Manhattan

You are currently browsing the archive for the Manhattan category.

Március elején szerencsém volt még a hivatalos megnyitás előtt meglátogatni New York City legújabb, nagy érdeklődésre számot tartó kiállítását, a Gulliver’s Gate-t.

Találkozhattam az alkotókkal, képeket készíthettem a tervező teremben, s mindezt most megosztom veletek. Remélem, érdekesnek találjátok és ha idén New Yorkba látogattok, ezt a helyet is felveszitek a listára, Nem bánjátok meg, ígérem.

Bizonyos épületek, városrészletek még csak félkész állapotban láthatóak, ezért egy későbbi időpontban még egyszer meglátogatom a világ legnagyobb Liliputját.

A Times Square a Világ Útkereszteződése, így helyénvaló, hogy itt legyen Liliput bejárata is. Május 9-én nyílik az az új, interaktív miniatűr kiállítás, mely a Gulliver’s Gate (Gulliver Kapuja) névre hallgat és egy teljes New York-i utcablokkot foglal el.

A “The World’s Biggest Little World” (a világ legnagyobb mini világa) 4600 m2-es és létrehozása 40 millió dollárba került.

A Gulliver’s Gate mikrokozmoszt, mely 300 európai, Észak-amerikai, Latin-amerikai, ázsiai, Közép-keleti és afrikai város részleteit tartalmazza, 600 művész hozta létre a világ különböző országaiból. A miniatűr egyes elemei 3 dimenziós nyomtatással készültek.

A gondolat atyja a New York-i Michael Langer volt, aki a mini-Izrael alkotójával, Eiran Gazit-tal dolgozta ki a Gulliver’s Gate ötletét. A projekt 1:87 arányban készült, ami agyakorlatban azt jelenti, hogy egy 180 cm-es személy a makettben 2 cm magas.

A projekten különböző nemzetiségű alkotók dolgoztak: “Nem akartuk New Yorkot, mondjuk, egy olasz alkotóra bízni, míg Moszkvát egy brazil művészre osztani. Minden nemzetnek más a látásmódja, humora. Autentikusra törekedtünk mindenben.”

Az eredetiség és humor valóban erőssége a kiállításnak. A Gulliver’s Gate nem statikus, hanem minden elemében mozgó világ. A városok utcái hemzsegnek az emberektől, akik élik a mindennapjaikat.

Bevásárolnak, kerékpároznak, benépesítik a kávézókat, dolgoznak, jógáznak, esetleg egy fa mögött pisilnek. Az utcákon autók haladnak, baleset is történhet, kivonulnak a tűzoltók, mentők.

A folyókon hajók haladnak, a síneken vonatok robognak. A házak ablakain bekukkantva bepillanthatunk az ott lakók életébe.

A kiállítás teljes terjedelmében interaktív. A látogatók kulcsot kapnak a miniatűr világhoz, melynek segítségével működtethetik a makett interaktív elemeit.

Eldönthetik, hogy mi történjen a színen. Egy gombnyomás és Zeusz lecsap a villámaival vagy felnyílik a Tower Bridge.

Londonban részt vehetünk egy Adele koncerten vagy ha kedvünk tartja, repülőket indíthatunk egy futurisztikus panamai reptérről.

A miniatűr világ a házigazdával, New York Cityvel kezdődik, melyet az alkotók egyszerűen csak Metropolisnak neveztek, hisz a felhőkarcolók, nevezetes épületek, hidak és egyéb ikonikus részletek földrajzi elhelyezkedése nem felel meg a valóságnak. Így került egymás mellé a High Line és a World Trade Center, a Brooklyn Bridge és a Grand Central.

A miniatűr New Yorkot szemlélve az apró részletek kápráztatnak el minket. A Grand Central híres mennyezet freskója, a háromszintes vasútállomás mind elképesztően részletes. A Standard Hotel szobáiban vendégek pihennek, a tetőbárban koktélokat fogyasztanak.

New York után, a következő teremben Európa nagyvárosaival és azok nevezetességeivel találkozhatunk.

20170410_144633

Londonban keressük meg a Beatles tagjait, amint átkelnek az Abbey Road-on, a királyi család tagjait a Buckingham Palotában.

London, Róma, Párizs, Görögország után, irány Moszkva, majd Ázsia és a kelet csodái. Minél tovább időzünk egy-egy ponton, annál több részletre csodálkozunk rá.

A Gulliver’s Gate nemcsak a jelenben ad teret az interaktív élménynek, de a látogatás után, a jövőben is, a kiállítás másik szenzációja az Amerikában csupán három fellelhető Cobra 3D Body Scanner egyike által.

 

A test szkennerer látogatók, 50 dollár fejében két darab, három dimenziós másolatot készíttethetnek önmagukról. Az egyiket, az általuk megjelölt városba helyezik el a látványrendezők, míg a másikat emlékként magukkal vihetik. A rendezők úgy tervezik, hogy az új várospolgárok katalógusba kerülnek, s végül útlevelet is kapnak.

Cím:
216 W 44th Street, New York, NY 10036
Nyitva tartás:
2017. május 9. – 2017. december 30. (a zárás dátuma még nem dőlt el)
reggel 9 – este 10-ig (utolsó látogatók este 8 óra 30 perckor csekkolhatnak be. Minimum 90 perc kell a látogatásra. Én 3 órát maradtam és még megyek vissza.)
Jegyek:
Felnőtt:$ $36.
Gyerek (12 és fiatalabb): $27
Nyugdíjas (65+):$27
Honlap és online jegyvásárlás

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , ,

New York Cityben a tavasz első hírnöke – jóval megelőzve a kellemesen meleg napokat és az első rügyeket a Central Park fáin -, a Macy’s Nagyáruház Virágparádéja, melyre ebben az évben 43. alkalommal került sor. A virágkiállítást évente félmillióan látogatják, turisták és helybéliek egyaránt.

A pazar virágshow idén március 26-a és április 9-e között kerül megrendezésre a Macy’s Herald Square-en található központi épületében, valamint az áruház philadelphiai, minneapolisi, chicagói, illetve San Francisco-i üzleteiben.

A kezdetekben a virágshow-ra az áruház Herald Square-i kijárata mellett felállított sátorban került sor. Az elmúlt években a kiállítást az üzlet első szintjén rendezik meg, melynek számos támogatója és természetesen ellenzője is akad.

A “virágparádé az üzlet területén” támogatói azzal érveltek, hogy a koncepció lényege pontosan a kisebb alapterület ötletes kihasználásában, illetve a virágok átható illat- és színkavalkádjának az áruházi forgatagba integrálásában rejlik. Az ötlet ellenzői ugyancsak a kisebb alapterülettel érvelnek.

 

A virágparádé ebben az évben a “Carnival” (Karnevál) címet kapta, s ennek megfelelően a 20. század elejének, tipikus karneváli hangulatába invitál minket.

A vásári hangulat azonnal magával ragad minket, amint belépünk az áruház területére.

