March 2014

You are currently browsing the monthly archive for March 2014.

A Columbia Egyetem kulturális, történelmi és építészeti szempontból New York City egyik leggazdagabb épületegyüttese. Klasszikus épületeit, jellegzetes helyszíneit még azok is ismerik, akik úgy gondolják, hogy nem tudják felidézni magukban az egyetem egyetlen részletét sem. A Columbia több mint 100 mozi- és TV filmben szerepelt. A filmek közül a Szellemirtók, a Pókember, Manhattan, Hannah és nővérei, Mona Lisa Mosolya, a Tükröm, tükröm a legismertebbek, a TV sorozatok közül a Dr. House, az Eltűntek és az Elnök Emberei.

ghostbusters-columbia   spiderman05

Itt található a legtöbbször forgatott egyetemi előadóterem is, a 309-es auditórium, a Havemeyer Hall épületben. Az előadótermet és annak egyedi, arany számozású fapadjait, hatalmas, fakeretes, zöld tábláját számos filmben láthattuk. Az auditórium 320 hallgató befogadására alkalmas. Az ablakokon beáramló természetes fény világos, tágas teret biztosít, az ülések sötét faburkolata erős kontrasztot képez a fehér falakkal, a többszintes, balkonos padsorok pedig színházi magaslatra emelik a teret. A kamera rajong drámai kisugárzásáért.

columbia3091   columbia3092

columbia6   columbia7

Az egyetem Manhattan Morningside Heights városrészében található, mely a 19. század végéig parlag terület volt. Az intézményt King’s College néven II. György királyi alapítólevele hozta létre, 1754-ben.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A létesítmény 1784-ben a Columbia Főiskola nevet kapta, majd 1787-ben magántulajdonba került. 1896-ban hivatalosan felvette a Columbia Egyetem nevet és még ugyanebben az évben elköltözött a Madison Avenue-ról jelenlegi helyére, a Broadway és az Amsterdam Avenue által határolt területre, a 116. utcába, ahol 16 hektáron, 6 teljes New York-i utcablokkot foglal el.

P3155127a

A Morningside Heights Manhattan egyik legbiztonságosabb környéke, ahol az egyetem 7800 lakást és több mint 20 kollégiumot tart fenn a diákok, az oktatók és a kisegítő személyzet számára.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Columbia húsz egyetemet és főiskolát foglal magában, köztük a Tanárképző Főiskolát, a Barnard Főiskolát, a Hittudományi Egyetemet, a Zsidó Teológiai Szemináriumot, valamint a művészeti oktatásáról világhírű Julliard Iskola csereprogramját.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Columbia az egyetlen Borostyán Ligás (Ivy Leauge) egyetem, mely önálló újságíró főiskolával rendelkezik, melyet Joseph Pulitzer (szintén magyar származású, Makón született, amerikai újságíró, lapkiadó) alapított 1912-ben. 1917 óta az egyetem felelős a Pulitzer Díjak megítéléséért. Ez az oktatási intézmény nevelte ki a világon a legtöbb Nobel-díjas tudóst. A Columbián végzett 4 honalapító atya, az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága legfelsőbb bírái közül 9, 29 kormányzó, 3 elnök, 20 jelenleg élő milliárdos és 28 Oscar-díjas.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Columbia területén található épületek közül több is szerepel a Nemzeti Történelmi Műemléklistán. Az 1895-ben épült Low Memorial Library (Low Emlékkönyvtár) a kampusz központi, adminisztrációs épülete, melyet Seth Low, az Egyetem elnöke, édesapja emlékére építtetett, új-klasszicista stílusban. A könyvtár lépcsősora, mely a köztudatban a Low Steps (Low Lépcső), illetve az Urban Beach (Városi Strand) nevet viseli, az egyetemisták kedvenc gyülekezőhelye. Napos időben a lépcsőkön százával napoznak, ebédelnek a fiatalok. A lépcső elhelyezkedése tökéletes teret biztosít összejövetelekre, kisebb műsorok bemutatására és a frizbi játékosok is különösen kedvelik.

