New Yorkon túl

You are currently browsing the archive for the New Yorkon túl category.

Június első 13 napját tölthettünk el a csodálatos New York Cityben, a nászutunk alkalmából.

Fantasztikus és sokkoló élmény volt, a lehető legjobb értelemben. Megosztom az emlékeim, tapasztalataim, hátha valakinek hasznos lehet.

Körülbelül egy évvel az utazás előtt vettük meg a repülőjegyeket, ami nagyon hasznosnak bizonyult, mert így relatívan jó áron (kb. 900 dollár) jutottunk hozzá a két retúr jegyhez.

Mi a düsseldorfi átszállásos jegyet választottuk. Mindenkinek ajánlom, ha sikerül 2-3 órás várakozással foglalni. Egyszer ki lehet bírni és a mi esetünkben 500 dollár volt a különbözet.

Ezután következett a szállás kiválasztása. (Szálláskeresés New Yorkban) Nekünk Manhattanban volt a szállásunk, a Broadway és az 54. utca sarkán. A szobánk a 64. emeleten volt, ami már magában külön élmény. Első éjszaka aludni se tudtam, csak néztem a várost.

 

Amikor megvolt a szállás, el kezdtem bújni az útikönyveket, blogokat. Én elég pontos útitervet készítettem, miután elolvastam Tinkmara bejegyzéseit és Travellina: Világutazók kézikönyvét.

Minden egyes napra jutott egy városrész (Central Park, Upper West Side, Lower Manhattan, Brooklyn, stb.). A szabadságunk megmaradt, a napokat felcserélhettük. A napokhoz kigyűjtöttem a látnivalókat, üzleteket, érdekes helyeket, vendéglátó egységeket.

Nagyon sok idő volt elkészíteni a tervet ilyen formában, de nagyon hasznosnak és időhatékonynak bizonyult, mert tényleg mindent láttunk, ami minket érdekelt. Számunkra a város megismerése és megélése volt a cél.

Természetesen a kötelező látnivalókat is megejtettük, de óriási élmény volt egy tetőteraszon iszogatni szombat este, a Central Parkban vasárnap délután piknikezni, üldögélni az egyik parkban és az embereket nézni.

Az érkezésünk napján a repülőtérről (a JFK-n landoltunk) a taxiállomáshoz vezetett az utunk. (Hogyan jussunk a JFK-ről a szállásunkra?) Itt nem kell taxit inteni, hanem egy koordinátor odairányít a soron következő első szabad taxihoz. (Taxis tippek és trükkök New Yorkban)

A szálláson már nem volt ebből gond, de az utazás előtt 1 hónappal derült ki, hogy a szálloda kötelezően kér hitelkártyát. Ennek érdemes utánanézni a foglalás előtt, mert nekünk nagyon gyorsan kellett intézni, mert nem volt hitelkártyánk.

Az érkezés délutánján már 3-ra már kicsomagoltunk és úgy fel voltunk pörögve, hogy egyből elsétáltunk a városi könyvtárig és vissza. Azért sem feküdtünk le, mert kaptunk egy tippet, hogy az időeltolódást úgy lehet a legkönnyebben kiheverni, ha felveszed az adott nap ritmusát. Nekünk nagyon bevált, mindenkinek ajánlom.

 

Másnap kezdődött a kaland. Az 5. és 6. sugárúttal kezdtük városnéző túránkat. Minden híres üzletet megnéztünk. Amelyiket a pénztárcánk engedte, oda be is mentünk.

Én a könyvtárba már nagyon vártam, hogy bemehessünk, mert a kis úti jegyzetembe bele volt szőve az összes fontos Szex és New York helyszín. Ha valaki szerette ezt a sorozatot, érdemes kiböngészgetni a helyszíneket, mert kb. 50-60 dollártól indul egy ilyen vezetett túra.

A könyvtárban nem kellett sokat várni és ingyenes is, csak egy ellenőrzésen kell átesni és már lehet is nézelődni. Csodálatos minden pontja, főleg a Rózsaterem. Itt ki van téve, hogy tilos fotózni. Ezt figyelembe véve, lehalkítottam a telefonom és úgy fotóztam, így nem szóltak.

Aznap mentünk fel a Rockefeller Centerben található Top of The Rock kilátóba. Aznap kora délután vettük meg a jegyet. Mi este szerettük volna látni a várost, így az este 9 óra 30 perces időpontot választottuk. Egy olyan egyszerű érv alapján választottuk ki ezt a kilátót, hogy mi látni szerettük volna az Empire State Building-et, nem pedig felmenni rá. Szerintem jól döntöttünk, mert semmilyen hiányérzet nincs bennünk, mert csodálatos volt a felhőkarcolóval szinte szemben állni. Aznap egészen a Vasalóházig lesétáltunk, ami otthonról, az útitervet írva, nem tűnt nagy távnak. Az volt! Aznap 20 km-t gyalogoltunk.