 

Nosztalgikus körhinta, falovak, mutatványosok, s mindeközben szól a zene a megunhatatlan vurstliból.

A sétát kezdjük a Broadway felőli bejáraton. Itt találjuk a The Grand Carousel Garden-t, a Nagy Körhinta Kertet.

A körhinta, a lovak mind kézzel faragott, mozgó, egyedi alkotások, burjánzó virágokkal díszítve.

A Midway Garden, az üzlet főfolyosója csupa rózsa és hortenzia kompozíció, mind a karnevál elevenségét tükrözve, főleg piros és sárga színekben pompázva.

A Bumpers & Blooms Garden (Ütközők és Virágok), a gyerekek kedvence, mely a karnevál elmaradhatatlan dodzsemjeit vonultatja fel, virágágyássá alakítva.

A Ticket Booth Garden, a Jegypénztár Kert, a virágparádé központja. Az egzotikus virágok szinte kiömlenek a pénztár ablakain.

A virágágyások között elhelyezett torzító tükrök a látogatókat is kiragadják a valóságból.

 

A virágparádé a másság elfogadását, a különbözőség szépségét is hirdeti, hasonlatosan a 20. századi cirkuszok világához, ahol a legkülönfélébb szerzetek találtak otthonra. Szlogenjei: Bizarre and Beautiful (bizarr és gyönyörű), Strange ad Sensational (különös és fantasztikus), Rare and Remarkable (ritka és figyelemreméltó), Weird and Wonderful (furcsa és csodálatos).

Az üzlet belső terét a tervezők ez alkalommal is ötletesen kihasználták. Virágok kerültek az oszlopokra, pultok közé, fölé, de még a mozgólépcsők is virágoskertté váltak.

A 2017-es virágshow – talán a mozgás elem hozzáadása által, még egy érzéket bevonva -, az utóbbi évek legjobb kiállításának bizonyul.

A Macy’s ingyenes virágparádéjának megtekintését érdemes a kora reggeli, illetve a késő esti órákra tervezni. A kirakatokat naplemente után, illetve borongós időben lehet a legszebben fényképezni.

20170327_123343

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , , , , , ,

New York City kormányzója még 2016 végén bejelentette, hogy a város gyökeres közlekedési struktúra átalakulás előtt áll. A forgalom gyorsítása, a közlekedési dugók minimalizálása érdekében felszámolják az úthasználatidíj-fizető fülkéket az autópályákon, hidakon és alagutakon.

Az elavult rendszert modern, tarifagyűjtő érzékelők váltják fel. A New York Crossings Project (New York Átkelő Projektnek egy külön bejegyzést szánok a közeljövőben) része a The City That Never Sleeps, azaz “A város, amely sosem alszik” tervezet, mely nagy érdeklődésre tarthat számot a turisták és a fotósok körében.

A The City That Never Sleeps, New York City legújabb mega-public art-ja a Nagy Alma egyik legnagyobb turista attrakciója lesz.

Az MTA (Metropolitan Transportation Authority/New York-i Közlekedési Vállalat) és a Port Authority (Kikötői Hatóság) által működtetett hidakat és alagutakat színes, energiatakarékos LED fényekkel látják el, így az Empire State Building-hez hasonlóan alkalmasak lesznek a színskála valamennyi színét magukra ölteni, egymással koordinált, zenére koreografált fényjátékra.

Ünnepi alkalmakkor, a nap színébe öltöznek:  július 4-én piros-kékbe, a mellrák megelőzésének hónapjában rózsaszínbe, az LGBT pride napon szivárványba, a METS győzelmekor kékbe és így tovább.

A LED lámpák 40-80%-kal energiatakarékosabbak, élettartamuk pedig hatszor hosszabb hagyományos társaiknál.

A fényeket több kilométerről is lehet majd látni, madártávlatból pedig hatalmas élmény lesz az egymással összehangolt hidak fényjátéka.

A programban a következő hidak vesznek részt az MTA zászlaja alatt: a Henry Hudson, a Whitestone, a Throgs Neck, a Triborough, a Verrazano-Narrows, a Marine Parkway-Gil Hodges, és a Cross Bay Veterans Memorial.

Az alagutak közül a Queens Midtown és a Hugh L. Carey Brooklyn Battery.

A Port Authority részéről a Hudson River Crossings és a George Washington híd.

A Thruway Authority a Tappan Zee híddal nevez be.

A fényforrások felszerelése folyamatosan zajlik és három évet vesz igénybe.

Képek és forrás: NYPost

Tags: , , , , ,

New York rohamtempóban növekszik. Jelenleg harminckét(!) 210 méternél magasabb felhőkarcoló áll építés alatt és 2020-ra teljesen megváltozik a város sziluettje. A tömegközlekedés nehezen képes lépést tartani a megnövekedett forgalommal, az egyre magasabb igényekkel, és ez különösen vonatkozik az egyre népszerűbb Brooklynra és Queens-re.

Friends-of-Brooklyn_DowntownBrooklynCentral_Wider_copyright-www.mir_.no_-1500x842

A City vezetése villamosvonal építését tervezi, mely végighalad Brooklyn és Queens folyóparti oldalán, ahol jelenleg több mint fél millióan élnek. New Yorknak már volt egyszer villamosa, de a 40-es években a kötött pályás rendszer lassúnak ítéltetett.

A Brooklyn-Queens-Waterfront (Brooklyn-Queens-Vízpart) az 1800-as évek elejétől New York City iparának szíve volt. Bay Ridge-től Astoria-ig gyárak sora állt az East River partján, ahonnan hajóval szállították el az előállított termékeket, illetve hajóval hozták be az alapanyagokat. A Brooklyn Bridge környékének történelmi részén még a mai napig láthatóak a macskaköves utak a vasúti sínekkel.

A II. Világháború után New York City ipara hanyatlásnak indult, a város más irányt választott. A Brooklyn-Queens-Waterfront elhanyagolttá, megközelíthetetlenné, következésképpen veszélyessé vált. Az utóbbi 15 évben szerencsére a város ismét felfedezte a környéket. A Brooklyn Bridge Park létrejötte, a DUMBO fiatalos energiája új életet lehelt a környékbe. Napjainkban a Brooklyn-Queens-Waterfront állandóan fejlődő, turistáktól hemzsegő, művészeti és kulturális központ. Ennek ellenére, továbbra is vannak olyan környékek, melyek nehezen megközelíthetőek, ezáltal lakóiknak nehezebb a munka és az iskolaválasztás. A Brooklyn Queens Connector (BQX), New York új villamosvonala hatalmas előrelépésnek számít.

A BQX a legújabb technológiára támaszkodik. Az előzetes tervek szerint az új villamosrendszer nem igényel áramszedőt. Valószínű, hogy hidrogén üzemanyagcellával működik majd, így ellenáll a természet erőinek, mint a szél vagy az áradás, mellyel az East River partján mindig számítani kell. A villamoskocsik akadálymentesítettek lesznek és bicikli szállítására is alkalmasak.