almamater

Pallasz Athéné, a bölcsesség, a művészetek és az oktatás istennőjének szobra a Low Memorial Library előtt található és az Alma Mater nevet viseli. A szobor Daniel Chester French, amerikai szobrászmester alkotása. Az 1904-ben épült szobor a Columbia jelképévé vált. Athéné babérkoszorúval a fején helyezkedik el trónján, ölében pedig a tudást szimbolizáló könyvet tartja. Az istennő titkot is rejt. Amennyiben elég közel megyünk a szoborhoz, rátalálunk a köpenye ráncai között rejtőzködő apró bagolyra, amely szintén a bölcsességet jelképezi. A legenda úgy tartja, hogy az az első évfolyamos, aki elsőnek találja meg a baglyot, mondja majd az évfolyam záróbeszédét.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Butler Könyvtár a Columbia legnagyobb épülete, mely 11 millió könyvnek ad otthont. Az új könyvtár építésének ötlete Nicolas Butler-nek, az egyetem elnökének nevéhez fűződik. A 30-as évek elejére a Low Könyvtár már kicsinek bizonyult és nem tudott lépést tartani a növekvő forgalommal. Az új könyvtárat szintén új-klasszicista stílusban, ion oszlopokkal, 1934-ben adták át az olvasóközönségnek. Az épület a nap 24 órájában nyitva áll a kutatni, olvasni vágyó diákok, professzorok számára. A Butler könyvtár falai között több remek irodalmi alkotást vetettek papírra, többek között az Oscar-díjra jelölt film, a Capote forgatókönyvét is.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

columbia2A Columbia területén található Szent Pál Kápolna gyönyörű épülete olasz reneszánsz, bizánci és gótikus elemeket hordoz magán. A kápolna tökéletes akusztikája alkalmassá teszi hangfelvételek készítésére. Többek között a Simon és Garfunkel albumok egyikét is itt rögzítették a 60-as évek végén. A templomban karácsonyi koncertsorozat is tartanak. A kápolna szentélyében sok pár mondott igent az 1907-es átadás óta és több hollywoodi filmben is szerepelt.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Kevesen tudják, hogy az egyetemet egy lebontott elmegyógyintézet alapjaira építették, melynek épületegyüttesét bonyolult alagúthálózat kötötte össze. A keskeny alagutak nagy része a mai napig bejárható. A diákok az évszázadok során feltérképezték a rendszert, de vannak lezárt részek is.

   OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Columbia Egyetem gazdag tradíciókban is. A First Year March, vagyis az Első Évesek Menetelése az első héten, még az előadások megkezdése előtt, az eligazítás után történik. A diákok a Lerner Hall hátsó kapuján kivonulnak az egyetem területéről, hogy a főkapun térjenek vissza. Ezzel válnak valódi Columbiás diákká.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az Egyetem legősibb tradíciója, a Varsity Show, mely a diákok által írt és előadott, évente megrendezésre kerülő musical est. Valamennyi egyetemi tradíció közül ez vonzza a legtöbb látogatót és az intézmény vezetősége erre az estére költi a legtöbb pénzt. Az alkotók között olyan hírességek is szerepeltek, mint Richard Rodgers és Oscar Hammerstein.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Primal Scream: A szemesztert lezáró vizsgákat megelőző vasárnap éjfélkor a diákok kinyitják a kollégium ablakait és ordítani kezdenek, ahogy csak a torkukon kifér.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az Orgo Night-ra, vagyis a Szerves Kémia Estre, a vizsga előtti éjszaka kerül sor. Pontban éjfélkor a Columbia University Marching Band, az egyetem menetelő zenekara a Butler Könyvtár előtt rázendít. A cél, hogy megzavarják az utolsó éjszakán biflázó diákok nyugalmát.

A Columbia Egyetemnek magyar vonatkozása is van. A székesfehérvári származású Deák István, az egyetem történelem tanszékének professzora. A professzor úr jelenleg nyugalmazott állásban vendégoktatóként tevékenykedik a Columbián és több nagy hírű egyetemen, többek között a Stanford-on is. Deák professzor 1964-ben szerezte meg a doktori címet. A Columbián 1964-től tanársegédként, 1967-től pedig docensként dolgozott. 1967 és 1978 között az egyetem Kelet-Közép-Európai Intézetének igazgatója volt. A professzor úr lakásának ablaka a manhattani Kossuth-szoborra nézett.

