Midtown

You are currently browsing the archive for the Midtown category.

Columbus Circle 1913

Columbus Circle 1913

Manhattan nyugati részét a holland telepesek Bloemendaal-nak, vagyis Virágok Völgyének nevezték. A 70. utca felett apró települések tarkították a sziget sziklás vidékét. Az 1800-as évek végéig ez a környék alapvetően falusias maradt. Az első változást a 9th Avenue magasvasút, illetve a Dakota Ház 1884-es nyitása hozta, a 72. utcában. A Henry J. Hardenbergh által tervezett apartmanház messze esett az akkori városközponttól. A korabeli szóbeszéd szerint a névválasztás is erre utal. Olyan messze van, hogy akár a dakoták földjén is lehetne. Az igazság azonban az, hogy az építtető, Edward C. Clark, az apartmanház körül újonnan épülő utcáknak vadnyugati neveket szeretett volna adni. Clark nemcsak a gazdagabb rétegnek építtetett. A középosztály képviselői és a bérlők is lakhatáshoz jutottak ezen a környéken.

1892-ben, Kolumbusz amerikai partraszállásának 400. évfordulójára az olasz bevándorlók szobrot állítottak a tengerész-utazó-felfedező tiszteletére. A 5th Avenue és az 59th street találkozásánál ideiglenes diadalívet is építettek. Az oszlopon álló szobor környéke hamarosan közlekedési csomóponttá nőtte ki magát az IRT metróvonal 1904-es nyitásával.

A szobor alatt alagutat építeni, anélkül, hogy az leomlana, mérnöki bravúrnak számított. A felszínen trolivonalak keresztezték egymást, gyakran okozva baleseteket és általános káoszt. 1905-ben William Eno a modern közlekedésbiztonság atyja, létrehozta az első körforgalmat és létrejött a Columbus Circle. A körforgalom koncepcióját 1907-ben a franciák is átvették a párizsi Arc de Triomphe-nál.

A közlekedés fejlődésével a Columbus Circle egyre fontosabb szerepet játszott a City életében, olyannyira, hogy hivatalosan innen számolják a távolságokat New Yorkba és New Yorkból.

Tags: , , , , , ,

A Bethesda Terrace 1864-ben

A Bethesda Terrace 1864-ben

A Central Park ikonikus teraszát, a Bethesda Terrace-t a Grand Promenade-dal, a Nagy Sétánnyal (ma: The Mall) egy időben tervezték. A Great Promenade volt az egyetlen egyenes út a Central Park terveiben. A Water Terrace, a Vízes Terasz (ma: Bethesda Terrace) a Tóhoz vezetett, mely a park nyitása óta a legkedveltebb célpont, melyhez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy annak idején a tavon korcsolyázni is lehetett.

A kétemeletes teraszt, a levegős árkáddal Calvert Vaux tervezte, aki azt szerette volna, ha a terasz a park központja lesz, ahol a látogatók összegyűlnek és beisszák a park szépségét. Terve sikerült, mivel valóban a terasz és a tó a Central Park szíve, ám az építkezés kezdetével egy időben Vaux összeszólalkozott a park bizottság elnökével és benyújtotta lemondását.

Az építkezés és a dekoráció Jacob Wrey Mould-ra maradt. Mould nevéhez fűződnek a lépcsősor homokkövébe vésett minták és az elegáns virágtartók. A korlátra további szobrokat álmodott, de a kivitelezés túl sokba került, így ezekről sajnos le kellett mondania.

Vaux, sok-sok tékozló fiúhoz hasonlóan, 1865-ben visszatért a park alkalmazásába és segédkezett a befejező munkálatoknál. Az árkád mennyezetének elkészítését is ő felülvigyázta, mely minden bizonnyal a Bethesda Terasz legimpozánsabb része. A mennyezet 16 ezer Minton csempéből és aranyozott vas gerendákból áll, melyet masszív öntöttvas keretre függesztettek fel.

1873-ban Emma Stebbins befejezte az Angel of the Waters, a Vizek Angyala elnevezésű szobrát, mely a terasz szökőkútjának központi alakja lett. Az angyalt a Békét, az Egészséget, a Tisztaságot és a Mértéktartást szimbolizáló figurák veszik körül.

A park látogató a szökőkutat a bibliai gyógyító erejű Bethesda-tóhoz hasonlították, így a kút ezt a nevet kapta, s hamarosan a terasz is felvette a Bethesda Terrace nevet.

A Bethesda Terrace 2017-ben

Tags: , , , , , , , ,

A háromszög alakú telek a Broadway, a Fifth Avenue és a 23. utca találkozásánál, cirka 1885.

A háromszög alakú telek a Broadway, a Fifth Avenue és a 23. utca találkozásánál, cirka 1885.

A telek környékét 1686-ban közterületté nyilvánították és évekig a szegények temetőjeként funkcionált. A 23. és a 34. utca, valamint a 3. és 7. sugárút közötti masszív területet 1811-ben, a városrendezési terv keretén belül gyakorlótérnek dezignálták. Erre a környékre azért esett a választás, mert elég messze esett a városközponttól (!) és szomszédos volt a szövetségi fegyverraktárral. Az 1812-es brit–amerikai háború idején a katonák itt gyakorlatoztak.

