A legtöbb kép nem adja vissza a karácsonyi gömbök hatalmas méretét. A szoborcsoport Stephen Stefanou, a dallasi Venue Arts dizájnerének alkotása és 1993-ban került először a 1251 Sixth Avenue (volt Exxon épület) szökőkútjába. Maga az alkotó is csodálkozik, hogy immár 30 éve, minden egyes karácsonykor újra kéri a város vezetősége a felállításukat. A gömböket minden 5 évben újra készítik. A rendelésben az is szerepel – mindenki örömére -, hogy változtatás nélkül készüljenek.
You are currently browsing the archive for the Midtown category.
Tags: Hatodik Sugárút, Karácsony, Manhattan, New York, New York City, NY, NYC, Sixth Avenue
🦃 A Hálaadás tökéletes példája, hogy két, akár egymásnak ellentmondó tény, igaz és elfogadható lehet egyszerre.
1. tény: A Hálaadás, az indiánok valódi történelmét a legtöbb iskolában roppant hiányosan vagy egyáltalán nem tanítják Amerikában. A “történelem írói” megpróbálták kitörölni a közösség emlékezetéből azokat az eseményeket, amelyek több millió indián halálához vezettek. A társadalmi amnézia gyógyítása hosszas folyamat és sokakban kemény ellenállást vált ki, lásd republikánus államok könyvbetiltási kampányai, tanterv módosításai, a Kritikus fajelmélet oktatásának tilalma a felsőfokú oktatásban.
2. tény: A Hálaadás ünnepelhető mindezek tudatában és ellenére, anélkül, hogy egy működő tradíciót nyom nélkül kiradíroznánk a történelemből. Csupán a fókuszpontot kell jó helyre állítani.
New York City Hálaadás Napi Parádéjának töretlen sikere is bizonyíték erre.
🦃 A Macy’s Nagyáruház Hálaadás Napi Parádéja igazi New York-i tradíció. A felvonulás Tv közvetítését 50 millióan követik az otthonaikban, Manhattan utcáin pedig átlagosan 3 és fél millió nézője van az eseménynek. A parádé vezeti be New Yorkban az úgynevezett Holiday Season-t, az Ünnepi Időszakot: Hálaadás, Black Friday, Yule, Hanukkah, Kwanzaa, Karácsony és Újév tartozik ebbe az ünnepkörbe.
A 3 órás felvonulás reggel fél 9-kor órakor indul a Central Park West-ről és a Macy’s Nagyáruház előtt ér véget. Aki úgy dönt, hogy részt vesz a parádén, készüljön elemózsiával, innivalóval és öltözzön melegen. Manhattanban általában csípős, hideg a november vége.
Ismerkedjünk meg a parádé 10 titkával.
🦃 Az első parádét 1924-ben, a Macy’s dolgozói szervezték. Valamennyien első generációs bevándorlók voltak, akik hálaadáskor nagystílűen akarták megünnepelni szerencséjüket az Új Világban. A parádé a Harlemből, a 145. utcai Macy’s elől indult és haladt a 34. utcában található Macy’s elé.
🦃 A dolgozók és a fogadott mulattatók jelmezes kavalkádját a Central Park állatkertjéből kölcsönzött állatok, kisebb-nagyobb léggömbök és fúvószenekarok tették vidámabbá. 1927-ben az élő állatokat hatalmas léggömbök váltották fel.
🦃 Felix, a Macska volt a legelső léggömb.
🦃 Az első időszakban, a felvonulás végeztével a hatalmas lufikat szélnek eresztették, így azok pár napig még New York felett lebegtek. A Macy’s belevarrta a címet és ajándékutalvánnyal jutalmazta azokat, akik megtalálták és visszajuttatták az égből pottyant léggömböket. A szokásnak egy baleset vetett véget. 1933-ban az egyik léggömb zsinórja rátekeredett egy kisrepülő propellerjére Queens felett. Szerencsére nem történt tragédia. A gép kényszerleszállást hajtott végre Long Island-en. A baleset óta “leeresztő csapat” (deflation squad) működik a parádé után.
🦃 A parádé évről évre nagyobb és bonyolultabb, a léggömbök mérete mára eléri a 13 méteres magasságot és a 8 és fél méteres szélességet, azonban egy dolog nem változik. El kell férniük egy 3,5 x 2,5 méteres dobozba. Ez a szabvány mérete azoknak a dobozoknak, melyekben New Jersey-ből, a parádé központi épületéből Manhattanba szállítják a léggömböket, a Lincoln Alagúton keresztül.