 

Harmadik nap jött a Central Park. A szállásunktól kb. 3 perc sétára volt. Azt hittük, pihenős nap lesz. Ennek dacára, itt is nagyon sokat mentünk. Megnéztük a Bethesda Terace-t teljes pompájában, a Ladies’ Pavilion-t, a San Remo házat és utolsónak a Metropolitan Musem Of Art maradt. Mi nem vagyunk annyira múzeumosok. Esős nap mentünk volna egy-egy múzeumba, de nem volt olyan rossz idő egyik nap se, úgyhogy csak kívülről néztük meg.

A negyedik napon a Lexington és Madison Avenue következett. Ezen a napon néztük meg a Grand Central Station-tt, a Chysler Building-et, a Quensboro hídat, amin nem átmentünk, hanem átlibegőztünk. Nagyon szuper élmény volt, mindenképp érdemes kipróbálni. Metrókártyával lehet megvenni a 2.75 dolláros jegyet. (Ingyenes programok New Yorkban)

Az ötödik napon beiktattunk egy múzeumot, a Természettudományi Múzeumot (The American Museum of Natural History). A legnagyobb extra tartalommal rendelkező jegyet vettük meg, melyben 4 plusz látnivaló volt. Ez picit csalódás volt, mert a négyből kettő filmvetítés volt (sima 3D). A másik kettő érdekesebbre sikerült. Az ősrobbanás szimulátorba, amit nagyon írtak, hogy jó, csak nagyon jó angollal üljetek be, mert különben nem lehet élvezni. Az időszakos múmia kiállítás viszont nagyon szuper volt. Maga a múzeum hatalmas. Manhattanban egyszer se tévedtünk el, itt ötször is sikerült. Érdemes ezt az applikációt letölteni, mert megmutatja, hogy hol vagy és elvezet oda, ahova szeretnél menni (és még így is eltévedünk). Hasznos infók is vannak benne (mosdó, étterem, extra előadások helye, kezdete, stb).

Hatodik nap következett a Meatpacking District, Little Italy és Chinatown. Nagyon ajánlom, hogy szuvenírt csak itt vegyetek! Ugyanaz a szuvenír negyedáron van itt, mint a turista-vonzotta helyeken. Little Italy-ban lehet finom, európai színvonalú kávét inni, ami nekem már nagyon hiányzott. Hangulat terén: abszolút Chinatown. A Centre Street 157-nél van egy gyönyörű autentikus kínai ház. Érdemes megnézni. Hihetetlen volt, hogy ez is New Yorkban van.

Ezen a napon metróztunk először, ami számunkra nagyon kaotikus és teljesen megfejthetetlen, de tény, hogy szükség van rá, mert tényleg óriási távolságok vannak a metropolisban. Itt jegyezném meg, hogy a maps.me offline térkép applikáció nagyon-nagyon hasznos volt, mert bármelyik város offline térképét le lehet tölteni és GPS-ként is funkciónál. Nagyon szerettük, hatalmas biztonságérzetet adott. Nekünk még a NYC subway alkalmazás volt még letöltve és azt is nagyon hasznosnak találtuk, szintén offline. (A New York-i metró szerkezetéről, a vonalakról, az állomások felépítésérőlPraktikus tanácsokra, jegyváltás, metróillem)

Hetedik napon láthattuk a szomorú, de egyben felfoghatatlan méretekkel rendelkező Grand Zero-t és környékét. Ahogy sétáltunk a Ground Zero-hoz, mintha a városnak ez a része egyre csendesebb és csendesebb lenne, lépésről-lépésre. Az emberek egy részről érzik, hogy ez a hely sajnos egy tömegsír, de más részről, sokan úgy szelfizgettek, mintha a Szabadság-szobornál állnának, ami elég ízléstelen, szerintem. A 9/11 múzeumot is megnéztük, ami elképesztő volt. Személyes tárgyak, fotók az emberek arcáról, amikor meglátják, ahogy a tornyokba belemennek az utasszállítók, iratok, ruhák. Nagyon szomorú volt ezeket látni, de sajnos ez már ugyanúgy New York része, mint a többi látnivaló. Ha tehetitek, szakítsatok rá időt.

A WTC után a Wall Street következett. Először a támadó bikát kerestük meg, ami nem volt egyszerű. Mi elmentünk mellette, annyian álltak körülötte. A bikáról teljes pompájában nem is tudtunk sajnos képet csinálni. Talán hajnalban lehetnek kevesebben.