1814-ben a területet James Madison elnökről nevezték el. 1828-ban 90 hektárra csökkentették a gyakorlótér területét. Az elkövetkezendő években a város egyre kevesebb hasznát vette a területnek ezen puszta formájában. Tereprendezésre került sor és 1847-ben megnyílt a City új parkja, a Madison Park. A park mellett, az akkori Bloomingdale Road-on található Madison Cottage farmház roppant népszerű volt az utazók körében. Ez volt az utolsó tisztességes állomás, ahol a kocsik megpihenhettek az északi út előtt. A farmházat 1852-ben lebontották. Helyén épült a Franconi’s Hippodrome, mely lovagi tornáknak és szekérhajtó versenyeknek adott otthont, de csupán két szezonon keresztül.

A Hippodrome egy bizonyos Amos Eno nevű vasárú kereskedő és ingatlan spekuláns kezébe került, aki a telken szállodát építtetett, Fifth Avenue Hotel néven. Sokak szerint a hotel túlságosan uptown volt, így eleve bukásra kárhoztatott. A hotel azonban szép forgalmat hozott, olyannyira, hogy Eno megvásárolta a szomszédos háromszög alakú teleket is, melyet a manhattaniak csak Flatironnak, Vasalónak hívtak. Eno apartman házat épített a telken, valamint több kisebb üzletet. Az apartman ház oldalát reklámhirdetésekre bérbe adta. 1870-ben vászon kivetítőt húzott fel, s hirdetéseket, képeket, híreket vetített naphosszat. Eno minden bizonnyal meghaladta a korát, ami a reklámipart illeti. A vetítést a közeli parkból és utcákból is látni lehetett, így mindig nagy volt a csődület a Flatiron közelében.

Eno halála után a Flatiron háromszöget a George Fuller Company vásárolta meg és Daniel Burnham-ot bízta meg az új székhely megépítésével. Az építész a háromszög alakú telket figyelmbe véve és teljes terjedelmében kihasználva készítette el a Flatiron Building terveit. Az átadás évében, 1902-ben, New York lakói fogadást kötöttek, hogy az épület nem fog sokáig állni, elvégre a felhőkarcoló legkeskenyebb részénél alig haladja meg a 180 centimétert. Meg voltak győződve róla, hogy az első komolyabb szélvihar az oldalára borítja az épületet. S ha már a szélnél tartunk, a ház különleges elhelyezkedéséből és formájából adódóan, a legkisebb fuvallat is vad táncba kezd az épület körül. A korabeli tudósítások szerint, a környék férfi lakói, fiatalok és idősek, egyaránt, előszeretettel csoportosultak a ház körül, a fellebbenő szoknyák alól kivillanó bokák látványának reményében.

A Flatiron Building-ről további érdekességeket, titkokat ITT olvashattok.

Tags: , , , , , , , ,

Jelenlegi helyzet

A Broadway New York City legmozgalmasabb sugárútja. Járdái szinte járhatatlanok az állványoktól, szemeteszsákoktól, LinkNYC kioszkoktól, térképet tanulmányozó, fotózkodó turistáktól, utcai hirdetésektől, éttermi menüt fürkészőktől, biciklitartóktól, munkába-munkából rohanóktól. A 22. és a 34. utca között –  a felmérések szerint –  a nap legmozgalmasabb óráiban a gyalogosok száma 20(!)-szor magasabb a járművekénél.

Ez a kiegyensúlyozatlanság adta az ötletet ennek, a New York Cityben teljesen új koncepciónak. A New York-i Közlekedési Hivatal júniusban közös úttá (shared street) alakítja a Broadway 24. és 25. utca közötti szakaszát, a Madison Square körzetében. Autósok, biciklisek, gyalogosok kötöttség nélkül használhatják ezt a szakaszt. A járdák elbontásáról még nem döntöttek, habár a külföldi gyakorlat azt bizonyítja, hogy azokban a városokban, ahol felszedték a járdát, ott jobban működik a rendszer.

Kaotikusnak tűnik, de működhet

A shared street koncepció csupán New Yorkban új. A 70-es években Hollandiában már bevett gyakorlat volt. Jól működik Olaszország turistáktól hemzsegő városaiban és Londonban is, a Kensington High Street-en, ahol a közös használatnak köszönhetően a balesetek száma 43(!)%-kal csökkent.

“Az autósok gondolkodásmódját kell itt megváltoztatni, az “ez egy alapvetően gyalogos körzet, ahová beengedünk” szemlélettel”. – nyilatkozta a DOT (Department of Transportation/Közlekedési Hivatal) vezetője.  – A sebességhatár 8 km/h lesz. A tapasztalat azt mutatja, hogy a vezetők jobban ügyelnek a gyalogosokra az olyan szituációkban, amikor fizikálisan találkoznak a járókelőkkel. A sebességkorlátozó táblák a legtöbb esetben nem hozzák meg a várt eredményt. “

És a jövő?

