , , ,

Az interjú címében megbúvó szójáték a Fülöp Farkassal, a Kiégő Izzók/Glowing Bulbs elnevezésű formáció vezetőjével készült beszélgetés után egyértelművé válik.

A Kiégő Izzók a Millennium idején alakult, a techo zenétől és világszemlélettől átjárt Budapesten. A vizuál csapat rövid idő alatt előkelő helyet verekedett ki magának a magyar VJ közösségben. A profi, elhivatott munkaszellem és a változatos technikára épülő, progresszív koncepció hamarosan világhírnevet hozott az alkotóknak. Az elmúlt évek során számos panoráma vetítést, élő VJ előadást, zenei videót, rövidfilmet, fesztivál, múzeum és galéria installációt köszönhetünk a Glowing Bulbs formációnak, Európától a Tengerentúlig.

483119_421840651209422_1796820546_n

A Kiégő Izzók részt vett és hatalmas sikert aratott a 2014. november 7-e és 9-e között, New Yorkban rendezésre került első Fényfesztiválon. Az eseményre a Brooklynban található DUMBO területén került sor. A fesztivál központja a Manhattan híd brooklyni hídfője és annak környéke volt, melyet az alkotók kozmikus fényvilággá varázsoltak három este erejéig.

319081_421840491209438_108322226_n

Fülöp Farkassal, a projekt vezetőjével és rendezőjével a sikeres előadás után néhány nappal beszélgettünk a fesztivál hangulatáról, tapasztalatokról és tervekről.

Nem először szerepeltetek a New York-i DUMBO-ban, igaz?

Így van. 2010-ben a Leo Kuelbs kurátor által létrehozott Endless Bridge Projekt videó kiállítás keretében vetítettünk először a Manhattan Bridge-re, a Dumbo Art Festival kereteiben. (Videofelvétel itt.) 2011-ben vetítettünk először a teljes felületre, szintén Leo Kuelbs kurátor projektjének részeként, szintén a Dumbo Művészeti Fesztivál idején. A show az Immersive Surfaces elnevezést viselte, míg produkciónk az As above so below címet kapta és 6 művész kollaborációjának alkotása volt. (Videófelvétel itt.) 2012-ben a DAF keretein belül ismét a Manhattan Hídra vetítettünk, a Codex Dynamic elnevezésű showban. (Videofelvétel itt.)

579683_421840674542753_1433418830_n

Mióta élsz New Yorkban és mi késztetett a költözésre?

Négy és fél éve élek New York Cityben és akármilyen furcsán is hangzik, nem a művészi ambíció vezérelt, amikor úgy döntöttem, hogy Amerikába jövök. A magánéletem alakult úgy, hogy ide költöztem. A váltás professzionális előmozdulást is eredményezett, de nem ez volt a vezérlő erő, amikor New York mellett döntöttem.

Eleinte nem volt könnyű, mert mindent nulláról kellett felépítenem, kialakítani a kapcsolatokat, bekerülni a forgásba. A Kiégő Izzóknak továbbra is Magyarországon van a bázisa. A New York-i jelenlét azonban lökést adott az egész csapatnak.

10806395_791846640875486_8307891509817015486_n

A szomszéd kertje mindig zöldebb arany mondás a mi esetünkben is igaznak bizonyul. Az amerikai munkák Európában találnak meg minket, míg Amerikában európai felkéréseket kapunk. A tengerentúlon történtek, az import mindkét oldalon érdekesebbnek számít, mint a hazai. Sajnos a helybéli termékeket, produkciókat gyakran aláértékeljük.

Amerikában a VJ szakma, a vetítéses produkciók gyermekcipőben járnak, így elég sok felkérést kapunk, kommerciális és tisztán művészi jellegűt egyaránt.

10610505_791846760875474_8154009799522427790_n

Említetted, hogy a vetítéses produkciók gyermekcipőben járnak Amerikában. Ez az állításod meglepő és kissé ellentmondásos. Elmagyaráznád?

A kijelentésem valóban ellentmondónak hangozhat, mégis igaz. Vegyük például a Times Square-t, mely nem más, mint hatalmas, harsogó kivetítések tömege. A hangsúly azonban a kommerciális jellegen, a reklámon, vagyis a figyelemfelkeltésen van. A mondanivaló, a mélyebb tartalom vagy hiányzik, vagy háttérbe szorul a reklám mögött. A Kiégő Izzók produkcióiban mindig jelen van a mondanivaló is a látvány mellett.

10428474_791846790875471_3128765659599632333_n 10421121_791846800875470_282087975705684267_n

Amerikában a technika nagyon erősen jelen van az emberek hétköznapjaiban. A munkahelyeken, a legfrissebb technológiával dolgozók szinte viszolyognak attól, hogy a számítógépek vezérelte és generálta világ kövesse őket a munkahelyen kívül. A szabadidőben, a szórakozásban nem akarják ezeket viszontlátni. Ennek az elutasításnak az eredménye az a tendencia, hogy Amerikában az unplugged zenekaroknak, előadóknak jóval nagyobb az elismertsége. Az egy szál gitárral éneklő előadóművész akkor is hihetőbbnek hangzik számukra, ha esetleg a színvonal alacsonyabb, mint a másik művészé, aki esetleg szintetizátorok segítségével dolgozik. Az elektro pop, a techno népszerűsége jóval alacsonyabb Amerikában, mint Európában.

Az általunk képviselt művészet ezáltal kuriózumnak számít és a programjaink mindig nagy érdeklődésre tartanak számot.

1962857_791846724208811_1556517835851906847_n

A nagy érdeklődésre szép példa az első New York-i Fényfesztiválon aratott fényes sikeretek. Hogy ítéled meg a Fesztivált? Milyen volt a hangulat a kulisszák mögött? 

Nagyon jól éreztük magunkat és nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk. A fesztiválon nemcsak előadóként, de szervezőként is részt vettem. A 3 Search keretein belül bepillantást nyertem a kulisszák mögé és valamennyien levontuk a tanulságot.

397353_421840631209424_89284969_n

A fesztivál helyszíne, a Manhattan híd brooklyni hídfője és annak környéke roppant szűknek bizonyult. A válogatás és szűrés ellenére sok alkotó kapott meghívást. Az események azonban kis helyre koncentrálódtak, így nekem kissé vurstlis benyomást keltett. Túl sok látnivaló jutott viszonylag kis helyre, s ez a fesztivál harmadik napján már egyértelműen közbiztonsági aggodalomra adott indokot, olyannyira, hogy a fesztivált a kiírás előtt két órával be kellett rekeszteni.

223364_421840414542779_18284117_n

Az eseménynek nagy volt a visszhangja és rengetegen jöttek el. Valamennyi korosztály érdeklődött és képviseltette magát. Kisbabás családok is érkeztek, így a tumultus a vártnál is nagyobb volt. A hangulat, a tömeg ellenére vidám és fiatalosan dinamikus volt, ami nagy örömmel töltött el minket.

250423_421840531209434_1668049689_n

Mit hoz a jövő? Melyek a távolabbi terveid? 

Várjuk a felkéréseket és bízunk benne, hogy a Fényfesztiválon aratott sikerünk további ajtókat nyit meg Amerikában és Európában egyaránt.

Képek: a Glowing Bulbs tulajdona

Tags: , , , , , , , , , , ,

A magyar nők a legszebbek a világon, tartja a mondás. Ezzel a kijelentéssel lehet vitatkozni, de egy bizonyos; a magyar nők, bármelyik korosztályhoz is tartoznak, gyönyörűek az ország határain belül és kívül egyaránt. Ezt a tényt bizonyította Bánhalmi Norbert fotóművész egy estén át tartó kiállítása is, melyet a New York-i Magyar Házban tekinthettünk meg december 12-én.

pano10

A kiállítás megálmodójával a kiállítás megnyitója előtt és után is beszélgettem.

Mesélnél az előzményekről? Hogyan kerültél kapcsolatba a fotózással?

A történet két és fél éve kezdődött, amikor sportbalesetet szenvedtem és az egész életem átértékelődött. Sokat láttam a világ sötét oldalából. A balesetem előtt a Magyar Honvédség alkalmazásában álltam. Marketing managerként több tucat kulturális rendezvényt szerveztem, szakmai tanácsadóként pedig több rádióállomásnál is dolgoztam. Weboldalak létrehozásával, üzleti profilok kialakításával is foglalkoztam, vagyis a marketing és a kultúra valamennyi területén otthonosan mozogtam.

1

Aztán jött a baleset. Kényszerpihenőre kényszerültem és rájöttem, hogy az egyetlen terület, ahol sosem érhetjük el a csúcsot, ahol mindig meg lehet újulni, az a fotózás. A fotózások során közvetlen kapcsolatban állok a képem alanyával, a megrendelővel. A legnagyobb boldogság pedig az, amikor a fotózott személy rácsodálkozik a képre és önmagát gyönyörűnek látja.

5

Eldöntöttem, hogy a világ egyik legjobb fotósa szeretnék lenni. Mert mit is jelent a legjobb fotósnak lenni? A képeinkkel örömet okozni, érzelmeket kiváltani, érzelmeket, gondolatokat látni és láttatni.

24

Hogyan jött létre az első fotókiállításod?