Frissítés: Prof. Deák István, 2023. január 10-én, életének 96. évében elhunyt.

Tags: , , , , ,

Kevesen tudják Magyarországon, hogy Manhattanban magyar cukrászda is található, arról pedig talán még kevesebben hallottak, hogy 1992-ben ebben a cukrászdában forgatta Woody Allen egyik legnépszerűbb filmjének, a Férjek és feleségek több jelenetét. Meghitt félhomály, barátságos dekoráció, hamisítatlan európai kávézó hangulat, ez a Hungarian Pastry Shop.

  HusbandsandWivesHungarianCoffeeShop2   HusbandsandWivesHungarianCoffeeShop3

A 2011-ben 50. születésnapját ünneplő Magyar Cukrászda az Amsterdam Avenue-n, Manhattan Morning Heights nevű városrészében található, a 110. és 111. utca között. A cukrászda sikerét nem csupán a hangulatnak, a remek süteményeknek és az ingyenes kávé utántöltésnek, de a tökéletes helyszínnek is köszönheti. A Szent József Katedrális, mely egyben New York City püspöki székesegyháza, a Columbia Egyetem és a Barnard Főiskola szomszédsága állandó forgalmat biztosít.

   OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A cukrászdát a Vékony (Vecony) család nyitotta 1961-ben. 15 évvel később a család úgy döntött, hogy eladja az üzletet. 1976-ben a cukrászda a Binioris család tulajdonába került, akik görög származásuk ellenére, tiszteletbeli magyarként, a hagyományokat követve, a magyar ünnepeket szem előtt tartva, töretlen sikerrel irányítják a vállalkozást. A családfő, Panagiotis Binioris, akit az egyszerűség kedvéért a barátok és vendégek csak Peternek szólítanak, feleségével, Wendy-vel vezette az üzletet.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A kettőjük egymásra találása szintén a Magyar Cukrászdának köszönhető. Wendy, miután befejezte tanulmányait a floridai egyetemen, New Yorkba költözött rokonaihoz, akik gyakori vendégek voltak a magyar cukrászdában. Wendy, amikor megpillantotta a “felszolgálót felveszünk” táblát, azonnal jelentkezett a munkára. Peter és Wendy hamarosan egymásba szerettek és pár hónappal később házasságot kötöttek. 36 év után, 2012-ben Peter nyugdíjba vonult. Fia, Phillip vette át az üzlet vezetését.


OLYMPUS DIGITAL CAMERA

“Cukrászdánk vonzereje az időtlenségben és az állandóságban rejlik. – mondja Phillip, aki 13 éves kora óta dolgozik a cukrászdában. A 60-as évek óta itt szinte semmi nem változott, sem az üzlet dekorációja, sem a sütemények elkészítése. A receptek kipróbáltak és sikeresnek bizonyultak. Minden nap friss árut kínálunk, melyet helyben készítünk, 3 cukrász segítségével. Az új hűtőgépeken és kávéfőzőkön kívül semmi újat nem vásároltunk. Nincs bankkártya leolvasónk, nálunk csak készpénzzel lehet fizetni. Nincsenek konnektoraink, sem WiFi és ha hiszitek, ha nem, a vendégeink ezt kedvelik. A Magyar Cukrászda tökéletesen alkalmas csendes beszélgetésre, irodalmi alkotómunkára. Rengeteg diák tanul nálunk a vizsgákra, egyetemi professzorok dolgoznak az előadásaik anyagán, miközben bögréiket újra és újra töltjük. Mi nem siettetünk senkit. Mindenki addig marad, ameddig csak akar és ezzel sokan élnek is. Vendégeink gyakran több órán át üldögélnek a meghitt félhomályban. Ha minden igaz, ez az üzlet még sokáig itt lesz.”

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

IMG_5218

A Magyar Cukrászda dekorációja különleges színfolt és minden bizonnyal hozzájárul az üzlet sikeréhez, A bolt festményei a görög festőművész, Yianni Posnakoff alkotásai. Yianni művészi missziója 10 ezer angyalkép elkészítése élete során. A 10 ezer angyalból néhány a cukrászda falát ékesíti. 2013-ban Yianni a cukrászda vendégeit is misszióra hívta.

