Manhattan

You are currently browsing the archive for the Manhattan category.

New York City legszebb karácsonyfája nem a világhírű Rockefeller Centerben található, de még csak nem is a Wall Street-en, hanem egy eldugott kis ösvényen, a Central Park sűrűjében. A fáról csak nagyon kevesen tudnak, nem tartozik a park fennhatósága alá, így a térképeken sem jelenik meg. Pontos helyét egyetlen cikkben sem említik. A legtöbben csak “belebotlanak” parkbéli barangolásaik során. A fehér cédrus karácsonyfa az állatbarátok titka, 38 éve.

Hálaadás és Háromkirályok között a fa ágait több száz, eltávozott kisállat képe díszíti. A Furever Tree, az elhunyt kis kedvencek emlékhelye. Ha létezik az a szivárványhíd, egy rövid időre, a karácsonyi időszakban leereszkedik a Central Parkba.

Ezen az 5 méter magas örökzöldön annyi szeretet koncentrálódik, hogy már a közelébe érve összeszorul a torkunk. Majd olvasni kezdjük az üzeneteket, rátalálunk a zacskóba zárt, összerágott plüss játékokra, rongyos teniszlabdákra, egy elnyűtt nyakörvre és visszanyerjük az emberi jóságba vetett és elveszített hitünket. A fa alatt állók sírva-nevetve olvassák a kedvencekhez írt sorokat, nézegetik a szívszorító képeket. Kutyák, macskák, nyuszik, tengerimalacok, lovak és még egy teknős is.

Hogy kezdődött a Kis Kedvencek Emlékfájának története? Egy borongós őszi este, 1986-ban. Jason Reddock, szereposztó rendező, a kutyájával sétált a parkban, amikor meglátta a fát és az ágain néhány kutyajátékot. Nem tudta mire vélni a dolgot, de a titokzatosság megindította. Másnap csatlakozott hozzá színésznő barátja, Nicki Gallas és kutyája is. Néhány nappal később ismét visszatértek a fához és elhelyezték eltávozott kutyáik képét és néhány olcsó, piros bársony masnit. Mindketten kutyások voltak, gyerekkoruk óta, így jó pár kedvenc képe felkerült a fára. Nicki még egy kis lamináló gépet is hozott magával, hogy megóvja a képeket az esőtől.

Tradíció született azon a napon. A Central Park sétálói, többnyire helybéli kutyások (a környék nem igazán turista célpont) is felfedezték a fát és egyre több kép került az ágaira az évek során. Jason és Nicki január 6-án leszedte a képeket és őrizte a következő karácsonyig, amikor ismét elhelyezték őket az ágakon. A képeket Jason őrizte, mert neki volt több hely az apartmanjában.

A Fa Őrzője, mióta Nicki elköltözött a Cityből és Jason már nem bírja a nagy sétákat, Marianne Larsen, Jason barátja lett. Ő az, aki leszedi, javítja, laminálja a képeket, hogy állják az idő vasfogát. Gyakran rövid üzeneteket is hagy a fán a látogatók számára, mint ottlétem során is tapasztaltam. Jelenleg közel 700 emlék található a fán és Marianne önkéntes segítőkre is talált. Így már egy közösség őrzi a fát és a kincseket.

Ez a fa az egyetlen karácsonyfa New Yorkban, amely alatt nem önfeledt szelfik készülnek, hanem megértő lelkek találkoznak, teljesen véletlenül. Ismeretlen kis állatok emléke köti össze őket, a feltétel nélküli szeretet ismerete, a veszteség emléke. Itt nem szégyen a kicsorduló könny. A hatalmas városban egy hely, ahol biztosan megértenek, ahol biztonságban vagy.

A fa titkát én sem árulom el és kérlek, ha tudod, vagy rátalálsz, ne írd le a nagyközönség előtt. Maradjon titok, legyen meglepetés. Marianne is ezt kéri. Annyit elárulhatok, amennyi segítséget én is kaptam. Ezzel az információval rátaláltam a fára: a Ramble észak-nyugati része, a 73. és 78. utca között.

Jason

Őrizzük meg a fa titkát, mely mindig csak egy hajszálnyira van a pusztulástól. 2016-ban egy örült (nincs rá más szó) már megrongálta és szerteszét dobálta a képeket. A Moby Dick írójával, Herman Melville-lel élve: “Nincs rajta egyetlen térképen sem. Az igazi helyek soha nincsenek.”

A fenti képeken Jason és Marianne.