Ebben az évben töltöttem be a 35. születésnapomat és úgy gondoltam, hogy erre az alkalomra nemcsak magamat, de az általam mélységesen tisztelt nőket is megajándékozom. Nőnapra fotókiállítást szerveztem, melyet az interneten hirdettem meg. Itt írtam ki a részvételi feltételeket is. Fotóim alanyai mind 30 feletti nők voltak, akik hétköznapi sminkben, ruhában jelentek meg, hisz azt akartam megörökíteni, milyenek is Ők valójában. Természetesek és valóságosak. Az a megtiszteltetés ért, hogy a kiállításra a Stefánia Palotában került sor, Budapesten.

17

A fényképezés számomra hobbi, és arra törekszem, hogy a mesterségem szerelem maradjon és ne váljon az üzleti szellem áldozatává.

Rengeteget köszönhetek a páromnak. Ő inspirál és az ő javaslatára kezdtem hölgyek fotózásával foglalkozni. Az ő megértő türelme, intelligenciája kell ahhoz, hogy a fotóalanyaimmal kialakulhasson egyfajta bizalom és közös érzelmi hullámhossz. A párom tudja, hogy erre szükség van a sikeres alkotáshoz, és azt is tudja, hogy bízhat bennem.

2

Hogyan született a New York-i kiállítás ötlete?

Fizikálisan és átvitt értelemben is feszegetni akartam a határokat. Meg akartam mérettetni magam Európán kívül is. Párom nagyon szereti New Yorkot, a világ és a művészeti élet fővárosát. Nincs az az alkotóművész, aki ne szeretné New Yorkot meghódítani.

18

Ezt a kiállítást a Facebookon hirdettem meg, New Yorkban élő nők számára. A kiállítás témája a kortalan Magyar Hölgyek és az Ő kedvenc helyszíneik a Cityben. Az ő szemükkel láthatjuk és ismerhetjük meg ezt a mozgalmas világvárost. A képek fókuszában a Nő áll.

23

A 30 kép 18 nap leforgása alatt készült el. A kiállítás érdekessége, hogy a képek hétköznapi, számomra ismeretlen hölgyekről készültek. Ők választották ki a számukra fontossággal bíró helyszíneket. New York City olyan pontjain fotóztam őket, melyekhez érzelmek kötik őket. A kiállítás mottójának megfelelően –  ” Nemcsak a 20 éveseké a világ” –, modelljeim valamennyien a 30-on felüli korosztályból kerültek ki. Nem volt válogatási szempont. Az első 30 jelentkező került az objektívem elé. A fotóalanyok között van, aki már évtizedek óta él a Nagy Almában, olyan is, aki néhány hónapja érkezett. Legális és illegális bevándorló, orvos és takarítónő. A legidősebb modellem egy kedves házaspár. Mind a ketten a 90-es éveikben járnak. Őket a Magyar Ház 50. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen fotóztam. Nekik meglepetés lesz, hogy a felvétel bekerül a kiállítás anyagába.

22

Az idő rövidsége és a helyszínek közötti nagy távolság miatt a fotózások 15-60 perc alatt történtek meg. A képek elkészítéséhez egyszerű tükörreflexes digitális fényképezőgépet használtam egy komolyabb, analóg gépeken használt portré objektívvel. A képek vaku nélkül készültek, természetes fények mellett. Arra törekedtem, hogy olyan alkotások készüljenek, amelyek a természetes szépséget adják vissza, elvégre nem a fényképész felszerelése számít, hanem a szeme, a lelke, amivel lát és láttat. Teljesen mindegy, hogy mennyibe kerül a használt gép, ha a fényképész és a modell között nem alakul ki a kapcsolat.

14

S ha már kapcsolatról beszéltünk, a kiállítás helyszíne is nagyon fontos a számodra, igaz?

Igen. A konzulátus javaslatára, a Magyar Házra esett a választás. Nagy örömmel tölt el, hogy Karácsony közeledtével egy picit sikerült összehoznom New York magyar közösségét. Azt szerettem volna elérni, hogy a kiállítás által olyanok is eljöjjenek a Magyar Házba, akik még sosem jártak itt, hogy ismeretségek és barátságok kötődjenek.

pano5

Mesélnél a kiállítás koncepciójáról?

A 30 kép 7 paravánon, 14 oldalon került kiállításra. Mindegyik falnak megvan a tematikája és koncepciója. Az első két fal a megérkezésről szól. Érkezéskor magunkkal hozzuk az anyaország kultúráját, az álmainkat, vágyainkat, egyfajta jövőképet. Valamennyi képen – és ezt nem terveztük el, véletlen alakult így -, de szerepel a bőrönd, mint az utazás jelképe.

erkezes

Megérkezés után a bevándorló gyakran magányos és elhagyottnak érzi magát.

magany

Aztán lassan elindul a felfedezés, a bevándorló megtalálja a kedvenc helyeit a városban, ahol jól és biztonságban érzi magát. A képek ezt ábrázolják, a modellek által választott kedvenc helyeken.

kedvenc

A következő tabló azt ábrázolja, ahogy a kép alanya lassan átveszi a helyi szokásokat, asszimilálódik és egyre magabiztosabban, otthonosabban érzi magát fogadott hazájában.

magabiztos

A biztonság és a siker érzése elégedettséggel tölti el, s amikor egy nő eléri ezt az állapotot, akkor ösztönösen vonzónak, szexinek érzi magát. Az utolsó előtti paravánon ilyen szexis pózban készült felvételeket láthatunk.

szexi

A legutolsó tablóra került a korábban említett kedves, idős házaspár képe is, mely tökéletes lezárásnak bizonyul, hisz szeretetet, nyugalmat, örömet sugároz.

10469008_757475510956052_7366920046670938484_o

Milyen volt a kiállítás hangulata?

A kiállítás nagyon barátságosra és bensőségesre sikeredett. Minden modell kapott egy egy szál vörös rózsát, hogy a vendégek is láthassák, hogy kik azok, akiket ünnepelünk. Az est folyamán élő zongorajáték tette kellemesebbé az ismerkedést. Fél 11-kor a modellek büszkén emelhették le a falról a saját vászonképüket, hogy az alkotások saját otthonukban éljenek tovább és emlékeztessék őket erre az eseményre.

pano11

Az első visszhangok tükrében, hogyan értékeled a kiállítást?

Sikeresnek. Sokaknak sikerült új ismerősöket találni, s vannak olyanok is, akik rég elvesztett ismerőseikkel találkozhattak a kiállításnak köszönhetően.

Ez az esemény élő bizonyítéka annak, hogy létezik magyar összefogás, hisz 30 nap alatt enélkül nem jöhetett volna létre ez a kiállítás.

pano_filtered

Ez úton is köszönöm mindenkinek a segítséget, aki valamilyen formában hozzájárult ehhez a sikerhez. Őket a blogomban említem majd meg, melyben az elmúlt 30 nap New York-i emlékeit fogom részletesebben kifejteni.

Bánhalmi Norbert fotográfus honlapja

A kiállítás bemutatófilmjének linkje

Képek: Bánhalmi Norbert tulajdona

Tags: , , , , , ,

Hatalmas, mint szombaton kiderült, minden elvárást meghaladó sikert aratott az első megrendezésre kerülő New York Festival of Light, vagyis a New York-i Fényfesztivál. A harmadik estén, a hatalmas tömeg miatt, biztonsági okokból a tervezettnél két órával korábban be kellett zárni az eseményt.

A fesztiválra november 7-e és 9-e között került sor a Brooklynban található DUMBO területén. Az események központja a Manhattan híd brooklyni hídfője és annak környéke volt, melyet az alkotók kozmikus fényvilággá varázsoltak három este erejéig.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A helyi és nemzetközi művészek alkotta fellépőgárda között szerepelt a magyar csapat, a Glowing Bulbs / Kiégő Izzók is, akik fénykivetítéses programjuk mellett a szervezésben is aktívan részt vettek. (A Fülöp Farkassal, a Kiégő Izzók vezetőjével és rendezőjével készült interjút nemsokára itt olvashatjátok.)

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A magyar csapat nem először szerepelt New Yorkban. 2011-ben már bevették a Manhattan híd hatalmas hídfőjének falát és kivetítésükkel akkor elhozták a DUMBO Művészeti Fesztivál első díját. Fülöp Farkas csapata a New York-i Fényfesztiválon visszatérőnek számított.

A Fényfesztivál ötlete Franciaországban született, 1999-ben. A lyoni parádénak hamarosan követői akadtak a világ valamennyi táján, Berlintől Québecen át Bangkokig.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A NYFOL kurátorok által válogatott, a fények világában alkotó, helybéli és nemzetközi látványtervezők és előadóművészek fesztiválja. Mind a 15 résztvevő különböző stílust képviselt, így a program hasonlított egy jól válogatott gálaműsorhoz, ahol a legjobbakból kaptunk ízelítőt. Az alkotók nem csupán képviselték műfajukat, de a legjobbak választott területükön, ezzel is növelve ennek az új tradíciónak nívóját és megítélését.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Fényfesztivál ugyan a fényekre koncentrált, az este nem lett volna teljes a neves DJ-k és az élő zenét szolgáltató előadók közreműködése nélkül.