A Broadway jó választás, hiszen a Times Square és a Harold Square már amúgy is gyalogos zóna, a 24. és a 25. utca között jelenleg is több sziget található, székekkel, asztalokkal, ami nemcsak a turistákat, de a helybélieket is vonzza.

Lesz a koncepciónak folytatása? Ha a Broadway sikeres lesz, akkor elképzelhető. Kivitelezhetőnek és üdvözítőnek tűnik az ötlet a Downtown történelmi részében, amelyet amúgy sem autókra terveztek. A Financial District keskeny utcáiban gyakran életveszélyes a hömpölygő turista csoportok és autók keveredése. Hasonló a helyzet a Chinatown egyes utcáiban, illetve Little Italy-ban, ahol a gyalogosok többé-kevésbé már jó ideje átvették az uralmat.

Forrás: amNY
Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , ,

A Hudson Yards területén megkezdték az Instagram sztár gyanús, új köztéri alkotás, a Vessel építését.

A méhkaptár alakú, 15 emelet magas, szobor-kilátó vegyes érzelmeket vált ki, vagyis máris sikeres. Az átadásra 2018-ban kerül sor.

A 200 millió dolláros “UFO” magánfinanszírozásból épül és a Vessel (hajó) jelenleg csak munkanév. “Valami egészen különlegeset akartunk alkotni. Ikonikust, interaktívat, egyedit, amilyen sehol a világon nincs. Amilyen az Eiffel-torony Párizsnak.” – nyilatkozta a tervező, Thomas Heatherwick.

Tegnap reggel megérkezett  első 75 elem, mely az alkotás gerincét képezi. A felfordított méhkaptárban 154, egymásba kapcsolódó lépcsősor és 80 pihenő pont lesz, ahonnan remek kilátás nyílik majd a Hudson Yards-ra és környékére.

A közeli High Line-hoz hasonlóan ingyenes lesz és nagy valószínűséggel hasonlóan népszerű a turisták és a fotósok körében.

vessel-thomas-heatherwick

Képek: Gothamist

Tags: , , , , , , ,

Március elején szerencsém volt még a hivatalos megnyitás előtt meglátogatni New York City legújabb, nagy érdeklődésre számot tartó kiállítását, a Gulliver’s Gate-t.

Találkozhattam az alkotókkal, képeket készíthettem a tervező teremben, s mindezt most megosztom veletek. Remélem, érdekesnek találjátok és ha idén New Yorkba látogattok, ezt a helyet is felveszitek a listára, Nem bánjátok meg, ígérem.

Bizonyos épületek, városrészletek még csak félkész állapotban láthatóak, ezért egy későbbi időpontban még egyszer meglátogatom a világ legnagyobb Liliputját.

A Times Square a Világ Útkereszteződése, így helyénvaló, hogy itt legyen Liliput bejárata is. Május 9-én nyílik az az új, interaktív miniatűr kiállítás, mely a Gulliver’s Gate (Gulliver Kapuja) névre hallgat és egy teljes New York-i utcablokkot foglal el.

A “The World’s Biggest Little World” (a világ legnagyobb mini világa) 4600 m2-es és létrehozása 40 millió dollárba került.

A Gulliver’s Gate mikrokozmoszt, mely 300 európai, Észak-amerikai, Latin-amerikai, ázsiai, Közép-keleti és afrikai város részleteit tartalmazza, 600 művész hozta létre a világ különböző országaiból. A miniatűr egyes elemei 3 dimenziós nyomtatással készültek.

A gondolat atyja a New York-i Michael Langer volt, aki a mini-Izrael alkotójával, Eiran Gazit-tal dolgozta ki a Gulliver’s Gate ötletét. A projekt 1:87 arányban készült, ami agyakorlatban azt jelenti, hogy egy 180 cm-es személy a makettben 2 cm magas.

A projekten különböző nemzetiségű alkotók dolgoztak: “Nem akartuk New Yorkot, mondjuk, egy olasz alkotóra bízni, míg Moszkvát egy brazil művészre osztani. Minden nemzetnek más a látásmódja, humora. Autentikusra törekedtünk mindenben.”

Az eredetiség és humor valóban erőssége a kiállításnak. A Gulliver’s Gate nem statikus, hanem minden elemében mozgó világ. A városok utcái hemzsegnek az emberektől, akik élik a mindennapjaikat.

Bevásárolnak, kerékpároznak, benépesítik a kávézókat, dolgoznak, jógáznak, esetleg egy fa mögött pisilnek. Az utcákon autók haladnak, baleset is történhet, kivonulnak a tűzoltók, mentők.

A folyókon hajók haladnak, a síneken vonatok robognak. A házak ablakain bekukkantva bepillanthatunk az ott lakók életébe.

A kiállítás teljes terjedelmében interaktív. A látogatók kulcsot kapnak a miniatűr világhoz, melynek segítségével működtethetik a makett interaktív elemeit.

Eldönthetik, hogy mi történjen a színen. Egy gombnyomás és Zeusz lecsap a villámaival vagy felnyílik a Tower Bridge.

Londonban részt vehetünk egy Adele koncerten vagy ha kedvünk tartja, repülőket indíthatunk egy futurisztikus panamai reptérről.

