March 2018

You are currently browsing the monthly archive for March 2018.

New York City szívében, a Fifth Avenue-n, a Central Park szomszédságában áll egy francia kastély, melyet a legtöbben a Reszkessetek Betörők második részéből ismernek. A Plaza Hotel igazi ikon, mely a luxus és pompa megtestesítője.

A hotel a Grand Army Plaza-ról kapta a nevét. A hotel előtti kis tér William Tecumseh Sherman, polgárháborús generális arannyal futtatott szobráról és a Pulitzer szökőkútról nevezetes.

A Plaza Hotel több mint száz éve a New York-i előkelő réteg találkozó helye. A 19 emeletes épület az egyetlen szálloda a városban, mely a Nemzeti Örökség listáján szerepel  és minden szegletében magán hordozza a luxust.

(1) 

A Plaza Hotel egy évszázadnyi kiemelkedő eseményt és sok-sok skandalumot tudhat magáénak. Ismerkedjünk meg a legérdekesebb történetekkel.

A nyitás napján, 1907. október 10-én – a város történelmében először – motorizált taxik sorakoztak fel a hotel bejárata előtt a vendégekre várva. Azok számára, akik elutasították a fejlődést, az autósor végén, tradicionális lovas taxik álltak rendelkezésre, ám a fejlődést nem lehetett megállítani.

Rögtön, a nyitás hónapjában a vendégek között volt Mrs. Campbell, angol színésznő, George Bernard Shaw barátja. Shaw Mrs. Campbell számára írta a világhírű Pygmalion-t. Mrs. Pat tartózkodás első estéjén lement a Pálma Udvarba, hogy elköltse a vacsoráját. Az étkezés után elővett egy cigarettát, melyet a pincérek és vendégek legnagyobb megrökönyödésére el is szívott. Ilyet akkoriban csak férfiember engedhetett meg magának. A főpincér azonnal megkérte, hogy oltsa ki a cigarettát, ám Mrs. Pat azonnal visszavágott: “Kérem, ez egy szabad ország és ezt én semmiképp nem szeretném megváltoztatni.” A pincérek átmeneti megoldásként paravánt emeltek a színésznő köré. Mrs. Campbell botrányos viselkedése a másnapi újságok címlapjára került és a New York-i metróállomásokon való cigarettázás betiltásához vezetett.

A magyar származású Lwoff-Parlaghy Vilma festő-hercegnő látogatása 1909-ben újabb magaslatokba emelte a Plaza Hotelt. A hercegnő egy sereg házi kedvenc – kutyák, macskák, baglyok, tengerimalacok, egy oroszlán kölyök (!) és egy aligátor (!) – társaságában érkezett New Yorkba. A Waldorf Astoria azonnal elutasította szálláskérelmét, míg a Plaza 14 szobás lakosztályt és inasokat bocsátott az extravagáns hercegnő és kísérete részére, s ezzel az első állatbarát hotel lett New Yorkban.

Az 1920-as évek jazz korszakában F. Scott Fitzgerald és felesége, Zelda szintén a Plaza Hotel elkötelezett rajongói voltak. F. Scott Fitzgerald legismertebb alkotásában, a Great Gatsby-ben állított örök emléket a Plaza Hotelnek.

1946-ban, a magánéletét szigorúan védelmező Greta Garbo-ról kivételes fotósorozat készített Cecil Beaton, legendás fotós a Plaza egyik lakosztályában.

1956-ban egy elszakadt fekete ruhapánt kavarta fel a kedélyeket a Plaza-ban. Az ominózus pánt Marilyn Monroe ruhájához tartozott és egy sajtótájékoztatón mondta fel a szolgálatot. A malőrről utóbb kiderült, hogy ügyes PR húzás volt.

1964-ben a Beatles, első amerikai turnéja idején a Plaza-ban szállt meg, s valamennyien a privát nevükön jelentkeztek be.

Az 1966-os Fekete-Fehér Maskarabál a hotel Nagy Báltermében, Truman Capote, az Álom luxuskivitelben és a Hidegvérrel című könyvek írójának rendezésében, úgy vonult be a történelemkönyvekbe, mint a legpompásabb bál, melyet valaha is rendeztek a Nagy Almában.

A Plaza Hotel-béli botrányokozók listáján szerepelt Edgar Hoover, az FBI igazgatója is, akit többen, több esetben női ruhában, magassarkú cipőben, sminkkel láttak a szálló partijain. Woody Allen a Plaza-ban tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy szerelmi viszonyt folytat és feleségül veszi nevelt lányát. Charlie Sheen-t pedig itt tartóztatták le, botrányos viselkedése miatt.

A Plaza Hotel számos filmforgatásnak adott helyszínt. A sort Alfred Hitchcock nyitotta az Észak-Északnyugattal (North by Northwest). Ez volt az első film, melyet eredeti helyszínen és nem egy hollywoodi stúdióban forgattak. A legismertebb Plaza Hotelben játszódó filmek az Ilyenek voltunk (The Way We Were) Barbara Streisanddal és Robert Redforddal, a Funny Girl, a Krokodil Dundee és a Reszkessetek Betörők II.: Elveszve New Yorkban (Home Alone II: Lost in New York).