Az alkotók és szervezők gondoltak a látássérültekre is. Számukra az alkalomra Eyeronman mellényeket biztosítottak, melyek alkalmasak a környező tárgyak, fényjelenségek érzékelésére és rezgéssé alakítására, ezáltal növelve a látássérültek esélyeit a vizuális élmény befogadására.

A New York Festival of Light a Manhattan híd hídfőjének boltíve alatt és a környező történelmi utcákon zajlott. Az ingyenes program valamennyi korosztály számára tartogatott meglepetést.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A fő attrakció a Manhattan híd boltíve alatti lézervetítés volt, mely a Lazeration nevet viselte és a kanadai származású fénytechnikus, Howard Ungerleider produkciója. Ungerleider nevét a Rush zenekarral kapcsolja össze a köztudat. A kanadai rockzenekar és a látványtervező évtizedek óta dolgozik együtt.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

“A NYFOL-ra tervezett fényshow háromdimenziós, melyben statikus és mozgó periódusok váltogatják egymást. A nézők átsétálhatnak a villódzó lézersugarak alatt, mely ezáltal auraként veszi körül őket. – mondja a megálmodó, Howard Ungerleider – A lézershow-n egy hónapon keresztül dolgoztunk és kifejezetten szürreálisra sikeredett.”

FestivalOfLight-TodSeelie-3

Jason Krugman, Living Objects elnevezésű fényszobra szintén a boltív alatt kapott helyet. A hatalmas, arc nélkül, belülről megvilágított alak misztikus idegenként tornyosult a tömeg fölé.

A Sounds of Nature, a Természet Hangjai nevet viselte Tupac Martir alkotása. Elton John, Beyoncé, Sting, Alexander McQueen, Stella McCartney. Valamennyien Tupac kliensei. A NYFOL-re Tupac LED lámpákkal összekötött esernyőkből álló kompozícióval rukkolt elő. Az esernyők, illetve a tartóoszlopok a levegő mozgására, valamint érintésre működésbe lépnek, fény és hangjátékkal szórakoztatva a mellettük elhaladókat, illetve az oszlopokat átszellemülten püfölőket.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

“Az emberek mindig érzékelik, ha baj van a világítással. A jó fényeket mindenki természetesen veszi. A fesztivál talán felnyitja néhány ember szemét a fénytechnika fontosságára.” – nyilatkozta Tupac Martir.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Kiégő Izzók fénykivetítéses programjáról bővebben a Fülöp Farkassal készült interjúban olvashattok hamarosan.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az őszi estéken rendezett, fénnyel kapcsolatos események mindig sokakat vonzzanak. Az emberek ösztönösen is vágyódnak a fény után, különösen ezeken a ködös, sötét manhattani estéken. Az első New York Festival of Light három este erejéig visszalopta a fényt a manhattaniek szívébe.

Képek: a blog írójának tulajdona, illetve köszönet Tod Seelye-nek

Tags: , , , , , , ,

Magyar pólók Amerikában

A New York Pince design stúdió igényes, ötletes, a magyar kultúra és történelem inspirálta ruhadarabjaival és kiegészítőivel a New Brunswick-i Magyar Fesztiválon találkoztam először. A design stúdió hölgytagjával, Mezei Máriával, a vállalkozás történetéről, jelenjéről, a közeli és a távoli tervekről beszélgettünk.

10356214_783598264997142_8186539992024875450_n

Mária, az életed igazi New York-i sikertörténet. Mesélnél a gyökereidről és arról, hogyan kerültél Amerikába?

Székelyföldön, a Hargita megyei Borszéken születtem. Középiskolai tanulmányaimat Csíkszeredán, a Segítő Mária Katolikus Szemináriumban végeztem. Egyetemre már Bukarestben jártam, szociális gondozó szakon. A csoporttársaim évről-évre részt vettek a Vízumlottó sorsolásán. 2001-ben engem is beneveztek. Édesanyám Borszékről telefonált, hogy vaskos levelet kaptam Amerikából. Először le sem esett, hogy miről lehet szó. Az első meglepetés után megindult az ügyintézési procedúra. Befejeztem az egyetemet és még ugyanabban az évben útnak indultam az ismeretlenbe.

10348898_783598324997136_3361080226083416021_o

Hogy élted meg az első hónapokat? Mennyire viselt meg a kulturális sokk? 

Az első évet nem kívánom vissza. Annak idején – a Zöldkártya lottó szabályok bizonyára sokat változtak azóta – a hivatalos kijutáshoz legalább egy amerikai kapcsolattal rendelkezni kellett. Ezzel biztosította a befogadó ország, hogy a friss, állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező polgár nem az utcára kerül és növeli az állam által eltartottak számát.

Szőcs Zsóka, édesanyám egyik unokatestvére New Yorkban élt, így én is manhattani lakos lettem. Egy szót sem beszéltem angolul és voltak olyan napok, amikor megkérdőjeleztem, hogy mit is keresek itt egyáltalán.

Reszlet

Nem akartál hazajönni?

A nehézségek ellenére sem akartam feladni. 25 éves voltam. Úgy éreztem, hogy ha már iderendelt a sors, akkor mindent meg kell tennem annak érdekében, hogy elérjek valamit. Amerikától esélyt kapunk egy új életre. A lehetőségek száma végtelen és az idő engem igazolt. Megtaláltam valamit, ami működik. Jó a volánnál lenni, érezni, hogy én irányítom a sorsom.

Az otthoni diplomám honosítása 3 évet vett volna igénybe, így inkább másfelé vettem az irányt. Beiratkoztam a képzőművészeti egyetemre, kerámia és grafika szakra. A diplomámat 2008-ban vettem át.

10392626_783598314997137_8646579762866608793_n

Az egyetem rengeteg ajtót nyit ebben az országban. Már a diploma megszerzése előtt híres divatházaknál kaptam lehetőséget. A Fashion District legnagyobb cégeinek dolgoztam. Többek között megjártam Liz Claiborne, a Coach,  Sam Edelman, George Simonton Couture és Isaac Mizrahi birodalmát. Rengeteget tanultam tőlük, mely ismeretet a mai napig hasznosítok a saját vállalkozásomban.

KeszletMintak

Honnan jött a saját vállalkozás ötlete?

2010-ben házasodtunk össze a párommal, Honti Balázzsal, akivel már itt, New Yorkban találkoztam. Balázs magyaros pólót szeretett volna magának, de sehol nem talált kedvére valót, így végül Magyarországról rendelt. Elgondolkodtunk és arra a következtetésre jutottunk, hogy meg kellene próbálnunk kielégíteni a szükségletet, elvégre Amerikában másfél millió magyar származású él és sokan vásárolnának magyar témájú ruhaneműt. Elkészült az első széria. Nem volt a legjobb munkánk, de elindultunk.

Maria&Balazs2013

Miként sikerült megismertetni magatokat a célközönséggel?

Bizony, ez egy hosszadalmas folyamat. Elkészíteni az árut, az egy dolog, eladni, az egy másik. Az első szériával a tarsolyunkban nyakunkba vettük a magyar fesztiválokat. Elindult egy rengeteg tanulással és tapasztalatszerzéssel járó út.

Fesztiválról fesztiválra jártunk és naplót vezettünk a tapasztaltakról. Gyűjtöttük a kéréseket, ötleteket. Mindig törekedtünk arra, hogy a vásárlók igényeit messze menőkig kielégítsük. Az üzlet csak úgy működik, ha a vásárló boldog és visszatér, remélhetőleg új kliensekkel. A bizalom alappillér ebben az ágazatban is.

Hamarosan újra bővül a kínálatunk. Megkezdjük a magyaros ruhák készítését Magyar Apparel név alatt. Két évet jártam az FIT-re, a Fashion Institute of Technology-ra is, így ebbe is belevághatunk. Emellett hímzett darabokkal is bővült a választék, amit egy számítógéppel irányított hímzőgép tesz lehetővé.

Bejarat

Jelenleg hol tart az üzlet és milyen terveitek vannak a közeljövőre?

A játékszabályok mára már megváltoztak és ez nagyon jó érzés. Már nem mi keressük a lehetőséget, hanem a közösségek keresnek minket és gyakran hozzánk igazítják az időpontokat. Minden évben részt veszünk a Washington DC Kolbász Fesztiválon, a Chicago-i Gulyás Fesztiválon, a Toledo-i Ethnic Fesztiválon, a Clevelandi Cserkész Napon, az Itt-Ott Magyar Baráti Társaság táborában, a New Brunswick-i Magyar Napon, a Pennsylvania-i William Penn Pikniken, és Magyar Tanyán, a North Carolina-i Magyar Táborban, illetve karácsonyi vásárokon Washingtonban és Bostonban.

GyerekStilus

2014 tavaszán kiköltöztünk New Yorkból. New Jerseyben találtunk egy remek helyet Green Brookban, ahol egy forgalmas út mentén (336 US Highway 22) nyitottuk meg a műhellyel egybekötött üzletünket. Itt már nem csak magyar témájú termékeket kínálunk, de egyedi ötletek megvalósítását is vállaljuk nyomtatott, illetve hímzett médiumokban. Jelenleg – a fesztiválok mellett -, ez teszi ki a vállalkozásunk oroszlánrészét. Az egyedi nyomtatás és hímzés nagyrészt amerikai megrendelőknek készül. Hamarosan, ha minden igaz, fel kell vennünk egy alkalmazottat a megnövekedett forgalomnak köszönhetően.