A miniatűr világ a házigazdával, New York Cityvel kezdődik, melyet az alkotók egyszerűen csak Metropolisnak neveztek, hisz a felhőkarcolók, nevezetes épületek, hidak és egyéb ikonikus részletek földrajzi elhelyezkedése nem felel meg a valóságnak. Így került egymás mellé a High Line és a World Trade Center, a Brooklyn Bridge és a Grand Central.

A miniatűr New Yorkot szemlélve az apró részletek kápráztatnak el minket. A Grand Central híres mennyezet freskója, a háromszintes vasútállomás mind elképesztően részletes. A Standard Hotel szobáiban vendégek pihennek, a tetőbárban koktélokat fogyasztanak.

New York után, a következő teremben Európa nagyvárosaival és azok nevezetességeivel találkozhatunk.

20170410_144633

Londonban keressük meg a Beatles tagjait, amint átkelnek az Abbey Road-on, a királyi család tagjait a Buckingham Palotában.

London, Róma, Párizs, Görögország után, irány Moszkva, majd Ázsia és a kelet csodái. Minél tovább időzünk egy-egy ponton, annál több részletre csodálkozunk rá.

A Gulliver’s Gate nemcsak a jelenben ad teret az interaktív élménynek, de a látogatás után, a jövőben is, a kiállítás másik szenzációja az Amerikában csupán három fellelhető Cobra 3D Body Scanner egyike által.

 

A test szkennerer látogatók, 50 dollár fejében két darab, három dimenziós másolatot készíttethetnek önmagukról. Az egyiket, az általuk megjelölt városba helyezik el a látványrendezők, míg a másikat emlékként magukkal vihetik. A rendezők úgy tervezik, hogy az új várospolgárok katalógusba kerülnek, s végül útlevelet is kapnak.

Cím:
216 W 44th Street, New York, NY 10036
Nyitva tartás:
2017. május 9. – 2017. december 30. (a zárás dátuma még nem dőlt el)
reggel 9 – este 10-ig (utolsó látogatók este 8 óra 30 perckor csekkolhatnak be. Minimum 90 perc kell a látogatásra. Én 3 órát maradtam és még megyek vissza.)
Jegyek:
Felnőtt:$ $36.
Gyerek (12 és fiatalabb): $27
Nyugdíjas (65+):$27
Honlap és online jegyvásárlás

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , ,

New York Cityben a tavasz első hírnöke – jóval megelőzve a kellemesen meleg napokat és az első rügyeket a Central Park fáin -, a Macy’s Nagyáruház Virágparádéja, melyre ebben az évben 43. alkalommal került sor. A virágkiállítást évente félmillióan látogatják, turisták és helybéliek egyaránt.

A pazar virágshow idén március 26-a és április 9-e között kerül megrendezésre a Macy’s Herald Square-en található központi épületében, valamint az áruház philadelphiai, minneapolisi, chicagói, illetve San Francisco-i üzleteiben.

A kezdetekben a virágshow-ra az áruház Herald Square-i kijárata mellett felállított sátorban került sor. Az elmúlt években a kiállítást az üzlet első szintjén rendezik meg, melynek számos támogatója és természetesen ellenzője is akad.

A “virágparádé az üzlet területén” támogatói azzal érveltek, hogy a koncepció lényege pontosan a kisebb alapterület ötletes kihasználásában, illetve a virágok átható illat- és színkavalkádjának az áruházi forgatagba integrálásában rejlik. Az ötlet ellenzői ugyancsak a kisebb alapterülettel érvelnek.

 

A virágparádé ebben az évben a “Carnival” (Karnevál) címet kapta, s ennek megfelelően a 20. század elejének, tipikus karneváli hangulatába invitál minket.

A vásári hangulat azonnal magával ragad minket, amint belépünk az áruház területére.

 

Nosztalgikus körhinta, falovak, mutatványosok, s mindeközben szól a zene a megunhatatlan vurstliból.

A sétát kezdjük a Broadway felőli bejáraton. Itt találjuk a The Grand Carousel Garden-t, a Nagy Körhinta Kertet.

A körhinta, a lovak mind kézzel faragott, mozgó, egyedi alkotások, burjánzó virágokkal díszítve.

A Midway Garden, az üzlet főfolyosója csupa rózsa és hortenzia kompozíció, mind a karnevál elevenségét tükrözve, főleg piros és sárga színekben pompázva.

A Bumpers & Blooms Garden (Ütközők és Virágok), a gyerekek kedvence, mely a karnevál elmaradhatatlan dodzsemjeit vonultatja fel, virágágyássá alakítva.

A Ticket Booth Garden, a Jegypénztár Kert, a virágparádé központja. Az egzotikus virágok szinte kiömlenek a pénztár ablakain.

A virágágyások között elhelyezett torzító tükrök a látogatókat is kiragadják a valóságból.

 

A virágparádé a másság elfogadását, a különbözőség szépségét is hirdeti, hasonlatosan a 20. századi cirkuszok világához, ahol a legkülönfélébb szerzetek találtak otthonra. Szlogenjei: Bizarre and Beautiful (bizarr és gyönyörű), Strange ad Sensational (különös és fantasztikus), Rare and Remarkable (ritka és figyelemreméltó), Weird and Wonderful (furcsa és csodálatos).