A Brooklyn Queens Connector a Queens-béli Astoria és a brooklyni Sunset Park között közlekedik majd. A közel 26 km-s útvonalon a tervezett 30 állomás 800 méterenként követi egymást. A vonal 10 kompkikötőt, 30 különböző buszvonalat, 15 különböző metróvonalat, 116 Citi Bike állomást és 6 Long Island vasúti megállót érint. A BQX villamosnak saját sávja lesz és a következő kerületeket érinti: Long Island City, Greenpoint, Williamsburg, Brooklyn Navy Yard, DUMBO, Downtown Brooklyn, Cobble Hill, Red Hook, Gowanus csatorna. Részletes térkép ITT.

A BQX a nap 24 órájában közlekedik majd és a szerelvények csúcsidőben 5 percenként követik egymást. A rendszer az MTA (Metropolitan Transportation Authority/New York-i Közlekedési Vállalat) része lesz, így a jegyárak megegyeznek a City jegyáraival.

A tervek szerint 2035-re évente 15 millió utasa lesz a rendszernek, amely elengedhetetlen a túlzsúfolt metró és buszvonalak tehermentesítésében. Az elkövetkező húsz évben a Brooklyn-Queens-Waterfront (Brooklyn-Queens-Vízpart) lakossága, a számítások szerint 30%-kal növekszik a jelenlegihez képest. A pozitív változások mellett az új villamosvonal bevezetése természetesen magával vonzza a környék lakásárainak emelkedését.

Íme az időmegtakarítás, a célállomások tükrében:

Úti cél Jelenleg (perc) BQX (perc) Megtakarítás (perc)
Hallets Point → Midtown Manhattan 55 37  18
Astoria → Williamsburg 61 26  35
Queensbridge → Navy Yard 59 27  32
Long Island City → DUMBO 48 33  15
Downtown Brooklyn → Williamsburg 40 26  14
DUMBO → Williamsburg 55 21  34

A BQX kiépítése 2.5 milliárd dollárba kerül, kilométerenként 97,5 millióba, ami még így is olcsóbb egy metróvonal kiépítésénél. Az éves fenntartás 30 millió dollárba kerül. Viteldíjakból évi 15 millió dollár bevételre számítanak, a fennmaradó részt hirdetésből, illetve önkormányzati támogatásból fedezik majd.

Az új villamosvonal építését a tervek szerint 2019-ben kezdik, az átadásra 2024-ben kerül sor.

Forrás és képek: BQX

Tags: , , , , , , , , ,

A Nemzetközi Nőnap reggelén, a munkába igyekvő New York-iak meglepve tapasztalták, hogy egy apró lányka szembeszállt a Wall Street Támadó Bikájával.

A bronzszobrot az éj leple alatt – a Nőnapra időzítve – helyezte el a McCann New York reklámiroda és a State Street Global Advisors befektetési tanácsadó cég a Bowling Green Parkban.

 

Néhány órán belül a turisták is felfedezték az új szobrot és délutánra már hatalmas tömeg fényképezkedett a Fearless Girl elnevezésű alkotással. Már előre látni, hogy nagyon népszerű lesz, különösen a hölgyek körében.

 

Az apró lányka bátran, félelmet nem ismerve, csípőre tett kézzel, dacosan néz a bika szemébe. Nem is lehetne jobb metaforája a jelenlegi amerikai társadalmi helyzetnek.

 

A State Street Global Advisors 2,5 trillió (!) dolláros vagyonnal rendelkező és operáló cég, amelynek 3 és fél ezer, “nagyágyú” kliense van, mindazáltal befolyásos és hangja messzire elér.

 

A cég Nőnapon indította el legújabb kampányát, melyben a sokféleségre akarja felhívni a figyelmet, illetve ösztönözni akarja a cégeket, hogy több nőt foglalkoztassanak vezető pozícióban, az igazgató tanácsok tagjaként.

“Know the power of women in leadership” (ismerd a nő erejét a vezetésben), “SHE makes a difference” (a NŐ változást hoz) – szól a plakett a szobor lábánál.

 

“A szobor több szinten, többféleképpen is értelmezhető. – nyilatkozta az alkotó, Kristen Visbal – Küldd ki a lányt, harcoljon meg a bikával, aztán meglátjuk, hogy mi lesz. Ez tipikus Wall Street-i hozzáállás, amikor rizikós üzletekről van szó. Amikor a 35 kilós kisiskolás szembeszáll a bikával, azt nem vakmerőségnek nevezzük, hanem szisztematikus társadalmi hibának. Adj a gyereknek segítséget. Köpönyeget, segítőket, fegyvert a kezébe, ha már a fizikai erején nem tudsz változtatni. Ha így küldöd csatába, eleve vesztésre kárhoztatod, akkor is, ha bátor és nem fél a túlerő szemébe nézni.”

A McCann és a State Street Global Advisors nem kért engedélyt a szobor felállításához. A reklámiroda ezzel állít emléket a szicíliai származású szobrásznak, Arturo Di Modica-nak, aki 28 évvel ezelőtt, szintén gerilla akcióval helyezte el alkotását, a Támadó Bikát a Wall Street-en. Erről az izgalmas történetről ITT olvashatok bővebben.

 

A két cég azóta tárgyalásba kezdett a város vezetésével és a jelenlegi helyzet szerint a Bátor Lány egy hónapig maradhat a turisták és a helybéliek örömére.

Forrás: Business Insider
Fotó: classyjorge, newyorkster, ivyleilani, tinkmara, killianmoore, thenanyc

Tags: , , , , , , , , , ,

Ritkaságszámba megy, ha egy személy élete során két halhatatlan történet születéséért is felelős. George C. Boldt, a Waldorf Astoria menedzsere, a modern hotelvezetés szülőatyja fantasztikus életutat tudhat magáénak, mely a tragédiától sem volt mentes.

Ismerkedjünk meg ennek a figyelemre méltó, szenvedélyes embernek az életével és azzal a két népszerű történettel, mely alakját felejthetetlenné tette.

Georg Karl Boldt Poroszországban, Rügenben, a Balti-tenger közepén található kicsiny szigeten született, 1851-ben. A világ végén található, önellátó kis szigetet nem a Georg-féle álmodozóknak találták ki. A mezőgazdasági munka untatta, a lehetetlen előrelépés már egészen kisgyermek korában megrémítette. Alig múlt 13(!) éves, amikor maga mögött hagyta Rügen-t és meg sem állt New York City-ig.

PIC6Első munkája és otthona a Broadway és Chambers Street sarkán álló Merchant Exchange Hotelben volt. Talán innen eredt a szállodák iránti vonzalma. Az évek során több fogadóban és hotelben is dolgozott, főként konyhai mosogatóként és kifutófiúként. George, aki nevét az Új Világba érkezvén George Charles Boldt-ra változtatta, azonban nyughatatlan volt. A City-n kívül egész Amerikát magáénak akarta tudni. Egészen Texas-ig vitte a kíváncsiság, ahol alkalmi munkából élt, s egy kicsiny faházban lakott. A sorsnak azonban más tervei voltak vele. A faházat egy éjjel elvitte az ár, George pedig elvesztette mindenét, még a kemény munkával megtakarított pénzét is. Belátta, hogy ezt az életformát nem neki találták ki, s hogy a City visszavárja.