IMG_5200

Arra kérte őket, hogy saját alkotásaikkal segítsenek létrehozni egy angyal-baldachint a kávézó terasza fölé. “Az angyalok a feltétlen szeretetet, a megbocsájtást, a megbékélést, a lélek gyógyulását és a végtelen örömöt fejezik ki. Az általatok festett, színezett, saját kézzel felaggatott angyalok boldogan hirdetik, hogy az emberi jóság még nem veszett el.” – szólt Yianni felhívása. Pár nap leforgása alatt a cukrászda teraszán több száz angyalkép lebegett a tavaszi szélben.

1381552_584460281601292_860000653_n 1395974_584458998268087_1802693070_n

A cukrászda belső tere szintén említésre méltó. Az üzletet támogató költők, írók és professzorok könyveinek bekeretezett borítói mellett kézzel írott menük és árjegyzékek borítják a falakat. A pulton kecses, vintage porcelánedények, retro mérleg és pénztárgép. A stílusok különleges keveréke járul hozzá a cukrászda utánozhatatlanul egyedi hangulatához.

Hungarian Pastry Shop1 Hungarian Pastry Shop2

Ami pedig a kínálatot illeti? Bőséges választék pék- és cukrászsüteményekből és természetesen kávéból. A magyar specialitások mellett – mint a krémes, dobostorta, lúdláb, meggyes és túrós rétes, Rigó Jancsi -, egyéb európai finomságokból is választhatunk. A kávé lehet eszpresszó, kapucsínó, magyar, bécsi, orosz, a lényeg az, hogy az utántöltés ingyenes. A kiszolgálás gyors, készséges, a pultosok kedvesek, segítőkészek. A cukrászda a manhattani Kossuth-szobortól 8 percnyire található. Március 15-én a pultosok nemzetiszínű kokárdát viselnek és az üzletben mindenfelől magyar társalgás hallatszik.

IMG_5203 IMG_5214

A Magyar Cukrászda bemutatása záruljon a vendégkönyvből kiragadott néhány gondolattal.

“A legtöbb amerikai cukrászdában a sütemények ugyan csinosan díszítettek, ám ízetlenek a rengeteg ipari minőségű alapanyagtól, nem úgy a Magyar Cukrászda termékei. A meggyes rétes fantasztikus volt.”

“Totál meglepődtem, hogy itt még a késői órákban is rengeteg vannak. Az asztaloknál egyetemisták vitatkoznak az élet dolgairól, a kávé 9 óra után is ugyanúgy fogy. Vigyázat, legyen nálad készpénz.”

“Manhattan egyik kincse. Soha ne változzon! Egyszerűség, elvontság, igazi művészbarlang.”

IMG_5208

“Bárcsak az emberek egyáltalán nem használnák a laptopjaikat a cukrászdában. Már csak a gondolatba is beleborzongok, hogy milyen lehetett itt a hangulat a mobiltelefonok és számítógépek előtt. Remek hely. Ide újra és újra visszatérek.”

“A félhomályos cukrászda, a viseltes fa asztalokkal, a graffitis mosdóval mind hozzájárulnak a Magyar Cukrászda bájához és addig maradhatsz, ameddig csak akarsz.”

IMG_5209

📍: 1030 Amsterdam Ave, New York, NY 10025

Tags: , , , , , ,

Az előző részben megpróbáltuk meghatározni, hogy kit nevezünk New Yorkernek és hogy mennyi ideig kell a városban tartózkodnia a bevándorlónak ahhoz, hogy igazi New York-inak nevezhesse magát. A második részben arra a kérdésre próbálunk választ találni, hogy hogyan viselkedik az igazi New Yorker és hogy melyek azok az íratlan szabályok, amelyeket ildomos betartanunk, ha be akarunk illeszkedni a város hétköznapi sodrásába.

A Manhattan témájú filmeknek köszönhetően, a köztudatban a New York-i ember kereső típus, kissé neurotikus, az átlagnál egoistább, filozofikus hajlamú és természetesen nem tud autót vezetni. Általános nézet, hogy a New York-iak életrevalóbbak az átlag amerikainál. Ez a meglátás igaznak bizonyulhat, ha arra a tényre épül, hogy New York lakosságának több mint harmada bevándorló.