IMG_6320

Miért hagytátok el Manhattant?

Ez volt az egyetlen logikus megoldás. Az üzleti életben rugalmasnak kell lenni. Mivel rengeteget utazunk, Manhattanból kijutni, illetve visszafelé bejutni a városba, 1-2 órával meghátráltatott minket. New Jersey kézenfekvőnek tűnt. Innen New York, Washington DC és Boston is könnyen megközelíthető. Városunk tele van pozitív energiával, forgalmas és az üzlethelyiség is nagyobb, mint amit New Yorkban béreltünk.

PoloNyomo

Mi a véleményetek az amerikai magyar közösségekről?

Azt tapasztaljuk – legnagyobb örömünkre -, hogy az amerikai magyarság egyre jobban mozgolódik. Lelkes, fiatal csapatokkal találkozunk a fesztiválok idején. A magyar vállalkozások pedig szárnyalnak. Jó látni, hogy az ember nincs egyedül, hogy van, akivel megoszthatja a gondjait, van, akitől tanácsot kérhet. Amerikában még mindig lehet nagyot alkotni. Arra gondoltunk, hogy jó lenne egy vállalkozói klubot létrehozni. Rengeteg az energia, az ötlet az amerikai magyarokban. Az utóbbi években több, roppant sikeres magyar alapítású üzlettel barátkoztunk össze. Van közöttük pálinka importőr, konténerrel szállító, lángos készítő, magyar könyves, kürtős kalácsos, hentes, nem beszélve a több tucat magyar vállalkozóról, akik nagyra vitték más területen. (Hamarosan ők is bemutatkoznak a blogon. A szerk.)

UgyfelFogadas2

És mit gondolsz, a New York Pince számára mit tartogat a távoli jövő?

Ha minden úgy alakul, ahogy szeretnénk, akkor végül hazaköltözünk. Én mindig azt mondom a páromnak, hogy 20 évet szeretnék Amerikában élni. A Kárpát-medencében születtünk, ott van missziónk. A Teremtő lehetőséget adott nekünk Amerikában tanulni, tudásunkat gyarapítani. A tanultakat pedig kamatoztatni kell. A szülőföldünket kell virágoztatnunk, gazdagítanunk az itt szerzett tapasztalattal.

1511238_701886306501672_39897576_n

Rengeteg ötletünk van. Borszék látnivalókban, természeti kincsekben gazdag, a turizmus pedig fejlődőben. Felmérjük a szükségleteket és annak megfelelően alakul majd.

Addig is, itt fejlődünk, gyűjtjük a tapasztalatokat, kapcsolatokat. Barátokra teszünk szert és erősítjük az amerikai magyar közösséget.

katalogus

New York Pince 
336 W Route 22
Green Brook, New Jersey 08812
Nyitvatartás: 9:00am – 6:00pm
Phone: (732) 624-9323
Email: maria@newyorkpince.com
Website: Pince Design Studio
Facebook

Tags:

A Manhattantól 42 km-re található, New Jersey állambéli New Brunswick, az amerikai magyar diaszpóra egyik jelentős központja adott otthont a 39. Magyar Fesztiválnak.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A város a 20. század fordulóján vált népszerűvé a magyar bevándorlók körében. Vonzereje a Johnson & Johnson cég új New Brunswick-i gyáregységében rejlett. Az 1930-as népszámlálás idején minden harmadik lakos magyar volt.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A bevándorlás második hulláma az 1956-os forradalom után kezdődött. Azóta sok család elköltözött a környékről, de a magyar hatás továbbra is minden ízében átjárja a várost.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A magyar vonatkozású intézmények közül a legjelentősebbek – a teljesség igénye nélkül -, az Aprókfalva Mindennapos Magyar Óvoda, a Széchenyi Magyar Iskola és Óvoda, az Amerikai Magyar Alapítvány, a Magyar Öregdiák Szövetség, a Magyar Civil Közösség, a Csűrdöngölő Néptánc Csoport, a Teleki Pál Cserkész Csapat és a magyar nyelvű helyi rádió. A városban képviselteti magát a magyar református, evangélikus, lutheránus és katolikus egyház, utca és park viseli Kossuth Lajos és Mindszenty József nevét.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Magyar Fesztiválra minden év június első szombatján kerül sor. Az egész napos programsorozat szervezője a Magyar Civil Közösség, az Amerikai Magyar Alapítvány támogatásával.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az Alapítvány 1955-ben jött létre azzal a céllal, hogy megőrizze az Amerikában élő magyarság történelmi és kulturális emlékeit. Ennek a nemes célkitűzésnek a keretében jött létre a Magyar Örökség Központ is, mely egyedülálló az Egyesült Államokban, mind formátumában, mind terjedelmében. Az Örökség Központ és Múzeum az itt élő magyarok támogatásával, tárgyi és szellemi felajánlásaik segítségével  hozta létre látványos és gazdag történelmi és népművészeti kiállítását.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A könyvtárban gazdag magyar nyelvű irodalom áll a rendelkezésre. A falakon a magyar kultúra kiemelkedő egyéniségeinek arcképei, alkotásaik másolatai, a magyar történelem jeles eseményeinek leírása, képi illusztrálása található. A kiállítótermekben a magyar népművészeti stílusok vidékek szerinti képes bemutatása mellett berendezési tárgyakat, használati eszközöket is találhatunk.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A múzeum nagytermében a magyar királyi korona másolata, valamint a Zsolnay Gyár alkotásai várják a látogatókat. Tulipános láda, teljes stafírung, gulyás, juhász és pásztor ruha, szőttesek és tisztaszoba teljes berendezéssel. Valamennyi kézzel fogható emlék és kapocs az itt élő és felnövekvő, a magyar gyökereket és hagyományokat ápoló családok és gyermekeik számára.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Magyar Fesztivál helyszíne a Somerset Street és környéke. A fesztivál főutcája mentén felállított sátrakban magyar kereskedők, iparművészek portékáit vásárolhatjuk meg és természetesen nem is lenne igazi magyar lelkületű összejövetel, ha nem lenne hatalmas választék jóféle ételből, italból.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A környék magyar asszonyai már napokkal az esemény előtt összegyűlnek. Hatalmas kondérokban főzik a töltött káposztát, melyet elvitelre, nagyobb mennyiségben is lehet vásárolni. Készülnek a kézzel húzott réteslap és töpörtyűs pogácsa hegyek. Ezekből fogy a legtöbb. A fesztivál ideje alatt pecsenyesütők és lángos standok is várják a résztvevőket.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A hagyományos kultúrára éhes látogatókat néptánc, népviseleti és népművészeti bemutatók szórakoztatják. Ebben az évben Magyarországról a Hencida Néptáncegyüttes kapott meghívást. A fiatalok június 4-én, a Times Square-en tartottak villámcsődületet. Beszámolómat a Magyar Flashmobról itt olvashatjátok. A Délibáb Néptánc Együttes New Yorkból, a Tisza Együttes Washington, D.C.-ből érkezett.

A New York-i Magyar Könyvesbolt szintén képviseltette magát. A könyvesboltról itt olvashattok bővebben.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Minden korosztály és érdeklődési kör találhatott számára megfelelő elfoglaltságot. A gyermekeket játszóházzal várták a szervezők, a hívők magyar Szentmisén vehettek részt, a fiataloknak pedig estére diszkót szerveztek. A programsorozat holdfény koncerttel zárult az Életfa, a Fényes banda és a Hencida együttesek közreműködésével.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Jegyezzétek fel a kalendáriumba: 2015. június 6. Jövőre 40. évfordulóját ünnepli a New Brunswick-i Magyar Fesztivál.

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , ,

OLYMPUS DIGITAL CAMERAZsédely Tímeával és Mikky-vel, New York egyetlen magyar nyelvű könyvesboltjának tulajdonosaival East Village-i üzletükben beszélgettem. A közvetlen, barátságos házaspár 2010 óta nem csupán Manhattan és a közvetlen régió magyar lakosságát látja el, de az Egyesült Államok egész területére vállal szállítást és újság előfizetést.

A Tízezer Lépés Magyar Könyvesbolt hamarosan új helyre költözik, így a tulajdonosokat árufogadás és csomagolás közepette, dobozok között kérdeztem a bolt múltjáról, jelenjéről és a jövőbeli tervekről. Tartózkodásom ideje alatt fiatal, kisgyermekes magyar család érkezik. Olvasnivalót keresnek a kicsik számára. Alig lépnek ki a boltból, máris újabb vásárló érkezik. Ő a szüleinek visz rejtvény újságokat. A harmadik látogató nem vásárol, viszont híreket hoz a szintén a környéken található Key Bar esti programjával kapcsolatban. “Ez így működik a manhattani magyarok között.-mondja Tímea-A hírek szájról szájra terjednek.” Közben Mikky is befut a Newark repülőtérről a legfrissebb budapesti szállítmánnyal.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Tímea először a múltról, azokról a végzetszerűnek tűnő eseményekről mesél kettejük életében, melyek végül a jelenhez vezettek.