Az üzlet belső terét a tervezők ez alkalommal is ötletesen kihasználták. Virágok kerültek az oszlopokra, pultok közé, fölé, de még a mozgólépcsők is virágoskertté váltak.

A 2017-es virágshow – talán a mozgás elem hozzáadása által, még egy érzéket bevonva -, az utóbbi évek legjobb kiállításának bizonyul.

A Macy’s ingyenes virágparádéjának megtekintését érdemes a kora reggeli, illetve a késő esti órákra tervezni. A kirakatokat naplemente után, illetve borongós időben lehet a legszebben fényképezni.

20170327_123343

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , , , , , , , , , , , , ,

New York City kormányzója még 2016 végén bejelentette, hogy a város gyökeres közlekedési struktúra átalakulás előtt áll. A forgalom gyorsítása, a közlekedési dugók minimalizálása érdekében felszámolják az úthasználatidíj-fizető fülkéket az autópályákon, hidakon és alagutakon.

Az elavult rendszert modern, tarifagyűjtő érzékelők váltják fel. A New York Crossings Project (New York Átkelő Projektnek egy külön bejegyzést szánok a közeljövőben) része a The City That Never Sleeps, azaz “A város, amely sosem alszik” tervezet, mely nagy érdeklődésre tarthat számot a turisták és a fotósok körében.

A The City That Never Sleeps, New York City legújabb mega-public art-ja a Nagy Alma egyik legnagyobb turista attrakciója lesz.

Az MTA (Metropolitan Transportation Authority/New York-i Közlekedési Vállalat) és a Port Authority (Kikötői Hatóság) által működtetett hidakat és alagutakat színes, energiatakarékos LED fényekkel látják el, így az Empire State Building-hez hasonlóan alkalmasak lesznek a színskála valamennyi színét magukra ölteni, egymással koordinált, zenére koreografált fényjátékra.

Ünnepi alkalmakkor, a nap színébe öltöznek:  július 4-én piros-kékbe, a mellrák megelőzésének hónapjában rózsaszínbe, az LGBT pride napon szivárványba, a METS győzelmekor kékbe és így tovább.

A LED lámpák 40-80%-kal energiatakarékosabbak, élettartamuk pedig hatszor hosszabb hagyományos társaiknál.

A fényeket több kilométerről is lehet majd látni, madártávlatból pedig hatalmas élmény lesz az egymással összehangolt hidak fényjátéka.

A programban a következő hidak vesznek részt az MTA zászlaja alatt: a Henry Hudson, a Whitestone, a Throgs Neck, a Triborough, a Verrazano-Narrows, a Marine Parkway-Gil Hodges, és a Cross Bay Veterans Memorial.

Az alagutak közül a Queens Midtown és a Hugh L. Carey Brooklyn Battery.

A Port Authority részéről a Hudson River Crossings és a George Washington híd.

A Thruway Authority a Tappan Zee híddal nevez be.

A fényforrások felszerelése folyamatosan zajlik és három évet vesz igénybe.

Képek és forrás: NYPost

Tags: , , , , ,

Ritkaságszámba megy, ha egy személy élete során két halhatatlan történet születéséért is felelős. George C. Boldt, a Waldorf Astoria menedzsere, a modern hotelvezetés szülőatyja fantasztikus életutat tudhat magáénak, mely a tragédiától sem volt mentes.

Ismerkedjünk meg ennek a figyelemre méltó, szenvedélyes embernek az életével és azzal a két népszerű történettel, mely alakját felejthetetlenné tette.

Georg Karl Boldt Poroszországban, Rügenben, a Balti-tenger közepén található kicsiny szigeten született, 1851-ben. A világ végén található, önellátó kis szigetet nem a Georg-féle álmodozóknak találták ki. A mezőgazdasági munka untatta, a lehetetlen előrelépés már egészen kisgyermek korában megrémítette. Alig múlt 13(!) éves, amikor maga mögött hagyta Rügen-t és meg sem állt New York City-ig.

PIC6Első munkája és otthona a Broadway és Chambers Street sarkán álló Merchant Exchange Hotelben volt. Talán innen eredt a szállodák iránti vonzalma. Az évek során több fogadóban és hotelben is dolgozott, főként konyhai mosogatóként és kifutófiúként. George, aki nevét az Új Világba érkezvén George Charles Boldt-ra változtatta, azonban nyughatatlan volt. A City-n kívül egész Amerikát magáénak akarta tudni. Egészen Texas-ig vitte a kíváncsiság, ahol alkalmi munkából élt, s egy kicsiny faházban lakott. A sorsnak azonban más tervei voltak vele. A faházat egy éjjel elvitte az ár, George pedig elvesztette mindenét, még a kemény munkával megtakarított pénzét is. Belátta, hogy ezt az életformát nem neki találták ki, s hogy a City visszavárja.