Lower Manhattan után a Staten Island ingyenes kompal mentünk megnézni a Szabadság-szobrot, mert Manhattan legalsó csücskéből is alig látni. Nekünk tökéletesen elég volt a szoborból, amit a komp adott. Ha valaki nem érzi kötelezően szügségèt, hogy felmenjen a szobor belsejébe, annak szerintem nem lesz csalódás a Staten Island kompról látható Szabadság-szobor.

Nyolcadik napon Brooklyn-ba mentünk. Fantasztikus volt ezt a családiasabb New Yorkot is megnézni. Brooklyn-t nagyon szépnek, hangulatosnak és családbarátnak éreztük. A Brooklyn hídon csak körül-belül a negyedéig mentünk át. Ettünk fagylatot a híres a Brooklyn Icecream Factory-ban, ahol egy gombóc egy európai két adagosnak felel meg. Amerikában minden adag hatalmas. A fagylalt, az étel, az ital. Mi mindig, ha BBQ-t ettünk, vegyestál-szerűséget kértünk, mert az bőven elég 2 felnőttnek, még sok is kicsit. Minden sokkal édesebb. Itt a cukormentes Redbull-nak van olyan íze, mint otthon a cukrosnak.

Kilencedik napon azokat a helyeket néztük meg, amikre már nem volt energiánk az adott napon. Ezen a napon voltunk a Macy’s-ban. Szinte kötelezően ajánlom. Felfoghatatlan, hogy mekkora! Egy nap sem lenne elég mind a 10 szint bejárására. A Washington Square Park is lemaradt és jól tettük, hogy megnéztük, mert nagyon bájos park.

A tizedik napon bejártuk teljes egészében a Times Square-t és környékét. Ez a nap vásárlással telt. Az Abercombie & Fitch-t ajánlom. Nagyon szuper dolgokat kapni és a DSW Outletet is. Nagyon szép cipőket lehet venni nagyon nagyon jó áron. Érdemes bemenni. Aznap este voltunk bulizni, két tetőteraszon is. Az egyik a The Press Lounge. Nagyon színvonalas hely, a kilátás azonban nem olyan lenyűgöző, mint a másik helyen. Az ilyen helyeken, ahogy megnéztem a többit is, van dress code. Nem szigorú, de úgymond az alkalomhoz illő öltözékben érdemes megjelenni. Szakadt nadrág, edzőcipő, trikó, ilyesmi nem megengedett. A másik éjszakai helyen elkérték tőlünk az útlevelünket. Érdemes az utazás előtt lefénymásolni, elzárni és magatoknál tartani az eredetit. A másik helyszín, ami a szívemhez sokkal közelebb állt, az a 230 Fifth Avenue. Itt az Empire State Building-gel voltunk szemben, mely életre szóló élmény volt. Szombat este, egy ilyen tetőteraszon szórakozni, feledhetetlen. Az ilyen helyeken az italok árán is meglátszik, hogy benne van a kilátás is. Kb. 35-40 dollár volt 2 ital, de megérte!

 

Tizenegyedik nap pihenősebben telt a többihez képest. Kora délután elmentünk a Columus Circle-nél található Whole Foods Market-ba és bevásároltunk a piknikhez. Ebben a boltban tényleg mindent lehet kapni, amit az ember egy jó piknikhez szeretne. Szeletelt dinnye, saláta, szendvics, salsa szósz, hozzá tortilla chips, meleg étel, hideg étel, leves, desszert. A vásárlás után a Central Parkban kerestünk egy kellemes részt és piknikeztünk egyet a fűben. Egész délután csak feküdtünk, néztük az embereket, finomakat ettünk. Ezekért a pillanatokért érdemes New Yorkra több időt szánni, mert ezek a pillanatok azok, amikor nem turista az ember, hanem elhiheti, akár csak egy délutánra is, hogy itt él.

Tizenkettedik napon ellátogattunk Coney Island-re. Ezen a napon megmutatta NYC, hogy milyen is egy igazi 34 fokos nyári nap a városban. Embert próbáló. Ha valakinek nincs valami nagyon nyomós indoka arra, hogy miért akar nyáron menni, az ne menjen! Elképesztő, ahogy bent reked a levegő a felhőkarcolók között. (Mikor utazzunk New York Citybe?New York City éghajlata)

Coney Island nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de lehet, csak azért, mert már előtte annyi fantasztikus helyet, épületet láttunk.

Az utolsó napon elköszöntünk ettől a csodálatos várostól. Elmentünk még egyszer az Empire State Buildinghez, picit a Central Parkba.

Csodálatos volt ez a tizenhárom nap. Én lehet, elfogult vagyok, de nem tudok rosszat írni.