Ezek az emberek egy ponton, tudatosan döntöttek New York mellett, egy magasabb cél érdekében. Energia, ambíció és hajlandóság a lemondásra egy magasabb, távolabbi cél érdekében a fő jellemzőik.

A New York-i élet távolról sem olyan elbűvölő, mint amilyennek a filmekben látjuk. A New York-iaknak gyakran nélkülözniük kell azokat az alapvető kényelmi elemeket, amelyek a többi amerikai számára magától értetődően adottak. Ilyen a tágas ház, kert, autó, csend. A New York-i ember statisztikailag feszítettebb ritmusban él, elszántabb, törekvőbb, sikerre éhes. Ezen tulajdonságok közvetlen összefüggésben vannak az intelligencia szinttel.

  

A New York-iak elfogadóak, egyenesek, kritikusak, de segítőkészek. Az útbaigazításra szoruló turistának nem csupán a közvetlen kérdezett, de a közelben állók is megpróbálnak segíteni, sőt ki is oktatják egymást, mert a New York-i szeret mindenben szakértő lenni.

Miért ilyenek a New York-iak? Ez a fajta viselkedés minden pszichológiai alapelvnek ellentmond. Azt mondják, minél több és minél hosszabb ideig éri az embert túl sok inger, annál valószínűbb, hogy befelé fordulóvá válik. Akkor miért van az, hogy a New York-iak, akiket tudvalevően rengeteg inger ér, pontosan az ellenkező módon reagálnak? Az emberi lélek kutatói szerint, a New York-i körülmények – az apró lakások, az állandó hajtás, küzdelem a legkisebb kényelemért-, közös célt szül. Amikor egy New York-i a másikra néz, nem az idegent látja benne, hanem azt a valakit, aki ugyanazokkal a napi gondokkal küzd, mint ő maga. Ez a közös nevező a hajtóereje annak a kimagasló szintű és példaértékű együttműködésnek, melyre a New York-iak, különösen nehéz helyzetekben, képesek. Lásd szeptember 11-e. Minél drámaibb a szituáció, annál erőteljesebben nyilatkozik meg a New York-iak közösségi szelleme. Személyesen tapasztaltam a Sandy Hurrikán utáni összefogás megrendítő pillanatait.

Következzen néhány íratlan szabályainak a New York-i lét dzsungeléből, melyek a turisták tartózkodását is megkönnyíti.

A New Yorker gyalogol. Sokat és gyorsan. A járdát kezeljük autópályaként. Haladjunk a jobb oldalon és törekedjünk arra, hogy ne okozzunk forgalmi dugót. Amennyiben meg kell állnunk belekukkantani a térképbe, gyors Facebook helyzetjelentést adni, egymást fotózni, mindig húzódjunk a fal mellé.

A New Yorker az utcán sosem nézelődik, különösen nem felfelé. Azt mondják, a King Kong az egyik legirreálisabb film, mely valaha készült és nem azért, mert a majom feljut az Empire State Building tetejére, hanem azért, mert a New York-iak észreveszik. És miért nem néznek felfelé a New York-iak? Mert haladnak. Mindig előre. A turisták számára New York csupa rácsodálkozás, végeláthatatlan fényképezési lehetőség, a New York-iak számára viszont nincs borzasztóbb, mint a hirtelen gyökeret eresztő turista.

A New Yorker mindig siet. Munkába, munkából, buszra, metróra, vonatra. A legtöbb New York-i ki van téve a tömegközlekedés szeszélyének, melyen csak úgy lehet úrrá, ha megtanul bizonyos trükköket. Tudja, hogy melyik metró ajtó hol nyílik és melyik van a legközelebb a mozgólépcsőhöz. Egy rossz lépés és az ingázó esetleg órákra a városban ragad.

A New Yorker semmilyen körülmények között nem bámulja meg a hírességeket. Jelenlétük New Yorkban természetes és úgy kezelik őket, mint hétköznapi embereket, ezzel biztosítva számukra a viszonylagosan normális életet, melyre Hollywoodban nincs lehetőségük.

Ha nyitott szemmel járunk New Yorkban, megindító pillanatoknak lehetünk tanúi ebben az örökmozgó, soha nem nyugvó világvárosban.