New York City valóban tárt karokkal várta. Egyik szállodai munkalehetőséget kapta a másik után, s kiváló vezetői-szervezői képességei hamar felszínre kerültek. 25 éves sem volt, amikor az első szállodamenedzseri kinevezést átvehette a Cornwall-on-the-Hudson hotelben. Sikerének híre a City-n túlra is eljutott. William Kehrer, philadelphiai hotelmágnás a Philadelphia Club szálloda vezetését bízta rá 1876-ban.

A legenda szerint egy viharos éjjel, középkorú házaspár kopogtatott a hotel ajtaján, szállást keresve. A városban éppen három kongresszus is folyt, így George nem tudott szobát adni a párnak, azonban felajánlotta a sajátját. “Ilyen kedves párt nem küldhetek ki hajnali egy órakor az esőbe.” – mondta, s a pár hiába ellenkezett, átadta nekik szerény szobáját. Másnap reggel, mielőtt távoztak, a pár férfitagja így szólt: “Az ilyen remek menedzser helye az ország legjobb szállodájában lenne. Egy nap megépítem Önnek.” “Most ugye viccel?”-kérdezte a meglepett George. “Biztosíthatom, hogy nem viccelek.”-mondta az úriember, pajkos mosollyal az ajkán. Miután távoztak, George megnézte a számlát. Az aláíráson ez a név szerepelt: William Waldorf Astor.

Mint minden legenda, ez is kissé kiszínezett, ám ez nem von le semmit az értékéből és népszerűségéből. William Waldorf Astor természetesen nem George-nak építette a Waldorf Astoria-t, azonban tudott George kimagasló érdemeiről, így amikor a menedzserválasztásra került a sor, személyesen küldött ajánlatot a fiatalembernek. Boldt és William Waldorf Astor nagy valószínűséggel valóban találkozott Philadelphiában.

George-ra Philadelphiában nemcsak a szerencse, de a szerelem is rátalált. Beleszeretett munkaadójának leányába, a bájos Louise Kehrer-be. A fiatalok hamarosan össze is házasodtak és két gyermekük született. 

George 1893-ban került a Waldorf Hotel élére és nagy szerepet játszott a két Astor hotel egyesülésében. (A Waldorf Astoria New York hotel történetéről ITT olvashattok.) Olyan úttörő jellegű szolgáltatásokkal járult hozzá a hotel sikeréhez, mint a szobaszerviz, a szobatelefon, a saját fürdőszoba, a gyerekmenü és a teljes áramosítás. Boldt menedzseri mottója, a “the guest is always right” (a vendégnek mindig igaza van) szállóigévé vált.

Felesége állandó társa és segítsége volt az évek során. George és Louise megjelenésükben ugyan nem voltak Rómeó és Júlia, de ami szerelmüket illeti, az az évtizedek során semmit nem veszített lángjából.

George rajongott a feleségéért. Szerelmét nemcsak szavakban, de tettekben is kifejezte. 1899-ben megvásárolta a New York állam északi részén található Alexandria-öböl Thousand Islands (Ezer Sziget) egyik szigetét, a Hart Island-et, melyen kastélyegyüttest építtetett a felesége számára. A 120 szobás, kacsalábon forgó kastély munkálatai 1900-ban kezdődtek.

George a sziget partvonalát szív alakúra formáltatta, és átkeresztelte Heart (Szív-sziget) Island-re. 300 munkást fogadott a birtok felépítéséhez. A kiadás nem érdekelte. A legszebbet, a legjobbat akarta adni Louise-nak.

A kastélyt az asszony születésnapjára szánta, mely Valentin-napra esett, azonban a halál közbeszólt. Louise napról-napra gyengébb lett és 1904-ben, nem sokkal február 14-i születésnapja előtt váratlanul elhunyt. Még 41 éves sem volt, amikor a halál elragadta a kétgyermekes édesanyát.

A halál okát az akkori orvostudomány nem tudta pontosan megállapítani. Szívelégtelenséget gyanítottak. A családi legenda szerint Louise titokban valamilyen fogyasztó tablettát szedett. Szégyellte kerekded alkatát, s nem akarta, hogy George-ot emiatt megszólják, vagy üzletét bármilyen hátrány érje. New York City leghíresebb hotelének menedzsere csakis tökéletes feleséggel jelenhetett meg a társasági életben. Legalábbis Lousie így gondolta, s ez valószínűleg az életébe került.

George szíve összetört. Azonnal beszüntette a kastély építését. A munkásokat elbocsátotta. A szigetre és a kastélyba soha többé nem tette be a lábát. Élete hátralevő 12 évét a munkának szentelte. Elvonultan élt és egyedül hunyt el kedvenc hotelében, a Waldorf Astoriában, 1916. december 5-én, szívinfarktus következtében.

A Heart Island 73 éven keresztül az enyészet martaléka volt. 1977-ben a Thousand Islands Bridge Authority megvásárolta a szigetet és helyreállította a kastélyt, illetve George eredeti utasításait követve befejezte az építkezést. A Heart Island napjainkban a környék gyöngyszeme, turisztikai nevezetesség.

ű

A kastélyban minden George és Louise szerelmére emlékeztet. A főépület nagytermében, a kandalló felett láthatjuk a pár portréját, a szív motívum pedig újra és újra felbukkan, a kertben, az üvegmozaikokon, szobrokon és fafaragásokon.

A sziget hajóval közelíthető meg. Május és október között fogad látogatókat. A Heart Island a halhatatlan szerelem és romantika jelképe. Sok-sok pár mondja ki itt az igent, George és Louise szerelmének árnyékában, az álomszigeten.

Forrás: Yodelout
Képek: Google

Tags: , , , , , , , , , , ,

A New York-i Waldorf Astoria kétséget kizárólag a világ leglegendásabb szállodáinak egyike (volt). Pazar lakosztályaiban királyok, hercegek, elnökök és Hollywood-i sztárok szálltak meg. Sophia Loren, Elizabeth Taylor és Frank Sinatra egykoron a szálló állandó lakói voltak. A báltermekben pompás társasági élet folyt, a konyha pedig olyan legendás ételeket kreált, mint a red velvet cupcake, a Waldorf-saláta, a Benedek tojás (Egg Benedict) és az ezersziget öntet (Thousand Island dressing).

A Waldorf Astoria két Astor unokatestvér családi viszályának és rivalizálásának köszönhette létrejöttét. 1893-ban William Waldorf Astor felkérte a híres építészmérnököt, Henry Hardenbergh-et (nevéhez fűződik a Dakota-ház is), hogy tervezzen egy 13 emeletes mega-hotelt a család Ötödik Sugárúton található birtokán. William Waldorf Astor szállodája a világ legnagyobb luxusszállodája lett, 450 kiadó szobával. A szálló menedzserének a híres George C. Boldt-ot nevezték ki, akiről hamarosan egy külön cikk is szól majd.