Tény, hogy New York nem olcsó, nem a legtisztább, zajos, de engem ezek egy pillanatra sem zavartak vagy rontották el az élményt, mert annyit adott ez a város.

kids

Azóta is dolgozom, dolgozzunk fel a párommal, hogy mi tényleg itt voltunk.

Nagyon sok bejegyzésed hasznukra vált, innen is köszönjük.

Képek és szöveg: Payritsné Nagy Alexandra

Tags: , , , , , ,

Mint arról már többször beszámoltunk, a helybélieknek és turisták legnagyobb örömére, idén új, New York City öt kerületét átfogó kompjárat rendszer indul útjára, CityWide Ferry néven. A legjobb hír pedig az, hogy ezek az utak egy metrójegy árába kerülnek majd.

A kompközlekedés a kezdetektől fogva hozzátartozott New York City hétköznapjaihoz, hisz a 19. század legnagyobb részében ez volt az egyetlen, mely összekötötte Manhattant a többi kerülettel. Napjainkban hidak, alagutak, metró- és vasútvonalak kötik össze Manhattan szigetét a környező szigetekkel és a szárazfölddel. Azonban ezek a közlekedési módok, természetükből fakadóan, ki vannak téve a leállás veszélyének.

A hétköznapi gyakorlatban, amilyen egy vasútállomás leállása, a közlekedési vállalat gyakran veszi igénybe a kompok segítségét.

Azonban az elmúlt 20 évben 4 olyan nagy horderejű esemény is történt New York Cityben, amikor a kompok és hajók kapitányai életeket mentettek, bizonyították bátorságukat, rátermettségüket és elkötelezettségüket a város és lakói iránt.

2001. szeptember 11.9/11. Röviddel a World Trade Center-t ért támadás után a New York-i Közlekedési Vállalat (MTA) leállította a metróközlekedést. A PATH, a Manhattant New Yorkkal, illetve a LIRR, a Manhattant Long Island-del összekötő vasút szintén leállt. A Lower Manhattanban ragadt több ezer ember mind a partra menekült, tudván, hogy nincs más menekülési útvonal. A parti őrség néhány óra leforgása alatt aktiválta valamennyi kompját, hajóját és a mentési munkálatokba beszálltak a magánkézben levő halászhajók is. A kompok és hajók szeptember 11-én, 9 óra leforgása alatt fél millió New York-it mentettek ki a szigetről és biztosították számukra a hazajutást.

2003. augusztus 15.A nagy áramkimaradás. Délután 4 órakor megállt az élet New Yorkban és szinte az egész keleti parton. New York Cityben leállt a metróforgalom, több ezren rekedtek állomások között, akiket a sötét alagutakon át kellet kimenteni. Leállt a vasútközlekedés, a repülőforgalom. Az ingázók gyalog vágtak neki a hosszú gyalogútnak hazafelé, a hidakon át, a 33 fokos, fülledt melegben. A kompok a szeptember 11-i mentéshez hasonlóan több százezer ingázót vittek New Jerseybe, Long Island-re és a környező kerületekbe.

2009. január 15.Csoda a Hudson folyón. A US Airways 1549-as számú járata,  3 perccel a LaGuardia Airport-ról történt felszállás után madárrajjal ütközött. A baleset következtében mindkét hajtóműve leállt és kényszerleszállást hajtott végre a Hudson folyón. A repülőt perceken belül körbevették a komphajók és valamennyi utast, valamint a teljes személyzetet, veszteség nélkül kimentették a jeges folyóból, mellyel beírták magukat a repüléstörténelembe a legsikeresebb hajós mentés címmel.

2012. október 29.Sandy szupervihar. A Sandy hurrikán okozta pusztítás nagyságát senki sem sejtette igazán. Lower Manhattan hetekre lebénult. A metróközlekedés hiányában a New York-iak ismét a kompokhoz fordultak segítségért. Új útvonalakat és kikötőket hoztak létre, gyakorlatilag néhány nap leforgása alatt. A 2011-ben útjára bocsátott East River Ferry a hurrikán utáni napokban bizonyította, hogy milyen nagy szükség is van rá. A Rockaways lakóit a Seastreak nevű komp szállította 7 hónapon keresztül, amíg az A jelű metró alagútjában tartottak a javítási munkálatok.

A felsorolt szükségállapot szituációk is bizonyítják, hogy New York Citynek szüksége van egy jól kiépített, erős komprendszerre, amely akár az egész sziget közlekedését is a hátára tudja venni, ha szükség van rá.