Mikky már Amerikában született, de 56-os menekültek gyermekeként, magyar közegben nőtt fel. Tanulmányait hétvégi magyar iskolával egészítette ki, cserkészkedett, szépen beszéli nyelvünket. Édesapja, Zsédely Miklós ügyvéd, politológus, a New York-i magyar kulturális és politikai élet meghatározó személyisége volt. Mikky magyarságát szintén szívvel-lélekkel megélve, mindig is érdeklődött a gyökerei iránt. A 70-es évek eleje óta rendszeresen látogatott Magyarországra. Tímeával egyik látogatása során, a budapesti Írók Könyvesboltjában ismerkedett meg. Ekkor még nem tudhatták, hogy a sors hamarosan újra összehozza őket.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Tímea magyar-esztétika-pszichológia szakon végzett Pécsen. Amikor elindult New York-ba 2001-ben, utolsó éves volt pszichológia szakon és a doktorija írásán dolgozott éppen. “Úgy éreztem-emlékezik vissza a mosolygós, törékeny házigazda-, hogy szükségem van a szélesebb látókörre. Meg akartam tapasztalni, hogyan működik a kultúra ‘a világ fővárosában’ és a magyar kultúra átadása az országhatáron kívül. New York különösen izgatta a fantáziámat. Elindultunk hát a nyári vakáció elején három csoporttársammal. A US Camp szervezésében Manhattanba jöttünk és a Columbia Egyetem kollégiumában kaptunk szállást az első éjszakára. Aztán szállás- és munkakeresés indult, mint mindenki másnál. A három hónap lejárta után úgy döntöttem, hogy még nem megyek haza, meghosszabítottam a vízumomat. Az utolsó egyetemi évemet és a doktorimat New Yorkból fejeztem be és közben egyre többet mozogtam az itteni magyar körökben. Mikky-vel is újra felvettük a kapcsolatot. Barátságunk szerelemmé erősödött és hamarosan összeházasodtunk.

Mi indította el benned a könyvesbolt létrehozásának gondolatát?

Nagyon hamar tudatosult bennem, hogy a kortárs magyar irodalom, illetve a tudatos kortárs európai kulturális gondolkodásmód hiányzik a New York-i magyarok életéből. A magyar értelmiség-köztük igazán tehetséges írók, költők-, elszigetelve, gyakran depresszióba süllyedve élnek. A magyar közösség nem tud számukra megfelelő kibontakozási teret biztosítani.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Tanulmányaim befejezése után a Blue Danube könyvesboltban dolgoztam, tanítottam, magánórákat adtam. Munka mellett megpróbáltam minél jobban megismerni a New York-i magyar közösséget. Látogattam a Magyar Ház, a Nagykövetség, a magyar templomok által szervezett programokat és azt tapasztaltam, hogy a magyar alkotók elszigetelten, önnön erőből, minden háttér segítség nélkül próbálkoznak, több-kevesebb sikerrel. Mikky-vel úgy gondoltuk, hogy szükség lenne egy központra, ahonnan az alkotók elindulhatnak, ahol követhetik az eseményeket, hirdethetik kiállításaikat, alkotásaikat.

2007-ben megszületett a Trans Art Area honlapja és az azonos nevet viselő alapítvány. Nemzetközi szinten gondolkodtunk. A Trans Art Area hídként hivatott működni az anyaország és a külföldön élő magyar művészek és művészetek iránt érdeklődők között. A fogadtatás minden elképzelésünket felülmúlta. A honlap sikere tudatosította bennünk, hogy a könyvesbolt létszükséglet az emigrációban élő magyarok számára. A virtuális téren kívül szükség van egy valódi, fizikális térre is, ahová a magyar kultúra szerelmesei bármikor betérhetnek.

Első könyvesboltunkat 2008-ban nyitottuk a New Jerseyben található, magyarok által aránylag sűrűn lakott Cliftonban.”

Honnan ered a Tízezer Lépés elnevezés?

A névválasztás Mikky-t dicséri. Az Omega együttes Tízezer lépés című dala ihlette. Tízezer lépés. Ez a két szó mély értelmet hordoz, számunkra több szinten is. Tízezer lépés nagy távolság egy vándor számára. Számunkra azt jelenti, hogy nagyon messze vagyunk a szülőföldtől. Tízezer lépés megtétele fárasztó küzdelem, de mi talpon vagyunk a nehézségek ellenére is. Azonkívül a lépésről lépésre koncepcióban hiszünk a leginkább.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Miért nem Manhattanra esett a választás?

A Blue Danube könyvesbolt ekkor még javában működött. Nem akartunk felesleges konkurenciát és Cliftonban nagy szeretettel fogadtak minket. A szomszédos városban, Passaicban működő magyar hentes üzlet tulajdonosával jó barátságban voltunk. Hívott minket, mondván, Jerseyben régebben mindig működött magyar könyvesbolt. Hamar kialakult a vevőtáborunk. A hétvégi magyar iskolákkal szintén nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki. A közeli New Brunswickból is rengeteg vásárlónk volt.

Egy dolgot nagyon hamar megtanultunk. Magyar szót, kultúrát nem lehet hitelesen terjeszteni elitista módon. A külföldi magyar könyvesboltban egy polcon kell megférnie a Danielle Steel könyveknek Esterházy Péterrel. Meg kell értenünk, hogy a magyar nyelvre fordított Danielle Steel egészen mást jelent a hazájától távol élő magyarnak, mint otthon. A Füles magazin rejtvényei, a Nők Lapja és Steel sorai New Yorkban felértékelődnek, hisz az otthont, az anyanyelvet jelentik. Az emigrációban élő magyarokat egyetlen dolog köti össze, életkortól, végzettségtől, érdeklődési körtől függetlenül és ez a magyar nyelv, mely kapocs ösztönösen működik. Szintén meglepő tapasztalat volt számomra, hogy az emigrációban élő magyar értelmiségi-a könyvesbolt forgalma alapján-nem olvas többet magyar nyelven, mint a kevesebb végzettséggel rendelkező, szintén emigráns honfitársa. Meg kellett értenem, hogy a magyar nyelven való olvasás kulturális szabályai sokkal tágabb keretek között értelmeződnek a határokon kívül. A mi feladatunk a magyar nyelv közvetítése mindkét fél számára. A könyvnek, a kultúrának mindenkihez el kell jutnia.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Pszichológusként különösen érdekesnek bizonyul a magyar orális és gasztronómiai kultúra tanulmányozása. Azok a magyarok, akik a gyermekkorukból biztos magyar ízemléket hoznak magukkal, az emigrációban is keresik a magyar ízeket. Meglepő módon az otthoni ízek utáni vágyódás és a magyar nyelv iránti vágyódás összefonódik. Az anyanyelven olvasó külföldi magyarok szinte valamennyien ragaszkodnak a hazai ízekhez és ez fordítva is igaz.

Éreztek különbséget a New York-i és a New Jersey-i emigránsok magyarság tudatában?

Igen. A magyar közösségek szinte mindig erősebbek a kisebb városokban. A Jersey-i magyarok sokkal összetartóbbak, mint a New York-iak. Manhattan hatalmas, rengeteg lehetőséggel, végtelen választékkal. A manhattani magyarok szemében a magyar programok gyakran leértékelődnek. A Magyar Ház ugyanezzel a problémával küzd. Manhattan kínálatával nehéz versenybe szállni. Hiába emelkedik a színvonal, hiába a jobbnál-jobb program felhozatal, a megszokott látogatókon kívül roppant nehéz újakat bevonzani.

Melyik korosztály a legaktívabb olvasó?

OLYMPUS DIGITAL CAMERAAz amerikai magyar tinédzserek az identitás változására gyakran a magyar nyelv elutasításával válaszolnak. Asszimilálódni, nem kilógni a sorból. Számukra ez a vezérgondolat. Még azok a tizenévesek is, akik amúgy szeretnek olvasni, inkább angolul olvasnak. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a rohanó világban nem könnyű lelassítani a fiatalokat a magyar nyelvű könyvekkel. Anyanyelvünk jóval bonyolultabb, összetettebb, mint az angol nyelv. A tinédzserek a könnyebb utat választják. Ezen a ponton léphet közbe a tudatos szülő, aki irányítja a fiatalt. A könyvesbolt forgalmára lefordítva: ifjúsági könyvekből adjuk el a legkevesebbet. Szerencsére, a magyar lelkületű szülőknek köszönhetően, rengeteg gyerekkönyv fogy hat éves korig. Úgy tapasztaljuk, hogy a 30-50-es generáció tagjai -akik még papírkönyvön nőttek fel és számítógép nélküli gyermekkoruk volt-, a legaktívabb olvasók. Az 56-os magyarok közül szintén sokan nem tartották szinten a nyelvtudásukat, ebből fakadóan a magyar nyelvű irodalmat már régen feladták. Beszélni még úgy-ahogy tudnak, de olvasni már évtizedek óta nem olvasnak magyarul. A kortárs magyar írók közül gyakran egyetlen nevet sem tudnak megemlíteni. Gyakran érezzük úgy, hogy a könyvesboltunk feladata elsôdlegesen nem a könyvterjesztés, hanem a népművelés.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A New Jersey-i siker ellenére visszatértetek Manhattanba? Miért?