Négy évvel később, John Jacob Astor IV, aki az sugárút másik végét birtokolta, 17 emeletes szállodát építtetett ugyanazzal a tervezővel, a Waldorf-tól csupán néhány lépésnyire. Szállodáját a The Schermerhon-nak szerette volna elkeresztelni – az édesanyja leánykori neve után -, menedzsernek pedig szintén George Boldt-ot akarta felkérni. Az üzleti életben jártas Boldt a névválasztást nem tartotta szerencsésnek, s csak akkor vállalta el a felkérést, amikor a tulajdonos elállt a The Schermerhon név használatától és szállodája nevét a The Astor-ra változtatta.

Idővel a családi viszály alábbhagyott, az üzleti érzék győzött a büszkeség felett és a tulajdonosok eldöntötték, hogy a két szállodának egyesülnie kell, s nem csupán a menedzsmentben, de fizikálisan is. 1897-ben létrejött a világ legnagyobb szállodája, a Waldorf-Astoria, olyan úttörő jellegű szolgáltatásokkal, mint a szobaszerviz, a szobatelefon, a saját fürdőszoba, a gyerekmenü és a teljes áramosítás.  Boldt menedzseri mottója, a “the guest is always right” (a vendégnek mindig igaza van) szállóigévé vált.

A két szállodát egy 91 méter hosszú folyosó kötötte össze, melynek mindkét végében éttermet nyitottak. A Peacock Alley, azaz a Páva Átjáró azokról a korabeli divat örült hölgyekről és urakról kapta a nevét, akik idejük nagy részét azzal töltötték, hogy a sugárutakon, pávaként illegették magukat, a legfrissebb divatot követő ruhakölteményeiket mutogatva.

A folyosóval összekötött szállodakomplexum a gazdagság, a bőség és elegancia jelképe lett. A banketteken és jótékonysági esteken a világ legbefolyásosabb személyiségei jelentek meg és egy ponton, a hotel széfjében 7 millió dollárt őriztek, a vendégek gazdagságának nyilvánvaló bizonyítékaként.

A sikeres évek azonban nem tartottak örökké. John Jacob Astor IV a Titanic utasaként az Atlanti-óceán jeges vizében lelte halálát, míg unokatestvérét szívroham vitte el 1919-ben. Az 1920-as évek kemény konkurenciát hoztak. New Yorkban sorra nyíltak az olyan világhíres hotelek, mint amilyen a  St. Regis, a Knickerbocker (2015. február 12-én nyílt újra, 96 évnyi szünet után) és a Savoy-Plaza Hotel. A New York-i elit a 20-as évek végére kivonult a 34. utca környékéről és Manhattan északabbi utcáiba tette át szállását, a hotel pedig lassan elvesztette fényét és vonzerejét.

Az Astor család eladta a telket az Empire State Building-et építtető cégnek és 1929. május 3-án bezárta a szállót. A Waldorf Astoria helyén pedig felépült az Empire State Building.

Lucius Boomer, aki több hotel tulajdonosa volt, még a Waldorf Astoria lebontása előtt megvásárolta a névhasználatot, kereken 1(!) dollárért. Az új Waldorf Astoria gondolata hamar megfogant, tekintve, hogy a világgazdasági válság még nem mutatta jelét és az új építési terület eredeti tulajdonosa, a New York Central Railroad (New York Központi Vasúttársaság)  is érdeklődést mutatott az új szálloda iránt, 10 millió dollárral hozzájárulva a költségekhez.

Az új Waldorf Astoria 1931. október 1-én nyílt meg a Grand Central közelében. A 47 emeletes épület egy egész utcablokkot lefoglalt, a 49. és az 50. utca, illetve a Park és a Lexington Sugárutak között. Az új Waldorf Astoria a világ legnagyobb és legmagasabb hotelének számított. A szálloda nevét Waldorf=Astoria-ra változtatták. Az egyenlőségjel a Peacock Alley-t, az eredeti két épületet összekötő átjárót szimbolizálta és a szálló dicső múltjának szándékozott emléket állítani.

A megnyitó beszédet maga Herbert Hoover elnök tartotta, melyet a Fehér Házból élőben, rádión keresztül közvetítettek. A pozitív fogadtatás és az elnöki támogatás ellenére a szálló 2200 szobájából a megnyitás hetében csak 500-at vettek igénybe a látogatók. A hotel 1939-ig veszteséges maradt. A 1940-es években, továbbra is Lucius Boomer vezetése alatt,  a Waldorf Astoria ismét legendássá vált. Boomer, 1947-ben bekövetkezett haláláig vezette az intézményt.

A Waldorf Astoria az évtizedek során fontos szerepet töltött be az ország politikai és kulturális életében, otthont adva számos magas rangú rendezvénynek.

Az épület több “titkot” is őriz, melyet csak a szálloda elkötelezett rajongói ismernek. Fedjünk fel néhányat ezek közül:

  • Cole Porter, aki 1934-től, 1964-es halálig volt a Waldorf Astoria lakója, kedvenc zongoráját a hotelre hagyta. A híres hangszert a Peacock Alley Csarnokban, a lobbitól pár lépésnyire helyezték el.

  • Cole Porter halála után a lakosztályba Frank Sinatra és felesége, Barbara költözött. A pár 1988-ig volt a szálló állandó lakója.
  • A megnyitás idején a hölgyeknek és az uraknak külön lobbi állt rendelkezésre. A jelenlegi főlobbi volt az uraké, akik itt szívták a szivarjukat, itták a gint, illetve fizették a hotelszámlát. A hölgyek csarnokát vastag szőnyegekkel, nehéz drapériákkal vonták be. 1983-ban, egy csőtörés következményeként, fel kellett szedni a szőnyegeket. Ekkor találtak rá a francia alkotó, Louis Rigal, csodálatos, 148 ezer mozaikot tartalmazó alkotására, mely a Wheel of Life (Az élet kereke) nevet viseli. A mozaikképet restaurálták és a Park Avenue felőli bejárat közelében található.

  • A szálló nagy óráját eredetileg az 1893-as chicagói világkiállításra készítették. 1902-ben, John Jacob Astor helyeztette el Franciaország adományát, a kicsinyített Szabadság-szobrot az óra tetejére.

  • A szállodában 123 ausztriai készítésű kristálycsillár található.

  • A Waldorf Astoria alatt egy titkos vasútvágány is található. A 61-es vágánynak külön bejegyzést szentelünk a közeljövőben.
  • A tetőn hat kaptár, 300 ezer méhecskéje biztosítja a friss mézet a vendégek reggelijéhez. A szálloda 2010 óta alkalmaz főállású méhészt.

1931-ben, nem sokkal a megnyitó után, egy csőd szélén álló úriember, bizonyos Conrad Hilton a hotel újságból kivágott fényképét az íróasztala fölé tűzte, ezekkel a szavakkal: “a legkiválóbb”. 1972-ben a Hilton Hotels Corporation megvásárolta a Waldorf Astoria-t. Az új név: Waldorf Astoria New York.