Tags: , , , ,

Idén a Cartier luxus ékszerház karácsonyi dekorációjának középpontjában egy hatalmas léghajó volt, de vajon miért? Az 1889-es párizsi világkiállítás legnagyobb sikere az Eiffel-torony volt. A brazil születésű Alberto Santos-Dumont 1892-ben érkezett Párizsba, hogy mechanikai tanulmányokat folytasson. Alberto gyermekkora óta az utazás, a repülés szerelmese volt és Jules Verne könyveken nőtt fel. Párizsban hőlégballon készítési és repülési képzésekre iratkozott és az első svéd ballon repülővel, Salomon August Andrée-vel is felvette a kapcsolatot. A hőlégballonok után hamarosan áttért a léghajó készítésre. 1900 áprilisában egy repülési versenybe is benevezett. Aki leggyorsabban repül a dél-párizsi St. Cloudból az Eiffel-toronyhoz, megkerüli azt és fél óra alatt visszatér a kiindulóponthoz, 50 ezer frank a jutalma. 1901-ben végre sikerült teljesítenie a versenykiírást.

Egy évvel később már a motorral működő repülőgép létrehozásán dolgozott. 1906-ra, könnyűszerkezetes repülőgépével rövidebb távokat is meg tudott tenni.
Sokan a mai napig őt, és nem a Wright testvéreket tartják a modern repülőgép feltalálójának. Sajnos munkásságát nem sokáig folytathatta. Sclerosis multiplexet állapítottak meg nála. Betegségét depresszió súlyosbította és nem tudott elszakadni a gondolattól, hogy találmányát háborús célokra használják. 1932-ben önkezével vetett véget életének. Sajnos repülőgépének tervei nem maradtak fenn. Nem szabadalmaztatta őket, a tervrajzokat, levelezését mind megsemmisítette. Egy vele kapcsolatos tárgy azonban a mai napig fényesen őrzi emlékét.

Párizsban hóbortos, különleges egyénisége a társaságok kedvencévé tette. Rengeteg híres, befolyásos barátja volt, a Rothschild családon át Gustave Eiffel-ig. Egy Repülő Klub-béli eseményen találkozott először Louis Cartier, feltörekvő ékszerésszel, akivel azonnal közös hangnemre találtak. Alberto panaszkodott Cartier-nek, hogy a zsebóra nem praktikus a repülésben. Irányítani a repülőt még két kézzel kellett, a zsebórát kivarázsolni a zsebből, felnyitni, visszatenni, kifejezetten veszélyes mutatvány volt a levegőben.

Karórák már léteztek ekkor is, de csak hölgyek számára és ékszernek számítottak, főleg azért, mert a pontos időt nem tudták tartani. A jól működő férfi karóra létrehozása hatalmas kihívás volt. Elfogadtatni, egy eredetileg női ékszert a férfi vásárlókkal, nem volt könnyű feladat. Az órának nemcsak férfiasnak, de precíznek is kellett lennie. Cartier 1904-ben elkészítette barátjának az első férfi sport karórát, melyet Alberto 1906-ban is viselt, amikor az első, 220 méteres motoros repülését dokumentálták. A fényképeken ott látható a karóra. Ennél nagyobb reklám nem is kellett. Santos-Dumont már ezelőtt is népszerű divatikon volt, így az új karórának tökéletes modellje lett. Megszületett a Cartier Santos óra.

Louis Cartier, az óraműves Edmond Jaeger-rel együttműködve, hamarosan tömeggyártásra vitte a férfi karórát.

A Santos óra a mai napig a Cartier cég egyik legismertebb és legkeresettebb terméke.
A 2023-as karácsonyi dekorációval Alberto Santos-Dumont-nak állított emléket a Cartier-ház.

Tags: , , , , , , ,

A 6 és 1/2 Sugárút Manhattanban kicsit olyan, mint a 9 és 3/4 vágány a Harry Potter világban. Az orrunk előtt van, mégis titkos. A 6 és 1/2 Sugárút, az egyetlen csak gyalogos sugárút, 2012 óta létezik hivatalosan, amikor a New York-i Közlekedési Hatóság is elismerte és saját utcatáblát kapott. Azonban Midtown Manhattan dolgozói évtizedek óta használták a Hatodik és Hetedik Sugárút közötti folyosót, hogy legrövidítsék az utat az 51. és 57. utca között. Az itt található épültek magánkézben vannak, de a köztes tér közterületnek számít.