New York City valóban tárt karokkal várta. Egyik szállodai munkalehetőséget kapta a másik után, s kiváló vezetői-szervezői képességei hamar felszínre kerültek. 25 éves sem volt, amikor az első szállodamenedzseri kinevezést átvehette a Cornwall-on-the-Hudson hotelben. Sikerének híre a City-n túlra is eljutott. William Kehrer, philadelphiai hotelmágnás a Philadelphia Club szálloda vezetését bízta rá 1876-ban.

A legenda szerint egy viharos éjjel, középkorú házaspár kopogtatott a hotel ajtaján, szállást keresve. A városban éppen három kongresszus is folyt, így George nem tudott szobát adni a párnak, azonban felajánlotta a sajátját. “Ilyen kedves párt nem küldhetek ki hajnali egy órakor az esőbe.” – mondta, s a pár hiába ellenkezett, átadta nekik szerény szobáját. Másnap reggel, mielőtt távoztak, a pár férfitagja így szólt: “Az ilyen remek menedzser helye az ország legjobb szállodájában lenne. Egy nap megépítem Önnek.” “Most ugye viccel?”-kérdezte a meglepett George. “Biztosíthatom, hogy nem viccelek.”-mondta az úriember, pajkos mosollyal az ajkán. Miután távoztak, George megnézte a számlát. Az aláíráson ez a név szerepelt: William Waldorf Astor.

Mint minden legenda, ez is kissé kiszínezett, ám ez nem von le semmit az értékéből és népszerűségéből. William Waldorf Astor természetesen nem George-nak építette a Waldorf Astoria-t, azonban tudott George kimagasló érdemeiről, így amikor a menedzserválasztásra került a sor, személyesen küldött ajánlatot a fiatalembernek. Boldt és William Waldorf Astor nagy valószínűséggel valóban találkozott Philadelphiában.

George-ra Philadelphiában nemcsak a szerencse, de a szerelem is rátalált. Beleszeretett munkaadójának leányába, a bájos Louise Kehrer-be. A fiatalok hamarosan össze is házasodtak és két gyermekük született. 

George 1893-ban került a Waldorf Hotel élére és nagy szerepet játszott a két Astor hotel egyesülésében. (A Waldorf Astoria New York hotel történetéről ITT olvashattok.) Olyan úttörő jellegű szolgáltatásokkal járult hozzá a hotel sikeréhez, mint a szobaszerviz, a szobatelefon, a saját fürdőszoba, a gyerekmenü és a teljes áramosítás. Boldt menedzseri mottója, a “the guest is always right” (a vendégnek mindig igaza van) szállóigévé vált.

Felesége állandó társa és segítsége volt az évek során. George és Louise megjelenésükben ugyan nem voltak Rómeó és Júlia, de ami szerelmüket illeti, az az évtizedek során semmit nem veszített lángjából.

George rajongott a feleségéért. Szerelmét nemcsak szavakban, de tettekben is kifejezte. 1899-ben megvásárolta a New York állam északi részén található Alexandria-öböl Thousand Islands (Ezer Sziget) egyik szigetét, a Hart Island-et, melyen kastélyegyüttest építtetett a felesége számára. A 120 szobás, kacsalábon forgó kastély munkálatai 1900-ban kezdődtek.

George a sziget partvonalát szív alakúra formáltatta, és átkeresztelte Heart (Szív-sziget) Island-re. 300 munkást fogadott a birtok felépítéséhez. A kiadás nem érdekelte. A legszebbet, a legjobbat akarta adni Louise-nak.

A kastélyt az asszony születésnapjára szánta, mely Valentin-napra esett, azonban a halál közbeszólt. Louise napról-napra gyengébb lett és 1904-ben, nem sokkal február 14-i születésnapja előtt váratlanul elhunyt. Még 41 éves sem volt, amikor a halál elragadta a kétgyermekes édesanyát.

A halál okát az akkori orvostudomány nem tudta pontosan megállapítani. Szívelégtelenséget gyanítottak. A családi legenda szerint Louise titokban valamilyen fogyasztó tablettát szedett. Szégyellte kerekded alkatát, s nem akarta, hogy George-ot emiatt megszólják, vagy üzletét bármilyen hátrány érje. New York City leghíresebb hotelének menedzsere csakis tökéletes feleséggel jelenhetett meg a társasági életben. Legalábbis Lousie így gondolta, s ez valószínűleg az életébe került.

George szíve összetört. Azonnal beszüntette a kastély építését. A munkásokat elbocsátotta. A szigetre és a kastélyba soha többé nem tette be a lábát. Élete hátralevő 12 évét a munkának szentelte. Elvonultan élt és egyedül hunyt el kedvenc hotelében, a Waldorf Astoriában, 1916. december 5-én, szívinfarktus következtében.

A Heart Island 73 éven keresztül az enyészet martaléka volt. 1977-ben a Thousand Islands Bridge Authority megvásárolta a szigetet és helyreállította a kastélyt, illetve George eredeti utasításait követve befejezte az építkezést. A Heart Island napjainkban a környék gyöngyszeme, turisztikai nevezetesség.

ű

A kastélyban minden George és Louise szerelmére emlékeztet. A főépület nagytermében, a kandalló felett láthatjuk a pár portréját, a szív motívum pedig újra és újra felbukkan, a kertben, az üvegmozaikokon, szobrokon és fafaragásokon.