🦃 A parádé napján rengeteg önkéntes tartja a lufikat, azonban a parádénak sok főállású alkalmazottja is van. Többségük mérnök, akik a figurák tervezésében és kivitelezésében vesz részt. A több ezer egyedi ruha tervezése, kivitelezése és karbantartása szintén főállású munka. Csupán a ruhák tisztítása és hajtogatása két teljes hónapot vesz igénybe.
🦃 1942 és 1944 között elmaradt a Hálaadás napi parádé A II. Világháború idején a világ hélium és gumi hiánnyal küzdött. A parádé elmaradt, a héliumot és a gumit felajánlották a hadseregnek. Az 1958-as hélium hiány idején levegővel töltötték meg a lufikat és daruk segítségével stabilizálták őket a felvonulás során.
🦃 A parádé legnagyobb attrakciói a jól ismert rajz és reklám figurák lufi-óriás másolatai. A legismertebbek közül az első csatlakozó 1934-ben Mickey Mouse volt, mellyel kezdetét vette a Macy’s és a Walt Disney stúdió együttműködése. A legkedveltebbek: Popeye, Superman, Donald Kacsa, Maci Laci, Garfield, Breki, Pókember, Babar, Tapsi Hapsi, Rózsaszín Párduc. Az évek során az állandó tagok mellett vagy helyett az adott évben divatos figurák is helyet kapnak.
🦃 A Hálaadás napi parádé két portmanteau-val, vagyis szó-összerántással is megajándékozta az amerikai angol nyelvet. A falloon a float és a balloon szavak keresztezéséből létrehozott szó, melyet a föld felett sikló léggömbökre alkalmaznak, míg a balloonicle a balloon és a vehicle szavak összevonásával jött létre. A ballonicle kifejezés azokra a léggömbökre vonatkozik, melyek motorral ellátott járművekre épülnek. Ezekhez nincs szükség léggömb tartókra, a vezető a léggömb alatt található járműben ül. Az első falloon-t 1969-ben láthatta a közönség, s a mai napig ez a hatalmas, Hálaadás napi pulyka indítja a felvonulást. A falloon-ok a Lincoln Alagúton keresztül érkeznek Manhattanba, még a parádé előtti este.
🦃 A parádét Santa Claus zárja. Egyetlen egyszer, 1933-ban, Santa nem a parádé záróalakja, hanem nyitó attrakciója volt, mely nem nyerte el a New York-iak tetszését, így Santa továbbra is az utolsó fellépő, az Ünnepi Időszak beharangozója.
Tags: Hálaadás, Hálaadás napi parádé, Macy's, Thanksgiving
A Macy’s Herald Square-en található nagyáruháza nemcsak hatalmas alapterületéről, Hálaadás napi parádéjáról, meseszép karácsonyi kirakatairól nevezetes, hanem arról is, hogy itt működnek Manhattan utolsó fából készült mozgólépcsői.
A favázas, falépcsős mozgólépcsőrendszer 1902-ben került átadásra, az üzlet nyitásával egy időben. Akkor ez a típus világelsőnek számított. A Macy’s fából készült mozgólépcsőit a híres Otis Felvonógyár építette és amikor az emberek a Csoda a 34. utca című film nagyáruházára gondolnak, a vevők ezeken a fa mozgólépcsőkön utaznak.
Az áruház 2015-ös átalakítása során néhány, menthetetlen fa mozgólépcsőt teljesen lecseréltek, de szerencsére, a harmadik és kilencedik emelet között megmaradtak az eredeti lépcsők. A legszebb a hatodik emelet, ahol a négy lépcsőből három régi Otis is látható (ez látszik a 3. képen). Az utolsó képen egy hibrid, ahol a fa lépcsőket fémre cserélték.
Ha nem is vásároltok az áruházban, ezeket a különleges mozgólépcsőket feltétlen érdemes megnézni, amíg lehetséges.
Tavasszal a több százezer tulipán mellett több mint 40 ezer cseresznyefa is virágzik New York City parkjaiban és az utak mentén.
Az első cseresznyefákat a holland telepesek ültették az 1700-as években, azonban a díszcseresznyefák, a Sakura hagyományával együtt az 1900-as évek elején érkeztek New Yorkba, a Japán kormány ajándékaként. 1909-ben Manhattan nagyszabású, közös Hudson-Fulton megemlékezésre készült. Manhattan felfedezésének 300. (Henry Hudson) és a gőzhajó feltalálásának (Robert Fulton találmánya) 100. évfordulóját ünnepelték. A különleges eseményre Japán kormánya, a New York-i Japánok Bizottságával közösen egy hajónyi díszcseresznyefát küldött, a két nemzet barátságának jelképeként, a hajó azonban tragikus módon elsüllyedt.