Az 53. és 54. utca közötti szakaszon található a La Grande Boucherie, a “legfranciább” étterem New York City-ben.
Belépéskor elénk tárul a hatalmas, 150 éves dekoratív boltíves üvegmennyezet, mely egyenesen Párizsból érkezett, a híres “Les Puces” bolhapiacról. Az üvegmennyezet egy magántulajdonban álló épület része volt az Opera Garnier szomszédságában, melyet sikerült a La Grande Boucherie tervezőjének megszereznie, mielőtt lebontották volna. A falakat metró csempe borítja, a díszítő motívumok, festmények és illusztrációk szintén az 1920-as évek Belle Époque (Szép Korszak) Párizsába repítenek.


Az étterem boltíves mennyezete európai kávézókat idéz. A boltíveket arany patina borítja, mely a tölgyfa oszlopokkal és a több száz lámpával és csillárral együtt, meleg, pezsgő színű fénybe öltözteti az éttermet.
A menü szintén grandiózus, az ízekről pedig a híres séf, a szintén világhírű, West Village-ben található Minetta Tarvern volt Executive Chef-je, Bill Brasile gondoskodik.

Az árak szintén elegánsak, de nem megfizethetetlenek. A látványért, a kiszolgálásért és a különleges élményért is fizetünk. A fogások 30 dollár körül kezdődnek és egészen 600 dollárig emelkednek a pénztárcánktól függően. Az asztalfoglalás javasolt, a hét valamennyi napján nyitva tartanak.

Tags:

A High Line-on, a Tizedik Sugárút és 30. utca kereszteződésének átmeneti lakója (2024 őszéig) Az Öreg Fa (Old Tree), Pamela Rosenkranz, svájci szobrászművész alkotása. A 8 méter magas, piros- rózsaszín köztéri szobor az életet szimbolizálja, vérereket idéző ágaival kapcsolatot teremt ég és a föld között. Az alkotás másik célja, hogy vitát indítson a természetes és szintetikus alapanyagokról, környezet védelméről.

Tags: , ,

A Lower Manhattan-ben található Delmonico’s Amerika első “fine dining” étterme, melyet a Delmonico testvérek nyitottak 1837-ben. 1923-ban, a szesztilalom idején bezárt az étterem, majd 1926-ban újra nyílt, Oscar Tucci vezetésével. A Tucci-korszak világhírnevére vitte az éttermet, melynek híres, visszatérő vendégei között volt Marilyn Monroe, Rock Hudson, Lena Horne, Elizabeth Taylor, Elvis, Ett, JFK és Jackie Kennedy Onassis.

Az étterem 2023. januárjában nyílt újra, 2 éves “járvány szünet” után.
A Delmonico’s közel 200 éves kulináris tapasztalatra, innovációra és töretlen minőségre alapozza sikerét.
Az épület a Wall Street szomszédságában található és nem keverendő össze a hasonló stílusban épült Cocoa Exchange (Kakaó Tőzsde) épülettel, mely a John Wick filmekben a Continental Hotel helyszíne.


📍: 56 Beaver St, New York, NY 10004

Tags: , , , ,

Az UNICEF hópehely az 57. utca és Ötödik Sugárút kereszteződésében 1984 óta a remény, a béke és az elesettek – különösen gyermekek – iránti empátia jelképe. A hópehely ikerpárja a Rodeo Drive-on található, Beverly Hills-ben. Az 1500 kilogrammos, 7 méter átmérőjű kristály pehely idén új fényeket kapott, így már színes fényjátékra is képes.

Tags: , ,

Szinte valamennyi Rockefeller Center karácsonyfát ábrázoló kép alatt legalább egy hasonló komment olvasható: “Barbárság! Miért kell egy ilyen gyönyörű fának elpusztulnia? Csak azért, hogy sok idióta turista fényképezhesse? Használjanak műfenyőt végre!”
Beszéljünk a Rockefeller Center fájának környezeti hatásáról.

🔹️ Mi lesz a fenyő sorsa? Az ünnepi időszak végeztével a fát a Habitat for Humanity szervezet házak építésére használja, rászorulók számára. A gerendára bélyegzik a Rockefeller Center nevét és a karácsonyfa évét, így a ház mindenkori lakói tudják, hogy házuk alapanyaga a Rockefeller Center fája volt. A Habitat for Humanity naponta vág ki fákat, hogy házakat építsen, így ez a fa legalább kétszer is szolgál. A farönköt a New York-i Lovassport Egyesület díjugratási szakosztálya kapja meg.