A Plaza Hotelnek 1907 óta számos tulajdonosa volt, többek között Conrad Hilton és Donald Trump, azt viszont kevesen tudják, hogy jelenleg egy indiai konglomerátum tulajdonában áll.

Képek: Google, tysonrupert, gigi_nyc, jrisorto, opoline, jc_hueteserphotography

Tags: , , , , , , , ,

A New York-i metró ikonikus és megosztó, tökéletes lenyomata a városnak. Egyrészt piszkos, zajos, nyáron elviselhetetlenül meleg és büdös, elavult és lepukkant, másrészt hangulata utánozhatatlan. A folyosókon, szerelvényeken énekesek és zenészek szórakoztatnak, gyakran a kalauz is saját produkciót kerít az állomások bekonferálásához és sosem tudhatod, hogy melyik hírességgel utazol együtt. Minden egyes megállónak saját személyisége van, szinte mindegyikhez valamilyen esemény, emlék vagy filmbéli jelenet fűződik.

A New York-i metrón mindennaposak a késések, kimaradások, melyet az elavult rendszernek és a hatalmas tömegnek titulálnak. Ki gondolta volna, hogy a New York-i metró indulásának első napján is hasonló gondokkal küszködött.

Elevenítsük fel azt a napot, melyen útjára indult a világ legnagyobb metróhálózata. Mi történt 1904. október 27-én?

A New York-i metró gigantikus vállalkozás volt és az indulás napján az izgalom szinte kézzel fogható volt a Cityben.

Az első vonal az Interborough Rapid Transit (IRT) volt, mely a City Hall és a 145. utca között közlekedett.

Az első szerelvényt New York City polgármestere, George B. McClellan volt hivatott elindítani, majd átadni a kormányt a mozdonyvezetőnek. McClellan azonban vérszemet kapott és egészen a 103. utcáig vezette a szerelvényt. Amikor a vezetőfülkében rámutattak, hogy ideje lenne átadnia a vezetőülést, egyszerűen így szólt: “Nem, Uraim! Ezt a szerelvényt én vezetem.” Abban az évben már csak polgármester-mozdonyvezetőként emlegette sajtó.

Az ünnepélyes indulásra ezüst vezérlőkart készítettek, amely valamilyen oknál fogva nem illeszkedett pontosan és a második megálló után üzembe lépett a vészfék. “A szerelvény erőteljesen megrázkódott, az utasok előrebuktak, mintha a vonat nekiütközött volna valaminek.”

A New York-i metró indulása hatalmas eseménynek számított. Az indulás reggelén hat-hét ezer ember gyűlt össze a City Hall állomás előtt. A rendre több mint kétszáz rendőr vigyázott. A szigorú szabályok és az órákra beosztott jegyek ellenére rengetegen beszöktek az első szerelvényre, amely így közel 1100 utast szállított, tekintélyes tülekedést és kényelmetlenséget okozva. (Ismerős?)

A reklámok megszokott elemei a New York-i metrónak, az indulás napján azonban kellemetlen meglepetést okoztak az utasoknak és magának a polgármesternek is. Az átadás előtt sem az állomáson, sem a szerelvényeken nem voltak reklámok, azonban a nyitás reggelén, mind az utasok, mid a város vezetése meglepetten tapasztalta, hogy mindenhol reklámokat helyzetek el. McClellan polgármester különösen a művészi kivitelezés alacsony színvonalát kritizálta.

A legelső jegyet egy középkorú Brooklyn-i hölgy vásárolta.

A technikai nehézségek mellett az első metró bűneset sem maradt el azon a napon. Henry Barrett, aki a West 46. utcában lakott, az első szerelvény utasa volt, reggel 7 órakor. Az úriember a 28. utcánál vette észre, hogy a 15 gyémántból álló, 500 dollár (ma kb. 15000 dollár) értékű lópatkó kitűzőjét valaki elcsente a tumultusban. A bűnesetet a New York Times is lehozta, kellő komolysággal: “A tolvajt keressük, a zálogüzleteket szemmel tartjuk.”

Az első késésre is sor került az első napon. Este hat órakor, a 96. utcánál kiment egy biztosíték az egyik szerelvényen. A technikusok sajnos nem tudták helyben megjavítani. A vonatot ki kellett tolni a 145. utcáig. Az utasok 25 percnyi késéssel érkeztek célba.

A metróetikett is nagyon hamar terítékre került. Ahogy a másnapi sajtó is írta: “Már az első úton találkoztunk a “két ülést elfoglalóval”, a “büdös szivarossal” (!) és a “lábát a illetlenül kinyújtóval”, akit az sem érdekel, hogy mások elbotlanak rajta.” Semmi sem új a nap alatt.

A legendásan gyönyörű City Hall állomás, ahonnan az első szerelvény indult, 1945-ben bezárt. Az állomásra éles kanyarral futottak be a szerelvények, azonban az új, hosszabb kocsik nem tudtak megállni a kanyarban.  Az MTA havonta szervez látogatást kis csoportok számára, ám jegyhez jutni szinte lehetetlen vállalkozás.

Képek: MTA

Tags: , , , , , , , , ,