1912-ben új szállítmány küldtek Amerikának, összesen 3020 cseresznyefát, melyből 2500 New York-é lett, a többi Washington DC-be került.
Két fajta cseresznyefa található New Yorkban. A Yoshino cseresznyefa az elsők között virágzik a City-ben, már március végén. A Yoshino virága halványrózsaszín, roppant finom, szinte áttetsző. A Kwanzan cseresznyefa a domináns New Yorkban. Virágai nagyobbak, mély rózsaszínek, fürtükben nőnek. A Kwanzan egész áprilisban virágzik.
New York City-ben ezeken a helyszíneken lehet a legtöbb cseresznyefát találni.
Tags: Central Park, City, Manhattan, New York, New York City, NY, NYC, Sakura
New York City az egyik legvirágosabb metropolis. Minden lehetséges helyen virágágyásokat látunk: a járdákon, a fák körül, virágládákban, a sugárutak felezővonalaiban, lakóépületek előtt, a tereken és a város 1700 kisebb és nagyobb parkjában.
Április végén, május elején a City olyan, mint egy tulipánerdő. A New York-i Park Igazgatóság több mint 110 ezer tulipánt ültet, a többit magánkézben lévő szervezetek ültetik. A legismertebb a Park Avenue Alap, mely a Park Avenue-n, az 54. és 97. utca között, 60 ezer tulipánt ültet minden évben. A Central Park Felügyelőség közel 200 ezer tulipán ültet a park területén. A lakóközösségek által gondozott kertek is tulipánfesztiválra invitálják a város lakóit és látogatóit.
De mióta a tulipán a New York-i tavasz jelképe? A Közép-Ázsiában honos virágot a 16. század elején a törökök ismertették meg az európaiakkal, köztük a hollandokkal. Az első tulipánhagymák Henry Hudson-nal és az első holland telepesekkel érkeztek Manhattanba, 1610 körül.
A valódi tulipánőrület New Yorkban 2009-ben kezdődött, amikor Henry Hudson Manhattan szigetére való érkezésének 400. évfordulójára és a holland telepesek tiszteletére több százezer narancssárga tulipánt ültettek. A tulipánok remekül mutattak, különösen a szürke Midtown épületei között, így a város Park Igazgatósága úgy döntött, hogy a jövőben a megszokott nárciszok mellett több tulipánt is ültetnek. Hamarosan megjelentek a piros, sárga és lila tulipánok, de rengeteg a tarka, papagáj tulipán is.
A legtöbb tulipánt ezeken a helyszíneken látni:
Park Avenue
West Side Community Garden
Hudson River Park
West Village Apple Garden
New York Public Library
Rockefeller Center
The Brooklyn Botanic Garden
Shakespeare Garden
Conservatory Garden
Grand Army Plaza
Tegnap ünnepeltük Frederick Law Olmsted-nek, a tájkertészet atyjának 200. születésnapját. Neve örökre egybeforrt New York City-vel, azonban Olmsted, a Central Park és több tucat park megálmodója, jóval több volt, mint világhíres tájkertész. Olmsted többet látott a földterületben, mint fákat, lankákat, kanyargó ösvényeket és csinos tavakat. A szabadságot, az emberi kapcsolatokat és a közegészségügyet tartotta szem előtt minden alkotásában.
Mielőtt a világ legismertebb tájkertésze lett, a connecticuti születésű (1822. április 26.) Olmsted sok minden mással is foglalkozott. Volt földműves, tengerész, újságíró, térképész mérnök és a rabszolgatartás elleni mozgalom szenvedélyes szószólója. Formális tanulmányait a Yale-n szembetegsége miatt nem tudta befejezni. Olmsted a parkokban a gyógyulás erejét látta, az egyén és a közösség szintjén egyaránt. A parkok az összetartó erő, különösen az olyan nagyvárosokban, mint New York City, ahol fajra, társadalmi osztályra és vallásra való tekintet nélkül gyűlnek össze a lakók és osztoznak a természet szépségében.
Olmsted munkásságára egy angliai utazás különösen nagy hatással volt. Az angolkertek eleganciája valamennyi alkotásában visszaköszön.