🔹️ A műfenyő tényleg jobb a természetvédelem szempontjából? Egyáltalán nem. A műfenyő, miután megunjuk, eltörik vagy nem működnek az égők, a szemétlerakóra kerül és 500 év telik el, mire úgy-ahogy lebomlik, mikroműanyaggal szennyezve a talajt, a természetes vizeket, a levegőt. A műfenyő fém elemeinek lebomlása 200 évet igényel. A műfenyők készítése, még akkor is, ha újrahasznosítható műanyagból készül, roppant környezetszennyező. A legtöbb műfenyőt Kínában gyártják, így a szállítás ismét hozzájárul a környezetszennyezéshez. És akkor még nem is beszéltünk a műfenyők csomagolásáról és a gyárakban dolgozók munkakörülményeiről és fizetéséről.

🔹️ A vágott fenyő általában a környékről érkezik, így a szállításra nem kell annyi energiát fordítani. A fenyőfarmok természetesen állandóan pótolják a kivágott fákat. Az Amerikai Karácsonyfa Szövetség minden egyes kivágott fa helyett 3 másikat ültet.

🔹️ A Rockefeller Center fája kivétel nélkül magán felajánlás útján kerül kiválasztásra és ez az adakozók számára különleges, életre szóló élményt jelent. Amennyiben a Rockefeller Center egy nap véget vetne a karácsonyfa állításának, ez nem csupán egy több mint 90 éves New York-i tradíciónak a végét jelentené, de az egész világ veszítene. Turisták millió számára megvalósult álom élőben látni a Rockefeller Center fáját, míg másoknak visszatérő családi hagyomány ellátogatni a fához. A fa felajánlói számára a Rockefeller Centernek fát ajándékozni megtiszteltetés, sokszor bizonyítást is jelent. Sokaknak (és sajnos egyre többeknek) a mindenki karácsonyfája az egyetlen fa, mivel nem telik sajátra.

Tags: , , , , , ,

A legtöbb kép nem adja vissza a karácsonyi gömbök hatalmas méretét. A szoborcsoport Stephen Stefanou, a dallasi Venue Arts dizájnerének alkotása és 1993-ban került először a 1251 Sixth Avenue (volt Exxon épület) szökőkútjába. Maga az alkotó is csodálkozik, hogy immár 30 éve, minden egyes karácsonykor újra kéri a város vezetősége a felállításukat. A gömböket minden 5 évben újra készítik. A rendelésben az is szerepel – mindenki örömére -, hogy változtatás nélkül készüljenek.

Tags: , , , , , , ,

🦃 A Hálaadás tökéletes példája, hogy két, akár egymásnak ellentmondó tény, igaz és elfogadható lehet egyszerre.

1. tény: A Hálaadás, az indiánok valódi történelmét a legtöbb iskolában roppant hiányosan vagy egyáltalán nem tanítják Amerikában. A “történelem írói” megpróbálták kitörölni a közösség emlékezetéből azokat az eseményeket, amelyek több millió indián halálához vezettek. A társadalmi amnézia gyógyítása hosszas folyamat és sokakban kemény ellenállást vált ki, lásd republikánus államok könyvbetiltási kampányai, tanterv módosításai, a Kritikus fajelmélet oktatásának tilalma a felsőfokú oktatásban.
2. tény: A Hálaadás ünnepelhető mindezek tudatában és ellenére, anélkül, hogy egy működő tradíciót nyom nélkül kiradíroznánk a történelemből. Csupán a fókuszpontot kell jó helyre állítani.
New York City Hálaadás Napi Parádéjának töretlen sikere is bizonyíték erre.

🦃 A Macy’s Nagyáruház Hálaadás Napi Parádéja igazi New York-i tradíció. A felvonulás Tv közvetítését 50 millióan követik az otthonaikban, Manhattan utcáin pedig átlagosan 3 és fél millió nézője van az eseménynek. A parádé vezeti be New Yorkban az úgynevezett Holiday Season-t, az Ünnepi Időszakot: Hálaadás, Black Friday, Yule, Hanukkah, Kwanzaa, Karácsony és Újév tartozik ebbe az ünnepkörbe.
A 3 órás felvonulás reggel fél 9-kor órakor indul a Central Park West-ről és a Macy’s Nagyáruház előtt ér véget. Aki úgy dönt, hogy részt vesz a parádén, készüljön elemózsiával, innivalóval és öltözzön melegen. Manhattanban általában csípős, hideg a november vége.
Ismerkedjünk meg a parádé 10 titkával.

🦃 Az első parádét 1924-ben, a Macy’s dolgozói szervezték. Valamennyien első generációs bevándorlók voltak, akik hálaadáskor nagystílűen akarták megünnepelni szerencséjüket az Új Világban. A parádé a Harlemből, a 145. utcai Macy’s elől indult és haladt a 34. utcában található Macy’s elé.