Valahol mindig úgy éreztem, hogy New Yorkban akarok könyvesboltot nyitni. A Blue Danube bezárt. Az itteni magyar közösség hívott, jöjjünk vissza. Az lehetetlen, hogy Manhattannak ne legyen magyar könyvesboltja. Az az igazság, hogy ha nincs magyar könyvesbolt, annak éppen ugyanolyan hírértéke van, ha nem erősebb, mint annak, amikor van. Szomorú tény, hogy a manhattani könyvesbolton kívül már csak a torontói létezik. A londoni magyar könyvesbolt régen bezárta kapuit. Ez azt jelenti, hogy nincs igény rájuk. Itt még szükség van ránk, s azt is büszkén állíthatom, hogy a manhattani magyar olvasók egyre tudatosabbak választásaikban és nemcsak, ami a könyveket illeti.

Van egy fiatal lány, rendszeres vásárlónk. Itt élt már egy jó ideje New Yorkban, amikor egy nap besétált. Elmesélte, hogy tudott a boltunkról a Facebook oldalunkon keresztül. Figyelemmel kísérte a programokat, de nem volt pénze vásárolni. Most, hogy jobb állást kapott, vásárolni jött. Azt szeretné, hogy az ő pénze is hozzájáruljon a könyvesbolt fennmaradásához. Az itteni magyarok egy része misszióként éli meg a vásárlást, hisz tudják, hogy a bevétel legnagyobb hányada Magyarországra, a kiadóhoz, meg a terjesztőhöz folyik vissza. A fennmaradó összeg pedig minket tart életben.

A könyvesboltba véletlenül besétáló amerikaiak pedig meglepve tapasztalják, hogy kicsi hazánknak saját könyvesboltja is van New York Cityben. A tájékozott amerikaiak annak is tudatában vannak, hogy a magyar nép okos, rengeteg Nobel-díjast termelt ki.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Hogyan alakult az Manhattani indulás?

Nagyon jól. Az East Village vonzza a művészlelkeket. Az új könyvesboltunk pince helyisége rengeteg ötletnek adott életet és teret. A gyerekprogramokon kívül folytattuk az önismereti beszélgetéseket is, de a legnagyobb meglepetés a színházunk létrejötte volt, 2011-ben. Egy nap besétált a számomra teljesen ismeretlen Galambos Lilla opera-énekesnő és arra kért, hogy rendezzünk neki egy előadóestet a könyvesboltban. Az egy alkalomból három, roppant sikeres előadás lett és Lilla később színészeket is szeretett volna a műsorhoz. A toborzáshoz tőlem kért segítséget. Hamar összejött egy kis létszámú, de roppant lelkes csapat. Lilla azóta hazautazott, de mi együtt maradtunk. Az első saját előadóestünkre kortárs írók alkotásaiból válogattam és azt kellett tapasztalnom, hogy a manhattani magyaroknak -beleértve a színészeimet is-, gyakran fogalma sincs a kortárs magyar művészetről (Parti Nagy Lajos, Kovács András Ferenc, Gyukics Gábor, Tóth Krisztina). Az előadásnak ennek ellenére hatalmas sikere volt.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A társulat maradt, sőt egyre többen lettünk. Megalakult a Pilvax Players, melynek jelenleg kb. 20 független tagja van. Valamennyi színészünk, drámapedagógusunk, zenészünk önkéntes alapon jelentkezett és vesz részt az alkotómunkában. A bevételt díszletekre, jelmezekre költjük. A könyvesboltunk -legnagyobb örömünkre-, egyre inkább hasonlít az eredeti, kulturális központ gondolatához. Tavaly két, idén három előadásunk lesz. A Magyarországról érkezett, New Yorkban szerencsét próbáló színészek számára a Pilvax Players dobbantó lehet és mi örömmel vállaljuk fel ezt a szerepet, mert valljuk, hogy a magyar színészeknek éppúgy vannak esélyei New Yorkban, mint az amerikai fiataloknak. A magyar színészek számára a Pilvax Players tagjának lenni kreditet jelenthet.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Jelenleg a legnagyobb problémánk a színházzal és a könyvesbolttal kapcsolatban egyaránt a támogatás hiánya. Már leraktunk annyit az asztalra, hogy komolyan belefoghassunk a marketingbe, mely rengeteg időt és energiát igényel. A legkisebb is számít. Bizonyára emlékeztek, valószínűleg sokan láttátok is, a Menjek vagy maradjak című dokumentumfilmet. A két főszereplő,Mirjam és Attila szintén törzsvásárlónk. A stáb a könyvesboltban is forgatott, de nem gondoltuk volna, hogy sikerül belekerülnünk a kész dokumentumfilmbe. Az alkotók nagyon rendesek voltak és egy percnyi anyagot belevágtak az itt forgatott anyagból. Ez a röpke perc is segített. Rengeteg érdeklődő jött és hivatkozott a dokumentumfilmre.

A jelenlegi költözködés, a helyszínváltás szintén az új koncepció része?

A pincehelyiségünket a Sandy hurrikán okozta áradás tönkretette és azóta sem tudtuk az egészséges környezetet visszaállítani. Az alagsor nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Számunkra is bebizonyosodott és élő valósággá vált a New York-i tény, miszerint Manhattanban a pince sem lakásként, sem kulturális, sem szórakoztató egységként nem üzemeltethető hosszútávon. Itt csak felfelé lehet építkezni. Az East River, az Atlanti-óceán közelsége földrajzilag nem kedvez a New York-i pincéknek és mindez átvitt értelemben is igaz. New Yorkban bátran ki kell állni, a magabiztosnak kell lenni, láthatóan és hallhatóan alkotni, különben elvész az ember. A kelet-európai jellegű, gogoli, kissé paranoiás, pinceklub-stílusú, rejtett bunkerből építkezés és alkotás itt kevésbé találja meg a közönségét. Persze az sem lehetetlen. Manhattanban meg kell tanulni egy egészen másfajta mentalitást. Ha elbújsz, senki nem keres, ha nem emeled fel a hangod, senki nem hall meg.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Számunkra a legfontosabb alapszabály a kezdetek óta a függetlenség és szabad szelleműség. A politikai, vallási hovatartozás nem állhat a kultúra terjesztésének útjába. Törekszünk arra, hogy a könyvesbolt választéka valamennyi társadalmi réteget, valamennyi irányvonalat kielégítse.

A nyár folyamán egy utcával arrébb költözünk, egy másik épületbe, ahol horizontálisan terjeszkedünk. Készen vagyunk a változásra, a fejlődésre. A könyvesbolt életének második szakasza lezárul és elkezdődik egy új.

A szívügyünk egy új Magyar Negyed létrehozása itt, az East Village-ben. Jelenleg a könyvesboltunkon kívül még két jól menő magyar vállalkozás is működik a környéken. A közelben található a méltán népszerű magyar származású tetoválóművész, Caesar szalonja. Egy utcányira tőlünk pedig a két debreceni fiú által 2001-ben nyitott, roppant népszerű szórakozóhely, a Key Bar várja a látogatókat. Minden esélyünk megvan rá, hogy kialakulhasson egy új, lendületes Little Hungary. Ezen dolgozunk.”

Timivel és Mikky-vel abban állapodtunk meg, hogy néhány hónap múlva újra találkozunk, már az új helyen. Addig is, minden New Yorkban és a környéken élő magyarnak, valamint Manhattanba látogató turistának javaslom, látogasson el a Tízezer Lépés Magyar Könyvesboltba. A manhattani magyar könyvesbolt fennmaradása, a magyar nyelv és kultúra megőrzése és terjesztése az országhatáron innen és túl, minden magyar számára missziós feladat.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

10 Thousand Steps Hungarian Bookstore
545 E. 12th St, New York, NY 10009
Telefon: 646-484-5525
E-mail: info(kukac)hunbookstore.com
www.hunbookstore.com
www.transartarea.com
Facebook kapcsolat

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , ,

OLYMPUS DIGITAL CAMERAManhattan vibráló sokszínűségét az évszázadok során letelepült bevándorlóknak köszönheti. New Yorkban szinte minden nemzet képviselteti magát. A bevándorlók ösztönösen törekedtek együtt tartani a közösséget, mely az első időkben a boldogulás egyetlen útja volt. A nyelvtudás hiányát, a beilleszkedés nehézségeit, a kulturális sokkot és a honvágyat is könnyebb volt közösen feldolgozni. Ez a magyarázata a Manhattanban magas számban fellelhető mikró nemzetközösségeknek. Ezen negyedek közül a legismertebb és a mai napig aktív az Olasz Negyed (Little Italy), a Kínai Negyed (Chinatown), a Puerto Rico-i Negyed (Spanish Harlem vagy más néven az East Harlem) és a Koreai Negyed (Koreatown).