1857-ben a City új parkjának, a Central Parknak építésvezetője és főmérnöke lett. Az angol építészmérnökkel, Calvert Vaux-val társult a hatalmas projekt kivitelezésében. A tervezés során az Olmsted-Vaux páros több mérnököt is alkalmazott a park különböző területein. Egyikük a magyar származású Alexander Asboth (Asbóth Sándor) mérnök-alezredes volt, aki az 1848-as szabadságharc után New Yorkba emigrált.
Olmsted a Central Park után több mint 100 parkot tervezett, ezek közül a leghíresebbek: Prospect Park (Brooklyn), Bayard Cutting Arboretum (Long Island), Eastern Parkway (Brooklyn), Forest Park (Queens), Fort Greene Park (Brooklyn), Grand Army Plaza (Brooklyn), Morningside Park (Manhattan), Niagara Falls State Park (New York), Ocean Parkway (Brooklyn), Riverside Drive és Park (Manhattan), United States Capitol Grounds (Washington DC), Fort Tryon Park (Manhattan), Biltmore Estate (North Carolina).
Olmsted 1883-ban vonult vissza. Demenciában hunyt el 1903-ban, 81 évesen, Massachusetts-béli otthonában.
Fiai, John Charles Olmsted és Frederick Law Olmsted Jr., Olmsted Brothers néven folytatták munkásságát. Frederick 1949-ben ment nyugdíjba, de a cég egészen 2000-ig működött.
“A park, a mezők szépsége, a legelők zöldje, a nyugodt vizek a lélek nyugalmát hozzák el számunkra. Megújulás és felfrissülés. Rácsodálkozás és felfedezés. Magány és közösség. És néha csak mozdulatlanság.”
Tags: Alexander Asboth, Asbóth Sándor, Calvert Vaux, Central Park, City, Frederick Law Olmsted, Manhattan, New York, New York City, NY, NYC
Ingatlanpiacra került egy grandiózus Gilded Age townhouse a Park és Lexington Sugárút között, a Murray Hill negyedben.
A James Lanier Ház 1901 és 1903 között épült. A bankár Lanier család szerepelt Ward McAllister (a Gilded Age sorozatban Nathan Lane alakítja) híres-hírhedt “400 elit család” listáján. A Lanier Bank arról volt híres, hogy szponzorálta Edison munkásságát. A tégla és mészkő épület New York City egyik legszebb Beaux-Arts stílusú lakóépülete. Az 1100 m2-es mega-városi palota 10 méter széles, ami önmagában is impozáns.
Az épületben a 9 hálószoba, 7 teljes fürdőszoba mellett lift, szauna, edzőterem és hátsókert is található. Az utolsó tulajdonos nagy elővigyázatossággal, történészek bevonásával újította fel a lakóházat és adta hozzá a modern kényelmi elemeket.
Az épületet a világhírű Christie’s Aukciósház Ingatlanközvetítő irodája hirdeti, 33 millió dollárért.
📍: 123 East 35th Street
Tags: City, Gilded Age, Manhattan, Murray Hill, New York, New York City, NY, NYC
Idén tavasszal és nyáron a Rockefeller Center korcsolyapályája retro görkorcsolyapályává alakul. A 80-as éveket idéző nosztalgia koripályát a Flipper’s Roller Boogie Palace üzemelteti, akik 1979-ben nyitottak Los Angelesben. Ez a “Studio54 kerekeken” olyan hírességeket látott már vendégül, mint Cher, Elton John és Prince. A görkorcsolyapálya április 15-én nyit és október 31-ig látogatható. Lesznek különleges fellépők, tematikus esték. Jegyeket már lehet foglalni a Rockefeller Center honlapján. A belépő $20, a korcsolya kölcsönzés $10.
🌐: https://www.rockefellercenter.com/buy-tickets/#flippers-roller-skating-rink
Tags: City, Manhattan, New York, NY, NYC, Rockefeller Center
A Times Square nemcsak szilveszter éjfélkor vonzza a tömegeket, de minden nap éjfél előtt pár perccel sok százan gyűlnek össze a “világ útkereszteződésében”, hogy végignézzék a tér hatalmas hirdetőtábláinak összehangolt fényjátékát. A Midnight Moment névre hallgató fénybemutató modern művészi alkotás, mely hosszabb-rövidebb kihagyásokkal 2012 óta látható. Minden hónapban új alkotó mutatja be 3 perces fényjátékát, melyet évente 2 és fél millióan tekintenek meg. A februárban készült felvételen Krista Kim Continuum című alkotása látható. A fényjáték 11 óra 57 perckor kezdődik és éjfélig tart.
Tags: City, Manhattan, Midnight Moment, New York, New York City, NY, NYC, Times Square