A sziget hajóval közelíthető meg. Május és október között fogad látogatókat. A Heart Island a halhatatlan szerelem és romantika jelképe. Sok-sok pár mondja ki itt az igent, George és Louise szerelmének árnyékában, az álomszigeten.

Forrás: Yodelout
Képek: Google

Tags: , , , , , , , , , , ,

A New York-i Waldorf Astoria kétséget kizárólag a világ leglegendásabb szállodáinak egyike (volt). Pazar lakosztályaiban királyok, hercegek, elnökök és Hollywood-i sztárok szálltak meg. Sophia Loren, Elizabeth Taylor és Frank Sinatra egykoron a szálló állandó lakói voltak. A báltermekben pompás társasági élet folyt, a konyha pedig olyan legendás ételeket kreált, mint a red velvet cupcake, a Waldorf-saláta, a Benedek tojás (Egg Benedict) és az ezersziget öntet (Thousand Island dressing).

A Waldorf Astoria két Astor unokatestvér családi viszályának és rivalizálásának köszönhette létrejöttét. 1893-ban William Waldorf Astor felkérte a híres építészmérnököt, Henry Hardenbergh-et (nevéhez fűződik a Dakota-ház is), hogy tervezzen egy 13 emeletes mega-hotelt a család Ötödik Sugárúton található birtokán. William Waldorf Astor szállodája a világ legnagyobb luxusszállodája lett, 450 kiadó szobával. A szálló menedzserének a híres George C. Boldt-ot nevezték ki, akiről hamarosan egy külön cikk is szól majd.

Négy évvel később, John Jacob Astor IV, aki az sugárút másik végét birtokolta, 17 emeletes szállodát építtetett ugyanazzal a tervezővel, a Waldorf-tól csupán néhány lépésnyire. Szállodáját a The Schermerhon-nak szerette volna elkeresztelni – az édesanyja leánykori neve után -, menedzsernek pedig szintén George Boldt-ot akarta felkérni. Az üzleti életben jártas Boldt a névválasztást nem tartotta szerencsésnek, s csak akkor vállalta el a felkérést, amikor a tulajdonos elállt a The Schermerhon név használatától és szállodája nevét a The Astor-ra változtatta.

Idővel a családi viszály alábbhagyott, az üzleti érzék győzött a büszkeség felett és a tulajdonosok eldöntötték, hogy a két szállodának egyesülnie kell, s nem csupán a menedzsmentben, de fizikálisan is. 1897-ben létrejött a világ legnagyobb szállodája, a Waldorf-Astoria, olyan úttörő jellegű szolgáltatásokkal, mint a szobaszerviz, a szobatelefon, a saját fürdőszoba, a gyerekmenü és a teljes áramosítás.  Boldt menedzseri mottója, a “the guest is always right” (a vendégnek mindig igaza van) szállóigévé vált.

A két szállodát egy 91 méter hosszú folyosó kötötte össze, melynek mindkét végében éttermet nyitottak. A Peacock Alley, azaz a Páva Átjáró azokról a korabeli divat örült hölgyekről és urakról kapta a nevét, akik idejük nagy részét azzal töltötték, hogy a sugárutakon, pávaként illegették magukat, a legfrissebb divatot követő ruhakölteményeiket mutogatva.

A folyosóval összekötött szállodakomplexum a gazdagság, a bőség és elegancia jelképe lett. A banketteken és jótékonysági esteken a világ legbefolyásosabb személyiségei jelentek meg és egy ponton, a hotel széfjében 7 millió dollárt őriztek, a vendégek gazdagságának nyilvánvaló bizonyítékaként.

A sikeres évek azonban nem tartottak örökké. John Jacob Astor IV a Titanic utasaként az Atlanti-óceán jeges vizében lelte halálát, míg unokatestvérét szívroham vitte el 1919-ben. Az 1920-as évek kemény konkurenciát hoztak. New Yorkban sorra nyíltak az olyan világhíres hotelek, mint amilyen a  St. Regis, a Knickerbocker (2015. február 12-én nyílt újra, 96 évnyi szünet után) és a Savoy-Plaza Hotel. A New York-i elit a 20-as évek végére kivonult a 34. utca környékéről és Manhattan északabbi utcáiba tette át szállását, a hotel pedig lassan elvesztette fényét és vonzerejét.

Az Astor család eladta a telket az Empire State Building-et építtető cégnek és 1929. május 3-án bezárta a szállót. A Waldorf Astoria helyén pedig felépült az Empire State Building.

Lucius Boomer, aki több hotel tulajdonosa volt, még a Waldorf Astoria lebontása előtt megvásárolta a névhasználatot, kereken 1(!) dollárért. Az új Waldorf Astoria gondolata hamar megfogant, tekintve, hogy a világgazdasági válság még nem mutatta jelét és az új építési terület eredeti tulajdonosa, a New York Central Railroad (New York Központi Vasúttársaság)  is érdeklődést mutatott az új szálloda iránt, 10 millió dollárral hozzájárulva a költségekhez.