2006-ban létrejött a Waldorf Astoria Hotels & Resorts üzletlánc. Waldorf Astoria szállodák nyíltak Arizonában, Kaliforniában, Floridában, Hawaii-n, Louisianában, az országhatáron kívül Franciaországban, Izraelben, Olaszországban és Szaúd-Arábiában.

2014. októberében a kínai székhelyű Anbang Insurance Group megvásárolta a Waldorf Astoria New Yorkot, 1.95 milliárd dollárért, mely a világtörténelem legdrágább hotel tranzakciója volt. 2016. július 1-én az Anbang vezetősége bejelentette, hogy a hotelt luxuslakás-hotel kombinált komplexummá alakítja. A szobák egy része továbbra is hotelként funkcionál majd, ám az épület fő funkciója luxus apartmanház lesz. A hotel híres éttermei, a Peacock Alley, a The Bull and Bear Steak House és a La Chine az átalakítási munkálatok után újranyitnak.

A több évig – a becslések szerint minimum három év – tartó átalakítási munkálatok több mint 1400 Waldorf Astoria alkalmazottat tettek munkanélkülivé, akik közül sokan évtizedek óta álltak a szálloda alkalmazásban.

Az egyetlen jó hír a változásban. hogy a nyitás után a közösségi termek, éttermek, báltermek és folyosók továbbra is látogathatóak lesznek a nagyközönség számára. A Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal szintén szemmel tartja a kulturális örökséget képező szállodát.

Viszontlátásra néhány év múlva, Waldorf Astoria!

Forrás: Waldorf Astoria
Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , , , , , , ,

Hogyan jussunk a reptérről a szállásunkra és vissza? Tömegközlekedés vagy taxi? Állandóan visszatérő kérdések a New York-i turisták körében. Különösen az első alkalommal, a látogatók tudni szeretnék, hogy vajon melyik megoldás a gazdaságosabb, gyorsabb, biztonságosabb. Az Interneten rengeteg az egymásnak ellentmondó vélemény, az információ gyakran elavult, a metró és AirTrain térképek pedig még jobban összezavarják a kezdőket. Ez a bejegyzés ebben a dilemmában szeretne segítséget nyújtani.

A cikk három nagy egységből áll:

  1. tömegközlekedés kontra taxi
  2. taxizunk
  3. tömegközlekedünk
  1. Tömegközlekedés vagy taxi?

Egyértelmű, sablonválasz nincs, mivel a legjobb megoldás minden utazó esetében más.

A döntés során a következő szempontokat kell figyelembe venni:

  • az utazók életkora
  • az utasok száma
  • az utasok anyagi helyzete
  • az utasok toleranciaszintje
  • a csomagok mennyisége
  • a szállás címe
  • időkeret
  • napszak

2. Taxizunk

A New York-i taxizás alapjairól itt olvashatsz.

A taxiköltség a JFK repülőtérről Manhattanba (és New York City valamennyi kerületébe) kötött áras (52$), melyhez hozzáadódik a borravaló, fél dollár MTA pótdíj, 30 cent közlekedésfejlesztési pótdíj, 4 és fél dollár csúcsforgalmi díj, amennyiben hétköznap este 4 és 8 óra között taxizunk. A híd és autópályadíjat szintén az utas állja, a csomagokért azonban nem kell felárat fizetni. Manhattanból a JFK-re szintén kötött árasan utazhatunk az új jogszabály szerint, azonban New York City többi kerületéből a reptérre már ketyeg a taxióra. Összességében a kiadásunk kb. 65-70$ lesz.

A taxizás előnye: kényelmes, ajtótó-ajtóig szállít, nincs küzdelem a csomagokkal a metrón, vonaton, nincs lépcsőmászás, nem kell aggódni, hogy eltévedünk.

Hátránya: jóval lassabb és drágább a tömegközlekedésnél, csak több fő esetében spórolunk vele.

Tipp:

  • Amennyiben biztosak vagyunk benne, hogy nincs nagy forgalom (éjjel, hajnalban utazunk), megkérhetjük a taxist, hogy a kötött ár helyett indítsa el a taxiórát. Nagy valószínűséggel megspórolhatunk pár dollárt.
  • Kérjük a sofőrt, hogy ha lehetséges, a Queensboro hídon menjen át, ahol nincs hídvám.

Mikor válasszam a taxizást?

  • megengedhetem magamnak anyagilag
  • 3+ fő utazik
  • a csoportnak kisgyermek és/vagy idős tagja is van
  • amennyiben nem viselem jól a tömeget
  • nehezen tájékozódok idegen helyen
  • nem beszélek angolul
  • rengeteg/nehéz a csomagom
  • nincs kicentizve az időm, nem gond, ha dugóba kerülök
  • éjjel érkezem/indulok és nem érzem magam biztonságban a sötétben

3. A tömegközlekedést választottuk. Melyek a lehetséges kombinációk? Mennyi lesz a költség és az utazás időtartama?

Mind a turisták, mind a helybéliek élete sokkal könnyebb lenne, ha létezne egy Manhattan központ-Kennedy reptér közvetlen vasútvonal. Ennek hiányában, a rendelkezésre álló lehetőségeket kell kombinálnunk, igényeinknek megfelelően.

Leggyorsabb-közepes árfolyam metódus: Long Island Railroad (LIRR) – AirTrain kombó:

A Pennsylvania Station-ről (Penn Station) induló Long Island Railroad legtöbb járata (kivétel hétköznapokon, csúcsidőben közlekedő expressz vonatok – mindig ellenőrizzük!) megáll a Jamaica központban. Az állomás második szintjéről indulnak a JFK reptér helyiérdekű vonatai (AirTrain) a nap 24 órájában. A menetidő a Penn Station és Jamaica között kb. 20-25 perc, Jamaica és a terminálok között 12-15 perc.

A LIRR szerelvényei a Jamaica állomásra csúcsidőben 2-12 percenként, késő este félóránként, éjjel 2 és 5 óra között óránként indulnak.

Az AirTrain menetrendje:

A költség attól függ, hogy mikor utazol:

Az AirTrain minden napszakban 5$, melyet pay-per-ride Metrocard-dal tudsz igénybe venni. A korlátlan metrókártya az AirTrain járataira nem érvényes!

A LIRR árai változóak. Hétköznap, csúcsidőben, ha előre (jegypénztárnál, jegyváltó automatánál, jegyváltó app/eTix keresztül) veszed meg a jegyet, akkor 10$-ba kerül, míg a vonaton 16$. Teljes költség hétköznap csúcsidőben: 15$ fejenként.

Hétköznap, csúcsidőn kívül az előre váltott jegy 7.25$, vonaton váltva 13$. Csúcsidőn kívül hétköznap a teljes költség 12,50$ fejenként.