🦃 A dolgozók és a fogadott mulattatók jelmezes kavalkádját a Central Park állatkertjéből kölcsönzött állatok, kisebb-nagyobb léggömbök és fúvószenekarok tették vidámabbá. 1927-ben az élő állatokat hatalmas léggömbök váltották fel.

🦃 Felix, a Macska volt a legelső léggömb.

🦃 Az első időszakban, a felvonulás végeztével a hatalmas lufikat szélnek eresztették, így azok pár napig még New York felett lebegtek. A Macy’s belevarrta a címet és ajándékutalvánnyal jutalmazta azokat, akik megtalálták és visszajuttatták az égből pottyant léggömböket. A szokásnak egy baleset vetett véget. 1933-ban az egyik léggömb zsinórja rátekeredett egy kisrepülő propellerjére Queens felett. Szerencsére nem történt tragédia. A gép kényszerleszállást hajtott végre Long Island-en. A baleset óta “leeresztő csapat” (deflation squad) működik a parádé után.

🦃 A parádé évről évre nagyobb és bonyolultabb, a léggömbök mérete mára eléri a 13 méteres magasságot és a 8 és fél méteres szélességet, azonban egy dolog nem változik. El kell férniük egy 3,5 x 2,5 méteres dobozba. Ez a szabvány mérete azoknak a dobozoknak, melyekben New Jersey-ből, a parádé központi épületéből Manhattanba szállítják a léggömböket, a Lincoln Alagúton keresztül.

🦃 A parádé napján rengeteg önkéntes tartja a lufikat, azonban a parádénak sok főállású alkalmazottja is van. Többségük mérnök, akik a figurák tervezésében és kivitelezésében vesz részt. A több ezer egyedi ruha tervezése, kivitelezése és karbantartása szintén főállású munka. Csupán a ruhák tisztítása és hajtogatása két teljes hónapot vesz igénybe.

🦃 1942 és 1944 között elmaradt a Hálaadás napi parádé A II. Világháború idején a világ hélium és gumi hiánnyal küzdött. A parádé elmaradt, a héliumot és a gumit felajánlották a hadseregnek. Az 1958-as hélium hiány idején levegővel töltötték meg a lufikat és daruk segítségével stabilizálták őket a felvonulás során.

🦃 A parádé legnagyobb attrakciói a jól ismert rajz és reklám figurák lufi-óriás másolatai. A legismertebbek közül az első csatlakozó 1934-ben Mickey Mouse volt, mellyel kezdetét vette a Macy’s és a Walt Disney stúdió együttműködése. A legkedveltebbek: Popeye, Superman, Donald Kacsa, Maci Laci, Garfield, Breki, Pókember, Babar, Tapsi Hapsi, Rózsaszín Párduc. Az évek során az állandó tagok mellett vagy helyett az adott évben divatos figurák is helyet kapnak.

🦃 A Hálaadás napi parádé két portmanteau-val, vagyis szó-összerántással is megajándékozta az amerikai angol nyelvet. A falloon a float és a balloon szavak keresztezéséből létrehozott szó, melyet a föld felett sikló léggömbökre alkalmaznak, míg a balloonicle a balloon és a vehicle szavak összevonásával jött létre. A ballonicle kifejezés azokra a léggömbökre vonatkozik, melyek motorral ellátott járművekre épülnek. Ezekhez nincs szükség léggömb tartókra, a vezető a léggömb alatt található járműben ül. Az első falloon-t 1969-ben láthatta a közönség, s a mai napig ez a hatalmas, Hálaadás napi pulyka indítja a felvonulást. A falloon-ok a Lincoln Alagúton keresztül érkeznek Manhattanba, még a parádé előtti este.

🦃 A parádét Santa Claus zárja. Egyetlen egyszer, 1933-ban, Santa nem a parádé záróalakja, hanem nyitó attrakciója volt, mely nem nyerte el a New York-iak tetszését, így Santa továbbra is az utolsó fellépő, az Ünnepi Időszak beharangozója.

 

Tags: , , ,

New Yorkban mindig nyitott szemmel kell járni és az ember mindig talál valami újat, meglepőt. A 1887-ben épült, 7 East 10th Street önmagában nem kiemelkedő townhouse, azonban az indiai faragott tikfa ablakkeret egyedülálló a városban. A tervező, Lockwood De Forest, aki a Tiffany cégnek is dolgozott, indiai művészekkel készíttette el a keretet, melyet hajóval szállítottak New Yorkba. Az épület, mely jelenleg a New York University tulajdonában áll, az “Amerika legszebb indiai épülete” címet kapta 1990-ben az építészeti kamarától.

Tags: , , , , ,

« Older entries § Newer entries »