Képek: Google

Tags: , , , , , , , , , , ,

New York City kormányzója még 2016 végén bejelentette, hogy a város gyökeres közlekedési struktúra átalakulás előtt áll. A forgalom gyorsítása, a közlekedési dugók minimalizálása érdekében felszámolják az úthasználatidíj-fizető fülkéket az autópályákon, hidakon és alagutakon.

Az elavult rendszert modern, tarifagyűjtő érzékelők váltják fel. A New York Crossings Project (New York Átkelő Projektnek egy külön bejegyzést szánok a közeljövőben) része a The City That Never Sleeps, azaz “A város, amely sosem alszik” tervezet, mely nagy érdeklődésre tarthat számot a turisták és a fotósok körében.

A The City That Never Sleeps, New York City legújabb mega-public art-ja a Nagy Alma egyik legnagyobb turista attrakciója lesz.

Az MTA (Metropolitan Transportation Authority/New York-i Közlekedési Vállalat) és a Port Authority (Kikötői Hatóság) által működtetett hidakat és alagutakat színes, energiatakarékos LED fényekkel látják el, így az Empire State Building-hez hasonlóan alkalmasak lesznek a színskála valamennyi színét magukra ölteni, egymással koordinált, zenére koreografált fényjátékra.

Ünnepi alkalmakkor, a nap színébe öltöznek:  július 4-én piros-kékbe, a mellrák megelőzésének hónapjában rózsaszínbe, az LGBT pride napon szivárványba, a METS győzelmekor kékbe és így tovább.

A LED lámpák 40-80%-kal energiatakarékosabbak, élettartamuk pedig hatszor hosszabb hagyományos társaiknál.

A fényeket több kilométerről is lehet majd látni, madártávlatból pedig hatalmas élmény lesz az egymással összehangolt hidak fényjátéka.

A programban a következő hidak vesznek részt az MTA zászlaja alatt: a Henry Hudson, a Whitestone, a Throgs Neck, a Triborough, a Verrazano-Narrows, a Marine Parkway-Gil Hodges, és a Cross Bay Veterans Memorial.

Az alagutak közül a Queens Midtown és a Hugh L. Carey Brooklyn Battery.

A Port Authority részéről a Hudson River Crossings és a George Washington híd.

A Thruway Authority a Tappan Zee híddal nevez be.

A fényforrások felszerelése folyamatosan zajlik és három évet vesz igénybe.

Képek és forrás: NYPost

Tags: , , , , ,

Ezen írásom a Vodafone magazinban jelent meg.

boston1“Massachusetts lelke – Amerika lelke.” – szól az amerikai mondás, a történelem pedig igazolja, hogy Massachusetts állam az USA egyik leggazdagabb kulturális központja. Massachusetts szíve, az állam fővárosa, Amerika egyik legrégebben alapított települése, Boston.

Egy másik mondás is járja, mely így szól: “Boston mindenben az első.” Vajon igaz a mondás vagy az Új Angliai büszkeség beszél belőle?

Első az elsők között

Boston városa az első amerikai városok egyike volt. Puritán telepesek alapították 1630. szeptember 17-én, abban a reményben, hogy ez lesz a keresztény élet városmodellje – ahogy ők nevezték -, Város a Hegyen.

Boston jelentős történelmi események színtere volt. Különösen jelentős szerepet játszott az Amerikai Függetlenségi Háború idején. A Bostoni sortűz, melynek során a brit hadsereg katonái belelőttek a Boston utcáin tüntető tömegbe, meghatározó előzménye volt a háborúnak. A Teatörvény bevezetése utáni Bostoni teadélután eseményei (1773. december 16.) pedig lavinaként indították el az Amerikai Függetlenségi Háború történéseit.

boston3

A függetlenség kikiáltása után Boston jelentős ipari és kereskedelmi központtá nőtte ki magát és továbbra is ontotta az “elsőket”. 1635-ben itt alapították meg az első állami iskolát, a Boston Latin School-t, mely egyben a legidősebb iskola Amerikában. Egy évvel később, 1636. szeptember 8-án nyitotta meg kapuit a Harvard Főiskola, később Egyetem, mely Boston elővárosában, Cambridge-ben található. 1908-ban itt nyílott az első jogi egyetem, a New England School of Law, mely csak nőknek nyújt jogi képzést. S hogy ne csak az oktatásban mutasson fel elsőket a város, 1897-ben Bostonban indult el a legelső földalatti az Egyesült Államok területén.