Tags: , ,

A manhattani Kossuth-szobor állítását Barkó Géza szorgalmazta az Amerikai Magyar Népszavában megjelent felhívásában, 1927. kora tavaszán. Annak ellenére, hogy a jótékony célú pénzgyűjtést a magyar-amerikai civil és egyházi szervezetek irányították, New York City lakossága szintén bőkezűen adományozott. Az akció olyan sikeresnek bizonyult, hogy a tervezett mellszoborból teljes alakos, talapzattal ellátott szobor, sőt szoborcsoport lett. James Walker, Manhattan polgármestere szervezte és vezette a szoborállító bizottság munkáját. Sikeresen meggyőzte a város tanácsát arról is, hogy a tökéletes helyszín a Riverside Drive-on lenne.

Horvai János, magyar szobrászművész kapta a hivatalos megbízást, aki a ceglédi Kossuth-szobrot választotta alkotása alapjául. A projekt meglepően gyorsan haladt. 1927. november 5-én elhelyezték az alapokat, s ugyanezen a napon a New York Timesban megjelent a szoborcsoport leírása.

A talapzaton álló Kossuth Washington csatakardját tartja, melynek másolatát bostoni tartózkodása során ajándékozták a politikusnak. A szobor talapzatánál egy fiatal magyar katona kezet nyújt egy idősödő parasztnak, szimbolikusan jelezve, hogy kiemeli a szolgaságból. A fiatal katona az új, forradalom utáni, míg az öreg, a régi, forradalmat megelőző Magyarországot jelképezi. A honvéd zászlaján a felirat: Velünk a szent szabadság istene. A talapzat hátsó részén elhelyezett tábla felirata: Kossuth Emlékmű Bizott­ság, Barkó D. Géza, elnök. 1928. március 15. A talapzat elején pedig a következő felirat olvasható: Kossuth Lajosnak, a szabadság hősének emlékére állították a szabadságszerető magyar származású amerikaiak.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A közelgő szoboravatás híre Budapestre is eljutott. Perényi Zsigmond, a Magyar Nemzeti Szövetség elnöke, Zsényi József, az Amerikai Magyar Társaság igazgatójával közösen felhasználta az alkalmat egy nagyszabású propaganda esemény szervezésére. Létrehozták a Kossuth Zarándoklat Társaságot és 500 fős zarándokutat terveztek a manhattani szoboravató ünnepségre. A Társaság több ezer könyvet gyűjtött össze a New Yorkban élő magyar gyermekek számára.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A zarándoklat hírét nem minden magyar-amerikai fogadta hasonló lelkesedéssel. Felháborítónak tartották, hogy a konzervatív magyar kormány egyáltalán támogatja a szabadgondolkodású Kossuth szobrának felállítását, nem is beszélve a zarándoklat gondolatáról.

1928. január 10-én a Magyar Tribune vezércikkben próbált elejébe menni a rendzavarásnak. “Hisszük, hogy az amerikai magyarok számára a március 15-i Kossuth-szobor avatás ünnepélyes alkalom lesz. Aki megzavarja ezt a magasztos eseményt, az faragatlan és nem érdemli meg, hogy magyarnak nevezzék. Az Amerikában élő magyarok tekintélye komolyan sérülne, amennyiben antidemonstrációra kerülne sor. Az ellenvélemények kifejezésére más fórumot kell választani.”

OLYMPUS DIGITAL CAMERA OLYMPUS DIGITAL CAMERA

1928. március 10-én, öt nappal a szoboravató ünnepség előtt, a New York Times közzé tette az ünnepi esemény forgatókönyvét. A magyar delegáció fogadásra és vacsorára volt hivatalos, míg az avatás napján az 59. utcáról felvonulás indult az Ötödik Sugárúton át a 113. utca és Riverside Drive kereszteződéséhez. A ceremónia során a magyarok által hozott földet amerikai földdel keverték össze, majd az urnát a szobor talapzatában helyezték el.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