 

Hétvégéken igénybe vehetjük az új CityTicket szolgáltatást. A CityTicket érvényes a LIRR és a Metró North vonatain, New York City városhatárán belül, így a Queensben található Jamaica-ba is. A CityTicket 4.25$, így a hétvégi teljes költség 10$ alatt lesz. A CityTicket-et előre meg kell venni, a vonaton nem váltható.

Az AirTrain a repülőtér területén – terminálok, nagyobb parkolók, hotelek és autókölcsönzők között – ingyenes.

Az utazás időtartama: 35-45 perc, legtöbbször gyorsabb a taxizásnál.

Lassú-legolcsóbb metódus: NYC Subway – AirTrain kombó

A költség valamennyi esetben 7.75$ (5$ AirTrain és 2.75$ metróköltség)

A New York-i metróról itt és itt olvashatsz bővebben.

Szállás a Midtown környékén:New York Penn(sylvania) Station W. 34 St. metróállomásról az jelű metróval (Uptown irányba) utazzunk a Sutphin Boulevard–Archer Avenue–JFK Airport megállóig. Itt átszállhatunk az AirTrain-re. Az  metró napközben 8-10 percenként, éjfél után 20 percenként jár.

Az utazás időtartama: 60-65 perc

Szállás Lower Manhattanban, a W4 street alatt: az  jelű metróval utazzunk a Howard Beach megállóig. Vigyázat, csak a Far Rockaway vagy Rockaway Park végállomású  szerelvények állnak meg a Howard Beach megállóban, a Lefferts Blvd végállomású szerelvények nem. A végállomás nevét leolvashatjuk a szerelvény oldalán, a peron kijelzőjén, illetve a legtöbb esetben a hangosbemondó is bemondja. Az  metró napközben 15 percenként, éjfél után 30 percenként jár.

Az utazás időtartama: 70-80 perc

Szállás Upper Manhattanban: Az  jelű metró javasolt.

Szállás dél Queensben, észak Brooklynban: és a jelű metrót válasszuk a szállásunk és Jamaica között.

Az utazás időtartama: 50-60 perc

Leglassabb-olcsó metódus: airport minibus/shuttle

Igénybe vehetjük a különböző minibusz szolgáltatókat is, különösen ha sok a csomagunk, de ne feledjük, hogy a minibuszon többekkel osztozunk. A busz sorban szedi fel az utasokat a terminálokról és teszi le őket a tervezett megállókban. Amennyiben mi vagyunk az elsők a buszon és esetleg az utolsók a leszállásnál, az utazás hosszú időt vehet igénybe, melyet be kell terveznünk. Azon is el kell gondolkodnunk, hogy megéri-e a megspórolt néhány dollárt. Három fő esetében csupán 6 dollárt spórolunk a taxihoz képest.

A minibusz szolgáltatás átlagosan 18$ egy főre, az időtartam pedig akár 2 óra is lehet, a minibusz rendszer természetéből fakadóan, illetve a csúcsforgalmi dugók, esetleges útlezárások, elterelések miatt.

A legmegbízhatóbb minibusz szolgáltató a NYC Airporter, NYC hivatalos minibusz szolgáltatója, mely a Penn Station-ről, a Port Authority-ról és a Grand Central-ról indít járatokat reggel 5 óra és este 11:30 között, fejenként 16$-ért.

Lassú-olcsó metódus: repülőtéri expressz busz 

Igénybe vehetjük a  JFK-re induló expressz buszokat is, melyek a Port Authority Bus Terminal-ról, illetve a Grand Central-ról indulnak, reggel 6:15 és este 10:10 között.  A buszjegy ára 15$. Az utazás időtartama a taxihoz hasonlóan 65-75 perc, szintén forgalom, útépítés, közlekedési dugó függő. A negatívumok közé tartozik az is, hogy nem ajtótól ajtóig szállít. Először el kell jutnunk a Port Authority-re, vagy a Grand Central-ra, onnan pedig a szállásunkra, így a csomagok cipelését nem teljesen iktatja ki.

Legdrágább-nem feltétlen leggyorsabb metódus

Vastagabb pénztárcájú turisták a helikopteres megoldást (ár: 159+$) is választhatják. A repülési idő a helikopter-leszállóhelytől 10-12 perc, azonban oda is el kell jutni. Ha sok a csomagunk, ezzel a metódussal nem sokra megyünk. A helikopter szolgáltatást a legtöbbször üzletemberek használják, akiket a vállalati autó visz a Midtown-ban található helipad-ekhez.

A következő táblázat összefoglalja a lehetőségeket.

Metódus Költség ($) Idő (perc)
LIRR/AIrTrain
via Jamaica
9.25-15 35-45
Subway (E)/Airtrain
via Sutphin Blvd
7.75 60-65
Subway (A)/Airtrain
via Howard Beach
7.75 70-80
Taxi 65-70 65-75
Express Bus
Port Authority-ról vagy Grand Central-ról
15 65-75
Shuttle Van 15-18 70+
Helicopter
(Midtown helikopter-leszállóhelyeiről)
159+ 12 perc (repülési idő)
Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , ,

A Times Square a turisták talán legkedvelt célpontja, közlekedési és kulturális csomópont, Manhattan szíve. Február végéig azonban nem csak jelképesen dobog itt a City szíve, de Valentin-nap tiszteletére új, “szíves” köztéri alkotás várja a látogatókat a tér északi háromszögében, a Broadway és a Hetedik Sugárút találkozásánál, a Father Duffy téren, az ikonikus lépcsősor előtt.

Február 14-én, a nap szinte valamennyi órájában, egyszerre akár több leánykérésnek is szemtanúi lehetünk. A tér kulturális életét szervező bizottság Valentin-napra mindig valami újjal, különlegessel áll elő, megfelelő hátteret biztosítva a romantikus lelkületű helybélieknek és turistáknak. Idén, bizonyára nem véletlenül, a Valentin-napi alkotás középpontjába is a bevándorlás témája került.

 

Ebben az évben immár kilencedszer rendezték meg a Times Square Valentine Heart Design Competition-t, a Times Square Valentin Szív Versenyét. Az Office for Creative Research győztes alkotása, mely a We Were Strangers Once Too/Egykoron mindannyian idegenek voltunk névre hallgat és tisztelgés a bevándorlók előtt.

A szobor 33, a rózsaszín és a piros különböző árnyalatára festett fémoszlopból áll. A közelről különállónak érzékelt oszlopok egy bizonyos távolságból szemlélve egységet alkotnak, szívet formálva. Az alkotók New York City diverzitására akarták felhívni a figyelmet. Arra, hogy a City a különféle nemzetek tökéletes egysége, melyet a különbözőség tesz egyedivé és izgalmassá.

Az oszlopokra a Manhattanban élő különböző népcsoportok nevét és lélekszámát festették, a 2015-ös cenzus számadatai alapján.

 

“New York City a bevándorlók városa és erre büszkének kell lennünk. – mondták az alkotók a megnyitón – A We Were Strangers Once Too-val akarjuk kifejezni az elismerésünket és hálánkat a New York-i bevándorló közösségeknek mindazért a történelmi és kulturális örökségért, melyet magukkal hoznak és megosztanak a város többi lakóival, mely által valamennyien gazdagodunk.”