Az új Waldorf Astoria 1931. október 1-én nyílt meg a Grand Central közelében. A 47 emeletes épület egy egész utcablokkot lefoglalt, a 49. és az 50. utca, illetve a Park és a Lexington Sugárutak között. Az új Waldorf Astoria a világ legnagyobb és legmagasabb hotelének számított. A szálloda nevét Waldorf=Astoria-ra változtatták. Az egyenlőségjel a Peacock Alley-t, az eredeti két épületet összekötő átjárót szimbolizálta és a szálló dicső múltjának szándékozott emléket állítani.

A megnyitó beszédet maga Herbert Hoover elnök tartotta, melyet a Fehér Házból élőben, rádión keresztül közvetítettek. A pozitív fogadtatás és az elnöki támogatás ellenére a szálló 2200 szobájából a megnyitás hetében csak 500-at vettek igénybe a látogatók. A hotel 1939-ig veszteséges maradt. A 1940-es években, továbbra is Lucius Boomer vezetése alatt,  a Waldorf Astoria ismét legendássá vált. Boomer, 1947-ben bekövetkezett haláláig vezette az intézményt.

A Waldorf Astoria az évtizedek során fontos szerepet töltött be az ország politikai és kulturális életében, otthont adva számos magas rangú rendezvénynek.

Az épület több “titkot” is őriz, melyet csak a szálloda elkötelezett rajongói ismernek. Fedjünk fel néhányat ezek közül:

  • Cole Porter, aki 1934-től, 1964-es halálig volt a Waldorf Astoria lakója, kedvenc zongoráját a hotelre hagyta. A híres hangszert a Peacock Alley Csarnokban, a lobbitól pár lépésnyire helyezték el.

  • Cole Porter halála után a lakosztályba Frank Sinatra és felesége, Barbara költözött. A pár 1988-ig volt a szálló állandó lakója.
  • A megnyitás idején a hölgyeknek és az uraknak külön lobbi állt rendelkezésre. A jelenlegi főlobbi volt az uraké, akik itt szívták a szivarjukat, itták a gint, illetve fizették a hotelszámlát. A hölgyek csarnokát vastag szőnyegekkel, nehéz drapériákkal vonták be. 1983-ban, egy csőtörés következményeként, fel kellett szedni a szőnyegeket. Ekkor találtak rá a francia alkotó, Louis Rigal, csodálatos, 148 ezer mozaikot tartalmazó alkotására, mely a Wheel of Life (Az élet kereke) nevet viseli. A mozaikképet restaurálták és a Park Avenue felőli bejárat közelében található.

  • A szálló nagy óráját eredetileg az 1893-as chicagói világkiállításra készítették. 1902-ben, John Jacob Astor helyeztette el Franciaország adományát, a kicsinyített Szabadság-szobrot az óra tetejére.

  • A szállodában 123 ausztriai készítésű kristálycsillár található.

  • A Waldorf Astoria alatt egy titkos vasútvágány is található. A 61-es vágánynak külön bejegyzést szentelünk a közeljövőben.
  • A tetőn hat kaptár, 300 ezer méhecskéje biztosítja a friss mézet a vendégek reggelijéhez. A szálloda 2010 óta alkalmaz főállású méhészt.

1931-ben, nem sokkal a megnyitó után, egy csőd szélén álló úriember, bizonyos Conrad Hilton a hotel újságból kivágott fényképét az íróasztala fölé tűzte, ezekkel a szavakkal: “a legkiválóbb”. 1972-ben a Hilton Hotels Corporation megvásárolta a Waldorf Astoria-t. Az új név: Waldorf Astoria New York.

2006-ban létrejött a Waldorf Astoria Hotels & Resorts üzletlánc. Waldorf Astoria szállodák nyíltak Arizonában, Kaliforniában, Floridában, Hawaii-n, Louisianában, az országhatáron kívül Franciaországban, Izraelben, Olaszországban és Szaúd-Arábiában.

2014. októberében a kínai székhelyű Anbang Insurance Group megvásárolta a Waldorf Astoria New Yorkot, 1.95 milliárd dollárért, mely a világtörténelem legdrágább hotel tranzakciója volt. 2016. július 1-én az Anbang vezetősége bejelentette, hogy a hotelt luxuslakás-hotel kombinált komplexummá alakítja. A szobák egy része továbbra is hotelként funkcionál majd, ám az épület fő funkciója luxus apartmanház lesz. A hotel híres éttermei, a Peacock Alley, a The Bull and Bear Steak House és a La Chine az átalakítási munkálatok után újranyitnak.

A több évig – a becslések szerint minimum három év – tartó átalakítási munkálatok több mint 1400 Waldorf Astoria alkalmazottat tettek munkanélkülivé, akik közül sokan évtizedek óta álltak a szálloda alkalmazásban.

Az egyetlen jó hír a változásban. hogy a nyitás után a közösségi termek, éttermek, báltermek és folyosók továbbra is látogathatóak lesznek a nagyközönség számára. A Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal szintén szemmel tartja a kulturális örökséget képező szállodát.

Viszontlátásra néhány év múlva, Waldorf Astoria!

Forrás: Waldorf Astoria
Képek: a blog írójának tulajdona
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Tags: , , , , , , , , , , , , , ,

« Older entries § Newer entries »