25 ezer résztvevő jelenlétében Perényi Zsigmond báró köszöntőbeszédet mondott. A szobrot Barkó Géza leplezte le huszonnégy ágyúlövés kíséretében. Walker Polgármester Manhattant, Sipőcz Polgármester Budapestet képviselte. A ceremónia rendbontás nélkül zajlott, ám hat hónappal később a Horthy Ellenes Liga ismét felemelte a szavát. A gyűjtési akciót korruptnak, a szobrot olcsónak nevezték. Kritizálták a felhasznált bronz minőségét, a művészi alkotás színvonalát, majd felkérték Adolph Wolfe-t, hogy elemezze a szobor állapotát. A művész jegyzőkönyve szerint a szobor olcsó bronzból készült, több helyen öntött vasat tartalmaz, az összeállítás hézagos, így az időjárás foga máris kikezdte.  A bronz alakokban található vasat nem galvanizálták, így ezek máris rozsdásodásnak indultak.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA OLYMPUS DIGITAL CAMERA

1930-ra a szobor állapota siralmassá vált. Ugyan nem veszélyeztetett azonnali összeomlással, a restaurálás nem várathatott tovább. Az alkotást szétszerelték és elvégezték a szükséges javításokat. Az Upper West Side-on található, felújított Kossuth-szobor a New York-i magyarok március 15-i ünnepségének központi helyszíne már több mint 80 éve.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Felhasznált irodalom: Daytonian in Manhattan

Tags: , , , ,

twaflight800A TWA 800-as járata a New York-i JFK Nemzetközi Repülőtérről szállt fel 1996. július 17-én, 212 utassal és 18 fős személyzettel. Az úti cél Róma lett volna, azonban a Boeing 747-es gép 12 perccel a felszállás után, este 8 óra 31 perckor, Long Island délkeleti partjaitól 13 km-re, lezuhant. A szerencsétlenségnek egyetlen túlélője sem volt.

Mire az NTSB, a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Bizottság másnap reggel a helyszínre érkezett, a sajtó már terrortámadásról beszélt. Amennyiben ennek lehetősége fennáll, az FBI is nyomozásba kezd. 16 hónappal később a Szövetségi Nyomozóiroda bejelentette, hogy a TWA 800-as járatának katasztrófáját nem terrorcselekmény okozta. Az NTSB 4 éves átható és komplex vizsgálat után zárta le a nyomozást. A hivatalos jegyzőkönyv szerint a TWA 800-as járatának tragédiáját mechanikai hiba okozta. A robbanást a repülőgép üzemanyagtartályában, minden valószínűség szerint egy hibás vezetékből kipattant szikra okozta. A 230 utas még a levegőben szörnyethalt, de legalábbis eszméletlen volt, amikor az Atlanti-óceánba zuhant.

A nyomozást a szövetségi, állami és helyi hatóságok közösen folytatták. A maradványok utáni kutatás távvezérlésű, vízalatti kutatóegységekkel, mélytengeri búvárok segítségével és szonár lokátorokkal zajlott. A nagyszabású munka eredményeképp a repülőgép 95%-át sikeresen megtalálták és a calvertoni Grumman Repülőgéptani Intézetbe szállították tárolásra, vizsgálatra és rekonstrukcióra. Ez a hangár lett az éveken tartó vizsgálat központja. A pilótafülke hangrögzítőjét, illetve a gép fekete dobozát egy héttel a baleset után találták meg a Haditengerészet búvárai. A halottakat a Long Island-i Hauppauge város halottasházába szállították. A gyászoló családokat a JFK repülőtér területén található Ramada Plaza Hotelben szállásolták el. A szállodát  a “Heartbreak Hotel” néven emlegeti a közvélemény, mivel New York-i érintettségű légi katasztrófák esetében ez a hotel ad otthont az áldozatok családtagjainak.

A hozzátartozók gyászába hamarosan düh keveredett, mivel úgy tűnt, hogy ellentmondó információk jutnak napvilágra a balesettel kapcsolatban. A családtagokat úgy tájékoztatták, hogy a kutatómunka első sorban a halottak megtalálására koncentrál, roncsokat csak akkor hoznak felszínre, ha a búvárok úgy látják, hogy a repülőgép darabja földi maradványokat tartalmaz. A valóság azonban azt mutatta, hogy a hatóságok jóval nagyobb figyelmet szenteltek a gép maradványainak, mint a halottak felkutatásának. Az utolsó áldozat azonosítása 10 (!) hónappal a tragédia után fejeződött be. A vizsgálati szervek különböző nyomozási stílusából fakadóan a nézeteltérések mindennaposak voltak. Az FBI terrortámadásként kezelte az esetet és többször impotensnek nevezte az NTSB gárdáját.