 

Az alkotás 2017 március elejéig látható.

Képek: myst3riousboy, zura.nyc, tinkmara, frost.agram
Forrás: NYGo

Tags: , , , , , , ,

New York City nemcsak épületeiről, de a filmekből, Tv-ből, könyvekből ismert ikonikus utcáiról is nevezetes. Elgondolkodtatok már azon, hogy vajon honnan ered a nevük? Ismerkedjünk meg a legérdekesebb utcanevek történetével.

Az Alsó-Manhattanban található, csupán nyolc blokknyi Wall Street New York talán legismertebb utcája, a pénzügyi központ lelke, melyet a városalapító hollandok “de Waal Straat”-nek neveztek. A név eredetének legelfogadottabb verziója szerint arról a falról kapta a nevét, melyet Peter Stuyvesant, New Amsterdam (Manhattan déli csücskében, a hollandok által létrehozott 17. századi település) utolsó kormányzója építtetett, hogy kirekessze a benyomuló angol telepeseket. A 4 méter vastag fal a mai Prince Street és Trinity Place között húzódott és 1699-ben bontották le. Stuyvesant nevét, többek között, egy West Village-i utca és egy brooklyni sugárút is viseli. Egy másik, kevésbé elfogadott és alátámasztott teória szerint a Wall Street nevét arról a 30 vallon családról kapta, akik Manhattan első telepesei között voltak.

A Canal Street Lower Manhattan egyik legfogalmasabb utcája nevét arról a csatornáról kapta, melyet az 1800-as évek elején ástak a Kínai Negyedben található tó, a Collect Pond vizének elvezetésére. A csatorna mentén épített utca a Canal Street nevet viselte. A Collect Pond természetes tó volt, az első telepesek egyetlen ivóvíz forrása.

A Collect Pond a City Hall és a White Street között nyáron kedvelt piknik parkként, télen korcsolyázótóként funkcionált. Az 1800-as évek elején, a csatorna építésével egy időben gyárak és kisiparosok – cserzőműhelyek, sörfőzők, kötélverők, vágóhidak – is használni kezdték a tó vizét, gyors ütemben beszennyezve. A Collect Pond vize emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált és a tó nem lett más, mint csupán bűzlő járvány-mocsár. 1811-ben a város vezetése betemettette a tavat és a csatornát. Mára már csak a Canal Street utcanév, illetve az 1960-ban átadott Collect Pond Emlékpark emlékeztet minket a Collect Pond-ra.

New York legrégebbi útja, az 53 km hosszú, észak-déli futású Broadway, a színházi élet központja, tagadhatatlanul világhíres. A Broadway elnevezést csupán a 19. század végén kapta, a holland Brede Weg, “széles út” szó szerinti fordításából. Az út már az őslakosok idején létezett, ám nem volt más, mint egy  gyalogút, melyet a bozótos, mocsaras, dimbes-dombos Manhattan sziget lakói az Algonkin nyelven Wickquasgeck Ösvénynek, vagyis Nyírfakéreg Ösvénynek neveztek. A hollandok letelepedésével a sziget legfontosabb közlekedési útjává vált. A Broadway Manhattanan után a Bronx-ot is átszeli és Westchester megyében, a legendás Sleepy Hollow városában ér véget.

A Bowery elevenen emlékeztet minket arra, hogy Manhattan tarlóból és gyér pusztaságból, legelőkből és apró farmokból vált vibráló világvárossá. A Bowery a holland bouwerij (farm) szóból származik. A Bowery a Wall Street-en kívüli farmokat kötötte össze a City-vel. 1807-ig Bowery Lane néven szerepelt, azóta csak így, egyszerűen: Bowery.

Turisták és non-New Yorkerek a legtöbbször a Houston Street kiejtésén buknak el. A Lower Manhattanban található utca pontos kiejtése [how-ston], míg a texasi városé [hju-stən]. Az utca nevét William Houston tanár-ügyvéd-politikusról, Georgia állam kongresszusi képviselőjéről kapta a nevét, aki 1784 és 1786 között képviselte államát New Yorkban.

A Wall Street-től két blokknyira található a bájos nevű Maiden Lane. Az elnevezés a holland telepesek idejéből származik. A tehetősebb lányok-asszonyok a közeli patak, a “Maagde Paatje” mentén szerettek sétálgatni, míg a szegényebbek és szolgálólányok ugyanebben a patakban mosták a szennyest.

A Gay Street egy közkedvelt, kanyargós, miniutca a Greenwich Village-ben, mely annak idején istállósorként funkcionált. Nevét a közhiedelemmel ellentétben nem a Village bohém LGBT közösségéről, s nem is Sidney Howard Gay-ről, a Nemzeti Rabszolgaság Ellen című magazin szerkesztőjéről kapta. Mindkét névmagyarázat csupán a véletlen műve. A Village valóban közismert a bohém LGBT lakóiról és az is igaz, hogy annak idején az utcában főként fekete rabszolgák éltek, akik a Washington Square környékének gazdagjait szolgálták. Mindezek ellenére nevét egy korabeli földtulajdonosról kapta.

A tősgyökeres New York-iak szinte soha nem használják a Hatodik Sugárút hivatalos nevét, az Avenue of the Americas. Az 1945-ös névválasztás mögött a pánamerikanizmus gondolata állt, tisztelgés az amerikai földrész lakói előtt.

Az egyirányú (déli) Lexington Avenue, az East 131. utca és a Gramercy Park között, melyet a New York-iak legtöbbször csak Lex-nek neveznek, a függetlenségi háború Lexington-i (Massachusetts) ütközetéről kapta a nevét. A Lexington Sugárút nem volt része az 1811-es Várostervnek. Építéséről 1832-ben döntöttek, Samuel Ruggles ügyvéd és városfejlesztő kérelmére, aki a 14. és a 30. utca közötti terület fejlesztését és felértékelését tűzte ki célul.

Az eredetileg Negyedik Sugárút névre hallgató Park Avenue-nak sem volt kifejezetten fényes kezdete. A zajos-piszkos New York és a Harlem vasútvonal haladt rajta. Az 1850-es években a síneket a 34. és a 40. utca között felszedték és a területet füvesítették. Ez volt a parkos, virágos Park Avenue kezdete. Eleinte csak ezt a kis szakaszt hívták Park Avenue-nak, végül a teljes út átvette a nevet és az évek során Manhattan legelőkelőbb környékévé, a gazdagság szimbólumává vált.

S végül, ugyan nem utca, de nem maradhat ki a Times Square, mely nevét a The New York Times-ról kapta, melynek központja 1904 és 1913 között a One Times Square épületében, az úgynevezett Times Tower-ben volt. A teret az újság szerkesztőségének beköltözésével egy időben nevezték át Longacre Square-ről Times Square-re.

Képek: Google, tinkmara
Forrás: Forgotten New York
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Tags: , , , , , , ,

« Older entries § Newer entries »