A 21. század elejére Boston az Egyesült Államok egyik legfontosabb politikai, műszaki, de elsősorban szellemi központjává fejlődött és egy pillanatra sem okozott csalódást azoknak az ősöknek, akik kedvenc városukat becenevek sorával illették az évszázadok során.

boston2

Boston, a Közont

Boston már alapításakor különleges kapcsolatot tartott fenn az Istenekkel és ez a feltörekvő igény később sem hagyott alább. A Puritán Város, ahogy a honalapító atyák nevezték, a Függetlenségi Háború idején a Forradalom Bölcsője lett, a 19. században pedig az Eszme Városa. A bostoni székhelyű világhírű sportklubok (Boston Red Sox, Boston Celtics, New England Patriots) pedig elnyerték a városnak a Bajnokok Városa becenevet. Boston mindezen érdemek ellenére mindig is az ész, a tudás, az intellektus fellegvára maradt. A Hub.

boston5

Amerika Athénja

Boston számára a legmegtiszteltetőbb az az elnevezés, mely az ókori Athénhoz hasonlítja a Massachusetts-i várost. Befolyása a társadalomra, a közéletre, az irodalomra, a zenére, a kultúra szinte valamennyi ágára athéni magasságokba emeli a várost. A Bostonból származó hírességek hosszú sorából csupán néhány név: Benjamin Franklin, Louisa May Alcott, Edgar Allan Poe, Jack Lemmon, Donna Summer, az Aerosmith, Mark Wahlberg, Leonard Nimoy. Boston reputációja, mint szellemi központ, a városban működő több mint 100 felsőoktatási intézmény, főiskola és egyetem magas szintű oktatói és kutatói munkájából ered. 250 ezer diák fiatalos energiája, lendülete, tudásszomja adja Boston arculatának tipikusan intellektuális jellegét. Általános egyetemek, orvosi, művészeti szakok, jogi és üzleti karok várják a hallgatókat. Közülük vitathatatlanul a leghíresebb a Harvard Egyetem.

800px-North_End,_Boston

A Harvard Egyetem, az elitképzés fellegvára

A Harvard Egyetem, mely nevét első támogatójáról, John Harvard-ról kapta, tagja a 8 egyetemet (Brown, Columbia, Cornell, Dartmouth, Princeton, Pennsylvania, Harvard és Yale) tömörítő Ivy Leauge-nek (Borostyán Liga). Az 1954-ben létrehozott szövetség a keleti part egyetemeinek sportban való együttműködését hivatott szolgálni. A Liga tagjának lenni azonban többet jelent ennél. A nevezett egyetemekről kikerülő fiatalok Amerika elitjét képviselik, az egyetemek pedig magas szintű oktatást biztosítanak, nemzeti és nemzetközi szintű eredményeket ígérve. A képzés színvonalát a válogatott pedagógus gárda biztosítja. 1974 és 2009 között 19 Nobel-díjas és 15 Pulitzer-díjas professzor tanított a Harvard Egyetemen, mely ezáltal 2003 óta vezeti az Academic Ranking of World Universities (ARWU) összesített ranglistáját. A Harvardot gyakran éri az a vád, hogy durván szelektál a diákok között, azonban az itt végzettek impozáns listája elhomályosítja az egyetem ellen felhozott érveket. Ismét csak néhány név. Az egyetem volt növendékei között százával találkozunk híres politikusokkal, művészekkel, kutatókkal. A Harvard öregdiákjai között elnökök (Rutherford B. Hayes, Theodore Roosevelt, Franklin Roosevelt, John F. Kennedy, Al Gore, George W. Bush, Barack Obama), kormányzók, üzletemberek (Bill Gates), írók (T. S. Eliot), a zenei világ hírességei (Leonard Bernstein), színészek, a művészvilág ismert személyiségei (Conan O’Brien, Jack Lemmon, Natalie Portman, Mira Sorvino, Matt Damon, Tommy Lee Jones) és egy fiatalember, bizonyos Mark Zuckerberg neve is szerepel.

120953886_harvard_379969c

Zuckerberg Harvardja

Mark Zuckerberg, a Facebook atyja ugyan nem volt elragadtatva az ötlettől, hogy még életében film készüljön róla, egy bizonyos, a Harvard Egyetemet és Bostont újra a figyelem középpontjába helyezte. A Harvardról, az egyetem elit klubjairól, a diákok életviteléről mindig is legendák kerengtek. A film mindenki számára bepillantást engedett az ősi falak közé. Boston, a Harvard-i Házrendszer, a Klubok működése nemcsak szóbeszéd, legenda, de élő, inspiráló tényező, olyan eleven erejű hajtóerő, mely Zuckerberg-en keresztül örökre megváltoztatta az Internet, a közösségi világháló arculatát. Egy olyan városban, amely az intellektus központja, ahol elsőnek lenni valamiben szinte kötelező, egy olyan egyetemen, amely elnökök sorát nevelte ki, ahol a klubokba csak a kiválasztottak juthatnak be, egy olyan társadalmi helyzetű fiatalember, mint Zuckeberg, csakis valami igazán naggyal, maradandóval léphetett ki az ismeretlenségből.