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A kivándorló magyarok első csoportja 1870-ben érkezett az Új-hazába és a 2. Sugárút mentén, az 1. és 10., illetve az 55. és 72. utca közötti területen telepedett le. 1910-re a manhattani magyarok száma elérte a 110 ezret. Konrad Bercovic, neves New York-i történész a magyarokat melegszívű, vendégszerető emberekként jellemezte, akiknek karaktere legjobban a konyhaművészet iránti szeretetük által definiálható.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Lower East Side gyors túlnépesedése arra kényszerítette a magyar családokat, hogy Yorkville felé vegyék az irányt. A klasszikus Magyar Negyed, mely a 2. Sugárút mentén, a 79. és 82. utca között jött létre, az 1950-es évek második felében élte virágkorát. Little Hungary központja a 82. utca volt, mely a mai napig a Magyarország István Királya nevet is viseli. A környéken sorra nyíltak a magyar éttermek, borozók, kávéházak, a családi vállalkozásban vezetett szatócsboltok, pékségek, hentesüzletek. Az éttermekben Tokaji bort szolgáltak fel, az étlapokon magyar nemzeti ételek szerepeltek, a hentesboltok Hertz és Pick szalámit árusítottak. A bevándorlók lelki éhségét pedig a környék magyar templomai csillapították.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A betelepült magyarok aktívan részt vettek a kulturális életben is. A manhattani művészvilágban olyan magyar neveket emlegettek elismeréssel, mint Dohnányi Ernő vagy Wass Albert, aki sokáig a New York-i magyar rádió állandó közreműködője volt. A Broadway-n Molnár Ferenc darabokat játszottak, a színpadon Darvas Lili, Szörényi Éva és Szabó Sándor lépett fel. A lemeziparban Szirmai Antal neve csengett ismerősen. A könyveladási listát a Claire Kenneth írói álnéven alkotó Kölcsey Kende Klára bestsellerei vezették. Ezek azok az évek, amikor a New York-i újságos standok három magyar napilapot is árultak. A Berkó Géza által szerkesztett Amerikai Magyar Népszava az 1891-es alapítás óta megszakítás nélkül működik. A Szabadság és a Varga Károly által vezetett szocialista lap, az Előre, szintén naponta kapható volt. A napilapokon kívül kéthetente jelent meg az Amerikai Magyarság, a Munkáslap és a kifejezetten sportkedvelők számára szerkesztett Sportvilág. 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A magyar mentalitás, a remek ételek-italok, a cigányzene elvarázsolta Manhattan amerikai lakosságát. A 79. utcától északra a Lexington Avenue a Hungarian Broadway nevet kapta a színház és muzsika szerelmeseitől, az éttermek rajongói pedig Goulash Boulevard-nak keresztelték.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A virágzó magyar negyed a 20. század utolsó évtizedeiben látványos hanyatlásnak indult. Az éttermek, magyar boltok egymás után zárták be kapuikat és egyre több család, nagyrészt a fiatalok, elköltöztek a környékről. A Magyar Házon, a református és katolikus templomon, valamint az Andre’s Cafe-n kívül nincs magyar jelenlét a Negyedben. Az egykor virágzó Little Hungary mára már csak árnyéka önmagának. A legtöbb New Yorkkal foglalkozó magyar weboldal szerint Yorkville utcáin nem lehet úgy végighaladni, hogy ne hallanánk magyar szót. Az utóbbi hetekben – munkából kifolyólag -, többször is jártam ezen a környéken, és sajnos állíthatom, hogy nem hallottam még elvétve sem magyar beszédet. A volt Magyar Negyedben rengeteg olasz, kínai étterem és még annál is több gyors-mosoda nyílt.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Annak ellenére, hogy a manhattani Magyar Negyed a múlté, a 2005-ös cenzus felmérése alapján New Yorkban 31,734 amerikai állampolgár vallotta magát magyarnak és közülük 4,876-an beszélik jól anyanyelvünket. Little Hungary emlékének megőrzése és a magyar kultúra ápolása a Magyar Negyed központjában található Magyar Ház hitvallása.

Hungarian House/Magyar Ház – (213 East 82nd Street) A 19. századi épületet 1966-ban vette meg három non-profit szervezet: a Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat, a Széchenyi István Társaság és az Amerikai Magyar Katolikus Liga. A Ház 1993 óta a Külföldi Magyar Cserkészszövetség tulajdonában áll és működése függ az ösztöndíjaktól, adományoktól, támogatásoktól és a különböző forrásokból származó hozzájárulásoktól.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Red Tulip Restaurant/Piros Tulipán Étterem – (439 East 75th Strfeet)  A Piros Tulipán népszerű étterem volt a Magyar Negyed szívében. Az 1999. januári zárás óta az üzletnek rengeteg tulajdonosa volt. Jelenleg egy középiskolai táborközpont működik a helyén. 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Blue Danube Gift Shop/Kék Duna Ajándékbolt – (217 East 83rd Street) A Blue Danube New York egyetlen magyar könyvesboltjaként működött, a Püski Könyvkiadó volt alkalmazottjának vezetésével. Az idős tulajdonos 2006-ban nyugalomba vonult és boltját egy magyar házaspár vásárolta meg. A Bartos család nagy kihívásnak nézett elébe. Manhattan gazdag környékén fenntartani egy magyar könyvesboltot meghaladta az erejüket. A bolt 2009-ben végképp bezárt. Az épületben jelenleg egy névtelen antikvárium lerakata található. (Manhattanban jelenleg egy magyar könyvesbolt működik, a 2008-ban nyílt 10 Thousand Steps Magyar Könyvesbolt, az East Village-ben. A könyvesboltról hamarosan bővebben olvashattok.)

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Andre’s Cafe/Andre kávézója – (1631 2nd Ave #1) Andre folk múzeum benyomását keltő kávézója az egyetlen működő magyar étkezde a Magyar Negyedben. A név ellenére nem csupán kávét, de mindenféle magyar és európai cukrászsüteményt és pékárut is árulnak. Az apró üzlet diner-stílusban étteremként is működik, tipikus magyar fogásokat kínálva. A boltban márkás magyar italokat is vásárolhatunk.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Yorkville Meat Emporium/Magyar Hentesbolt – (1560 2nd Ave) Yorkville utolsó és egyetlen magyar hentesboltja a legendás Paprikás Weiss üzlet helyén állt és a magyar kultúra és konyhaművészet megőrzését tűzte ki célul. Autentikus füstölő és eredeti magyar földön termett fűszerek segítségével igyekezték megőrizni azt a minőséget, amit a magyar vásárlók megszoktak. Termékeik között nemcsak a tipikus magyar, de az európai országok különlegességeit is megtalálhattuk. A boltban 2011-ben tűz pusztított. Az üzlet honlapján jelenleg is a visszatérésről olvashatunk, a szomorú valóság azonban az, hogy az utolsó magyar hentesbolt helyén egy kínai étterem nyílt, Csipogó Csirke néven. Hatalmas veszteség a manhattani magyar közösség számára.

189483952_448558f181 meat market2

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

First Hungarian Reformed Church/New York-i Első Magyar Református Egyház – (344 East 69th Street) A gyülekezet 1916-ban költözött a jelenlegi épületbe, melyet Emery Roth, magyar származású amerikai építész tervezett. A templom építése 22 ezer dollárjába került az egyházközösségnek. Az egytornyos, stukkós téglaépület tradicionális magyar elemeket és a bécsi szecesszió jegyeit hordozza. A bejárat felett található a 24 méter magas harangtorony. 2000-ben az épület felkerült a Nemzeti Történelmi Emlékmű listára. 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA OLYMPUS DIGITAL CAMERA

St. Stephen Catholic Church and School/Szent István Katolikus Templom és Iskola – (414 East 82nd Street) 1927. augusztus 20-án, Peéri Bonaventura ferences plébános vezetésével történt meg az első kapavágás. Az új templom kölcsönökből épült, majd a befejezés után a hívek adományaiból biztosították volna az anyagi alapokat. A 30-as évek gazdasági válásága idején a legtöbb magyar elveszítette az állását, így a kölcsönök visszafizetése lehetetlenné vált. A magyar ferencesek a Holy Name amerikai ferences provinciát kérték, hogy segítsen. 1935-ben a plébánia amerikai kézbe került. A templomban vasárnap délutánonként magyar nyelvű szentmisén vehetünk részt és lehetőség van magyar nyelvű szentgyónásra is. A Szent István egyházközség a New York-i főegyházmegye egyetlen magyar temploma.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA OLYMPUS DIGITAL CAMERA

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Hungarian Reformed Church/Magyar Református Egyház – (229 East 82nd Street) A gótikus stílusú, 300 főt befogadó épületet két manhattani református gyülekezet építtette. A felszentelésre 1960-ban került sor. 2009 óta a vasárnapi Istentiszteletek idején újra működik a Vasárnapi Iskola. Az egyház sem állami, sem egyéb külső támogatást nem kap, teljesen független és önfenntartó. Kuriózumként megemlítendő, hogy a templom épülete előtti kötelező tűzcsap a szokványos piros-sárga festés helyett a magyar zászló színeit kapta.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA OLYMPUS DIGITAL CAMERA

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

First Hungarian Baptist Church/New York-i Magyar Baptista Gyülekezet – (225 E 80th Street, New York, NY 10075) Az Első Magyar Baptista Imaház New York-i gyülekezete immár 107 éve áll fenn és 89 tagot számol. A lelkipásztor Dr. Gergely István. A gyülekezet vasárnap délelőtt 10 órakor és délután 5 órakor tart imaórát.

