Bizonyára hallottatok róla, hogy a múlt augusztusi, tragédiába torkollott Charlottesville-i események újra a figyelem középpontjába helyezték a gyűlölet szimbólumait, vagyis azokat a szobrokat, emlékműveket, plaketteket, melyek a “konföderációt és annak értékrendjét (fehér felsőbbrendűség, rabszolgatartás) dicsőítik és a neonáci szellemet táplálják”.

A Virginia állam-béli Charlottesville-ben a város vezetősége úgy döntött, hogy eltávolítják Robert E Lee tábornok szobrát, aki a Dél Elveszett Ügyének hőséből a rasszizmus ikonja lett. A szobor eltávolítása kapcsán a neonácik és az ellentüntetők között kirobbant erőszakos összecsapásnak egy halálos áldozata és számos sérültje volt, amikor az egyik szélsőjobboldali belehajtott az ellentábor csoportosulásába.

A Charlottesville-i események hatására Amerika-szerte több száz szobor, emlékmű került áthelyezésre, lekerültek a konföderációs zászlók.

A mozgalom kétség kívül tovább szítja a konfliktust a két tábor között, s még azok sem értenek egyet, akik gyökereiben elítélik a neonáci eszméket, a rabszolgatartást. Az egyik fél szerint ezeknek az emlékműveknek semmilyen körülmények között nincs jogosultságuk, míg az ellenzők szerint az ország sötét múltját ezzel nem lehet semmissé tenni.

New York City sem maradt ki az eseményekből. Bill de Blasio polgármester augusztusban bejelentette, hogy 90 napos “gyűlölet szimbólumai” vizsgálóbizottságot állít fel, amelynek feladata, hogy vizsgája meg a City tulajdonában álló emlékműveket.

A több mint 800 elemzésre került alkotás közül csak egy kerül áthelyezésre. J. Marion Sims orvos szobra, a Fifth Avenue és a 103rd Street sarkáról a Brooklyn-i Green-Wood Temetőbe kerül, ahol Sims sírhelye található. J. Marion Sims, a modern nőgyógyászat úttörője beleegyezésük nélkül ragszolganőkön hajtotta végre kísérleteit. A szobor helyén és a temetőben is információs táblákat helyeznek el.

“Kollektív történelmünkkel elszámolni összetett feladat és nincsen egyszerű és egyértelmű megoldás. – írta Bill de Blasio közleményében – Városunk az eltávolítás helyett a felvilágosítás, a nüanszok finomítása mellett döntött, illetve tudatosan arra törekszik, hogy a közterületek New York City sokféleségét és értékeit tükrözzék.”

A legértékesebb szobor, melynek eltávolítása körül nagy vita alakult ki, a Columbus Circle-ön álló Christopher Columbus szobor volt. A nagyszámú amerikai-olasz úgy érezte, hogy a szobor eltávolítása a történelmük megcsonkítása lenne. A városvédők és a turizmus képviselői szintén ellenezték az eltávolítást, míg sok New York-i az amerikai indiánok nevében az azonnali lebontást szorgalmazta. A szobor marad, lábánál plaketteket helyeznek el Columbus történetéről. A város vezetése új, az őslakók emlékére állítandó emlékmű pályázatát írja ki hamarosan.

Theodore Roosevelt szobra az American Museum of Natural History (Természettudományi Múzeum a Central Park közelében) bejáratánál szintén sok fejfájást okozott a bizottságnak. A szobrot, mely Roosevelt-et ábrázolja lóháton – lábánál egy amerikai indián és egy rabszolga -, októberben vandál módon piros festékkel öntötték le. A szobor végül marad, de a múzeumnak oktatófilmet kell a látogatók rendelkezésére bocsátania, hangsúlyozva a szobor különféle értelmezésének lehetőségét.

.0

A vitatott életű Henri Philippe Pétain marsall emlékplakettje Lower Manhattanban szintén marad a helyén. Pétain marsallra a történészek napjainkban náci kollaboránsként tekintenek.

A polgármester és a komisszió döntésével sokan nem értenek egyet: “Minek kell játszadozni? Hol van a város érzékenysége? Azt hittem, hogy New York City haladó szellemű város, amely a jó ügy mellett áll ki. Le a hamis eszmék állandó emlékeztetőivel!” – mondta a megkérdezett New York-iak egy része, míg mások örülnek, hogy nem változik a megszokott és szeretett városkép.

Forrás: CBS
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...