o-HARVARD-facebook

Final Clubs

A Final Clubok, olyan közösségi csoportok a Harvard Egyetemen belül, melyek csak egynemű tagokat vesznek fel tagjaik közé, vagyis vannak fiú és lány klubok. A név abból ered, hogy a klubok alapításakor csupán az utolsó egyetemi évben csatlakoztak a fiatalok. A fiú klubokból 8 (a A.D., a Delphic, a Fly, a Fox, az Owl, a Porcellian, a Phoenix és a Spee), míg a lányoknak fenntartott klubokból 5 létezik (aBee, az Isis, a Pleiades, a Seneca és Sabliere). Valamennyi férfiklub saját épülettel rendelkezik a Harvard Square-en. A Harvard 1984 óta nem ismeri el ezeket a klubokat, mint az Egyetem saját klubjait, annak ellenére sem, hogy a legtöbbjüket a 18. században alapították. A Final Klubok szexisták, önös érdekeket előtérben tartó, szelektáló, magánkézben levő csoportok, így tán az sem meglepő, hogy a tagok többsége fehér, heteroszexuális, gazdag fiatal. A szelekció része az úgynevezett “punching”, vagyis különböző tesztfeladatok elvégzése. A klubokban zajló életről csupán kósza hírek, pletykák keringenek, de ezek szinte valamennyien erős szexuális felhanggal rendelkeznek és gyakran szexuális bántalmazásokról is szól a fáma.

A Social Network film fikcionális Zuckerberg-jét a Final Clubok inspirálják. Arra ösztönzik, hogy web projektjei által szerezzen hírnevet magának, legjobb barátját pedig a Klubba kerülés körül kialakuló bonyodalom miatt zárja ki a Facebook alapítói közül. A valóság azonban ennél egyszerűbbnek bizonyul. A valódi Zuckerberg-et nem különösebben érdekelték a Final Klubok, jóval inkább a siker és a lányok, s ebből egy olyan városban, mint Boston, mindig akad, ha merész és nagyra törő vagy.

1280px-Boston_Twilight_Panorama_3

Boston, Amerika Sétáló Városa

A Social Network sikere óta megnőtt a város turizmusa. A látogatók – különösen a fiatal nemzedék képviselői, – a titokra kíváncsiak. Milyen az a város, ahol Zuckeberg töltötte egyetemi éveit? Honnan indult a Facebook fenomenális sikere? Boston a turistákkal is előkelően bánik, melyre egyik beceneve, a Sétáló Város is utal. Boston nevezetességeit könnyen bejárhatjuk gyalogszerrel. Boston-t megismerni a legkönnyebben a 4 km-es Freedom Trail-en (Szabadság Ösvény) végigjárva lehet, melynek vörös kockakövei keresztülhaladnak a város történelmi nevezetességein. Túránkat érdemes a Boston Common-nál, a város legrégebbi parkjánál kezdeni. Az út során találkozunk a Faneuil Hall épületével, mely 1742 óta vásártér és gyülekezőhelyként szolgált. A közelben mindenképp tekintsük meg a Quincy Market épületét, ahol napjainkban fesztiválokat, kulturális összejöveteleket tartanak.

Semmiképp se feledkezzünk meg a Massachusetts State House-ról, mely Boston egyik legszebb és legnevezetesebb épülete. Itt találhatóak a kormányzó irodái és a Massachusetts-i Legfelsőbb Bíróság. Az ösvény a Bunker Hill Monument-nél ér véget. A 62 m magas gránitoszlop a Függetlenségi Háborúnak állít emléket, melynek tetejéről csodálatos látvány tárul Boston városára. Amennyiben sportrajongók vagyunk, a Fenway Park, a Red Sox baseballcsapat otthona semmiképp ne maradjon ki az útitervből, ha pedig a zene szerelmesei vagyunk, a Symphony Hall-t, a Bostoni Szimfonikus Zenekar székhelyét is nézzük meg. Boston időjárása kontinentális, a nyarak melegek, esősek és roppant párásak, a telek szelesek, havasak és hidegek. Erre készüljünk utazásunkat tervezve és természetesen egy pár kényelmes gyaloglócipővel. A városnézés során pedig ne felejtsünk el sok-sok fényképet készíteni, melyet később osszunk meg barátainkkal Facebookon.