10287207_765628806811018_1445656485_n 10178270_765628920144340_1379948216_n

Képek: a blog írójának tulajdona (kivéve Yorkville Meat Emporium régi felvételei, forrás Google), a New York-i Magyar Baptista Gyülekezet képeiért köszönet Szilvia Frank Kulcsarnak
Felhasznált irodalom: Daytonian in ManhattanUnited State Census Bureau 2005, Új Ember

Tags: , , , , , , , , , ,

Kevesen tudják Magyarországon, hogy Manhattanban magyar cukrászda is található, arról pedig talán még kevesebben hallottak, hogy 1992-ben ebben a cukrászdában forgatta Woody Allen egyik legnépszerűbb filmjének, a Férjek és feleségeknek (Husbands and Wives) egyik kulcsjelenetét Juliette Lewis-szal. Meghitt félhomály, barátságos fa asztalok, hamisítatlan európai kávézó hangulat. Tökéletes atmoszféra Woody Allen merengő-filozofáló filmalkotásához.

  HusbandsandWivesHungarianCoffeeShop2   HusbandsandWivesHungarianCoffeeShop3

A 2011-ben 50. születésnapját ünneplő Magyar Cukrászda az Amsterdam Avenue-n, Manhattan Morning Heights nevű városrészében található, a 110. és 111. utca között. A cukrászda sikerét nem csupán a különleges hangulatnak, a remek süteményeknek és az ingyenes kávé utántöltésnek, de a tökéletes helyszínnek is köszönheti. A Szent József Katedrális, mely egyben New York City püspöki székesegyháza, a Columbia Egyetem és a Barnard Főiskola tőszomszédsága állandó forgalmat biztosít a turisták körében is roppant népszerű cukrászboltnak.

   OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A cukrászdát a Vékony (Vecony) család nyitotta 1961-ben. 15 évvel később a magyar család úgy döntött, hogy eladja az üzletet. 1976 óta a bolt a Binioris család tulajdonában áll, akik görög származásuk ellenére tiszteletbeli magyarként, a hagyományokat követve, az ünnepeket szem előtt tartva, töretlen sikerrel irányítják a vállalkozást. A családfő, Panagiotis Binioris, akit az egyszerűség kedvéért a barátok és vendégek csak Peternek szólítanak, feleségével, Wendy-vel vezeti a boltot.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A kettőjük egymásra találása szintén a Magyar Cukrászdának köszönhető. Wendy, miután befejezte tanulmányait a floridai egyetemen, New Yorkba költözött rokonaihoz, akik gyakori vendégek voltak a magyar cukrászdában. Wendy, amikor megpillantotta a “felszolgálót felveszünk” táblát, azonnal jelentkezett a munkára. Peter és Wendy hamarosan egymásba szerettek és pár hónappal később házasságot kötöttek. Fiúk, a 24 éves Phillip úgy döntött, hogy megtartja a cukrászdát és folytatja a családi hagyományt.

   OLYMPUS DIGITAL CAMERA

“Cukrászdánk vonzereje, – mondja Phillip, aki 13 éves kora óta dolgozik a cukrászdában – az időtlenségben és az állandóságban rejlik. A 60-as évek óta itt szinte semmi nem változott, sem az üzlet dekorációja, sem a sütemények elkészítése. A receptek kipróbáltak és sikeresnek bizonyultak. Minden nap friss árut kínálunk, melyet helyben készítünk, 3 cukrász segítségével. Az új hűtőgépeken és kávéfőzőkön kívül semmi újat nem vásárolunk. Nincs bankkártya leolvasónk, nálunk csak készpénzzel lehet fizetni. Nincsenek konnektoraink, se vezeték nélküli Internet kapcsolat és ha hiszitek, ha nem, a vendégeink ezt kedvelik. A Magyar Cukrászda tökéletesen alkalmas csendes beszélgetésre, irodalmi alkotómunkára. Rengeteg diák tanul nálunk a vizsgákra, egyetemi professzorok dolgoznak az előadásaik anyagán, miközben kávésbögréiket újra és újra töltik. Mi nem siettetünk senkit. Mindenki addig marad, ameddig csak akar és ezzel sokan élnek is. Vendégeink gyakran több órán át üldögélnek a meghitt félhomályban. Ha minden igaz, ez az üzlet még sokáig itt lesz.”

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Kiss Mariann, mesterszakács, a nagykövetek-politikusok-filmsztárok séfje fontos információval járult hozzá a bejegyzéshez. A manhattani cukrászda, annak ellenére, hogy görög tulajdonban van, nem vesztette el teljesen a magyar jelenlétet. Bóna Zoltán, cukrászmester 15 éve készíti itt a finomabbnál finomabb ínyencségeket.

IMG_5218

A Magyar Cukrászda dekorációja különleges színfolt és minden bizonnyal hozzájárul az üzlet sikeréhez, A bolt festményei a görög festőművész, Yianni Posnakoff alkotásai. Yianni művészi missziója 10 ezer angyalkép elkészítése élete során. A 10 ezer angyalból néhány a cukrászda falát ékesíti. 2013-ban Yianni a cukrászda vendégeit misszióra hívta.

IMG_5200

Arra kérte őket, hogy saját alkotásaikkal segítsenek létrehozni egy angyal-baldachint a kávézó terasza fölé. “Az angyalok a feltétlen szeretetet, a megbocsájtást, a megbékélést, a lélek gyógyulását és a végtelen örömöt fejezik ki. Az általatok festett, színezett, saját kézzel felaggatott angyalok boldogan hirdetik, hogy az emberi jóság még nem veszett el.” – szólt Yianni felhívása. Pár nap leforgása alatt a cukrászda teraszán több száz angyalkép lebegett a tavaszi szélben.

1381552_584460281601292_860000653_n 1395974_584458998268087_1802693070_n

A belső tér szintén említésre méltó. Az üzletet támogató költők, írók és professzorok könyveinek bekeretezett borítói mellett kézzel írott menük és árjegyzékek borítják a falakat. A pulton kecses, vintage porcelánedények, retró mérleg és pénztárgép, vagyis a stílusok különleges keveréke járul hozzá a cukrászda utánozhatatlanul egyedi hangulatához.

Hungarian Pastry Shop1 Hungarian Pastry Shop2

Ami pedig a kínálatot illeti? Bőséges választék pék- és cukrászsüteményekből és természetesen kávéból. A magyar specialitások mellett – mint a francia krémes, dobostorta, lúdláb, meggyes és túrós rétes, Rigó Jancsi -, egyéb európai finomságokból is választhatunk. A kávé lehet eszpresszó, kapucsínó, magyar, bécsi, orosz, a lényeg az, hogy az utántöltés ingyenes. A kiszolgálás gyors, készséges, a pultosok kedvesek, mosolygósak. Látogatásom március 15-re esett, mivel a cukrászda a Kossuth Szobortól könnyen megközelíthető. Aznap a pultosok valamennyien nemzetiszínű kokárdát viseltek és az üzletben mindenfelől magyar társalgás hallatszott. A 48-as megemlékezésen résztvevő manhattani magyarok közül sokan az ünneplés órát itt, a Magyar Cukrászdában fejezték be egy forró kávé és egy szelet rétes társaságában.

IMG_5203 IMG_5214

A Magyar Cukrászda bemutatása záruljon a vendégkönyvből kiragadott néhány gondolattal.

“A legtöbb amerikai cukrászdában a sütemények ugyan csinosan díszítettek, ám ízetlenek a rengeteg ipari minőségű alapanyagtól, nem úgy a Magyar Cukrászda termékei. A meggyes rétestől majdnem elájultam. A cukrászda tésztái pont olyan alkotások – habos, fényes, mázas csodák -, amelyeket otthon úgysem készítenél el.”

“Totál meglepődtem, hogy itt még a késői órákban is rengeteg vannak. Az asztaloknál egyetemisták vitatkoznak az élet dolgairól, a kávé 9 óra után is ugyanúgy fogy. Vigyázat, legyen nálad készpénz.”

“Manhattan egyik kincse. Soha ne változzon! Egyszerűség, elvontság, igazi művészbarlang.”

IMG_5208

“Bárcsak az emberek egyáltalán nem használnák a laptopjaikat a cukrászdában. Már csak a gondolatba is beleborzongok, hogy milyen lehetett itt a hangulat a mobiltelefonok és számítógépek előtt. Remek hely. Ide újra és újra visszatérek.”

“A félhomályos cukrászda, a viseltes fa asztalokkal, a graffitis mosdóval mind hozzájárulnak a Magyar Cukrászda bájához és addig maradhatsz, ameddig csak akarsz.”

IMG_5209

Amennyiben a magyar turista úgy dönt, hogy manhattani tartózkodása során fel akarja keresni a Magyar Cukrászdát, még egyszer szeretném kihangsúlyozni, hogy az üzlet nem Gerbeaud színvonal. Egyetemisták, főiskolások, bohémek találkozóhelye. Így tessenek nekiindulni a kalandnak, hogy ne érjen csalódás.

Képek: Google és a blog írójának tulajdona
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Tags: , , , ,