Képek: Google

Tags: , , , ,

A Manhattantól 42 km-re található, New Jersey állambéli New Brunswick, az amerikai magyar diaszpóra egyik jelentős központja adott otthont a 39. Magyar Fesztiválnak.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A város a 20. század fordulóján vált népszerűvé a magyar bevándorlók körében. Vonzereje a Johnson & Johnson cég új New Brunswick-i gyáregységében rejlett. Az 1930-as népszámlálás idején minden harmadik lakos magyar volt.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A bevándorlás második hulláma az 1956-os forradalom után kezdődött. Azóta sok család elköltözött a környékről, de a magyar hatás továbbra is minden ízében átjárja a várost.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A magyar vonatkozású intézmények közül a legjelentősebbek – a teljesség igénye nélkül -, az Aprókfalva Mindennapos Magyar Óvoda, a Széchenyi Magyar Iskola és Óvoda, az Amerikai Magyar Alapítvány, a Magyar Öregdiák Szövetség, a Magyar Civil Közösség, a Csűrdöngölő Néptánc Csoport, a Teleki Pál Cserkész Csapat és a magyar nyelvű helyi rádió. A városban képviselteti magát a magyar református, evangélikus, lutheránus és katolikus egyház, utca és park viseli Kossuth Lajos és Mindszenty József nevét.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Magyar Fesztiválra minden év június első szombatján kerül sor. Az egész napos programsorozat szervezője a Magyar Civil Közösség, az Amerikai Magyar Alapítvány támogatásával.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az Alapítvány 1955-ben jött létre azzal a céllal, hogy megőrizze az Amerikában élő magyarság történelmi és kulturális emlékeit. Ennek a nemes célkitűzésnek a keretében jött létre a Magyar Örökség Központ is, mely egyedülálló az Egyesült Államokban, mind formátumában, mind terjedelmében. Az Örökség Központ és Múzeum az itt élő magyarok támogatásával, tárgyi és szellemi felajánlásaik segítségével  hozta létre látványos és gazdag történelmi és népművészeti kiállítását.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A könyvtárban gazdag magyar nyelvű irodalom áll a rendelkezésre. A falakon a magyar kultúra kiemelkedő egyéniségeinek arcképei, alkotásaik másolatai, a magyar történelem jeles eseményeinek leírása, képi illusztrálása található. A kiállítótermekben a magyar népművészeti stílusok vidékek szerinti képes bemutatása mellett berendezési tárgyakat, használati eszközöket is találhatunk.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A múzeum nagytermében a magyar királyi korona másolata, valamint a Zsolnay Gyár alkotásai várják a látogatókat. Tulipános láda, teljes stafírung, gulyás, juhász és pásztor ruha, szőttesek és tisztaszoba teljes berendezéssel. Valamennyi kézzel fogható emlék és kapocs az itt élő és felnövekvő, a magyar gyökereket és hagyományokat ápoló családok és gyermekeik számára.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Magyar Fesztivál helyszíne a Somerset Street és környéke. A fesztivál főutcája mentén felállított sátrakban magyar kereskedők, iparművészek portékáit vásárolhatjuk meg és természetesen nem is lenne igazi magyar lelkületű összejövetel, ha nem lenne hatalmas választék jóféle ételből, italból.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A környék magyar asszonyai már napokkal az esemény előtt összegyűlnek. Hatalmas kondérokban főzik a töltött káposztát, melyet elvitelre, nagyobb mennyiségben is lehet vásárolni. Készülnek a kézzel húzott réteslap és töpörtyűs pogácsa hegyek. Ezekből fogy a legtöbb. A fesztivál ideje alatt pecsenyesütők és lángos standok is várják a résztvevőket.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A hagyományos kultúrára éhes látogatókat néptánc, népviseleti és népművészeti bemutatók szórakoztatják. Ebben az évben Magyarországról a Hencida Néptáncegyüttes kapott meghívást. A fiatalok június 4-én, a Times Square-en tartottak villámcsődületet. Beszámolómat a Magyar Flashmobról itt olvashatjátok. A Délibáb Néptánc Együttes New Yorkból, a Tisza Együttes Washington, D.C.-ből érkezett.

A New York-i Magyar Könyvesbolt szintén képviseltette magát. A könyvesboltról itt olvashattok bővebben.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Minden korosztály és érdeklődési kör találhatott számára megfelelő elfoglaltságot. A gyermekeket játszóházzal várták a szervezők, a hívők magyar Szentmisén vehettek részt, a fiataloknak pedig estére diszkót szerveztek. A programsorozat holdfény koncerttel zárult az Életfa, a Fényes banda és a Hencida együttesek közreműködésével.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Jegyezzétek fel a kalendáriumba: 2015. június 6. Jövőre 40. évfordulóját ünnepli a New Brunswick-i Magyar Fesztivál.

Képek: a blog írójának tulajdona
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Tags: , ,