A baleset nyáron, naplemente után, de még világosban történt, közel a Long Island-i tengerparthoz. A terület sűrűn lakott, a part pedig tele volt fürdőzőkkel, így a tragédiának meglepően nagy számú, 736 szemtanúja akadt. Kihallgatásuk menete és az alkalmazott módszer szintén a konspirációs elmélet híveinek malmára hajtotta a vizet. A meghallgatásokról nem készült hangfelvétel. Az ügynökök a nap végeztével összefoglaló jegyzetet készítettek és adtak le, melyet a tanúk nem láthattak, így korrekciót sem eszközölhettek. A szemtanúk nem beszélhettek a bírósági meghallgatások során sem. Valamennyi tanú, egymástól függetlenül és egybehangzóan azt állította, hogy fénycsóvát látott az égen, mely felfelé haladt, majd egy hatalmas tűzgolyót, pont ott, ahol a fénycsóva eltűnni látszott. Többen úgy látták, hogy a fénycsóva cikk-cakkban követte a gépet, mindaddig, míg a hatalmas tűzgömb meg nem jelent az égen.

A vallomások szinte kivétel nélkül rakétatámadásra utaltak. A tanúk között volt Fritz Meyer őrnagy, vietnami veterán is, aki 46 mentőakcióban vett részt a háború során pilótaként. Beszámolójára 5 percet és egy ügynököt szánt a Szövetségi Nyomozóiroda. Az FBI később CIA elemzőket is bevont a vallomások elemzésébe, akik megállapították, hogy a fénycsóva nem lehetett más, mint a robbanás során levegőbe került égő kerozin csík. A hang terjedésének fizikája alapján, a tengerparton állók a robbanást csak később hallották meg. A 736 szemtanú közül 38 állította, hogy a fénycsóva tökéletesen függőlegesen haladt, a horizont vonalából indulva. 2000 áprilisában az NTSB rakéta tesztet hajtott végre az Eglin Légibázison, Floridában és megállapította, hogy a szemtanúk vallomása semmi esetre sem utalhat rakéta támadásra.

A strukturális hibát már a nyomozás korai szakaszában kizárták. A laboratóriumi vizsgálatok azonban nitroglicerin, RDX és PETN keveréket találtak a repülőgép 15. és 25. sorai között található ülések háttámláján. Robert Terrell Stacey, a TWA főpilótája, James Sanders újságíró és felesége Elizabeth – szintén TWA alkalmazott, aki több munkatársat és barátot vesztett el -, segítségével mintát vett az üléstámlákból és bizonyította, hogy az ismeretlen anyag rakéta üzemanyag származék. Sander a CBS TV társaságnak is adott a mintából és kérte őket, teszteljék le. A CBS hátat fordított az újságírónak és beszolgáltatta a mintát az FBI-nak, akik kijelentették, hogy az anyag nem más, mint egyszerű ülésragasztó. Azt azonban elfeledték, hogy csupán 10 sornyi széken találtak az anyagból.

1997 decemberében Sanders-t és feleségét, valamint Robert Terrell Stacey kapitányt lopás vádjával és a vizsgálati terület meghamisításával vádolták. Ügyvédjük védőbeszédében rendkívüli bosszúállással vádolta az ügyészeket és rámutatott, hogy ügyfeleinek jogában állt a mintavétel, hiszen a vizsgálóbizottság tagjai voltak. James Sanders, a The Downing of TWA Flight 800 (A 800-as járat lelövése) című könyvében többszörösen bizonyítja, hogy a TWA 800-as járatát rakétatámadás érte. Ezt az elméletet látszik alátámasztani az a tény is, hogy Long Island partjaitól keletre található az USA Haditengerészetének egyik gyakorló bázisa. A baráti tűz által okozott tragédia talán még nagyobb katasztrófa lett volna az országra nézve, mint a terrortámadás. A haditengerészet eleinte tagadta, végül elismerte, hogy egyszerre három tengeralattjárója is jelen volt Long Island partjainál a repülőgép szerencsétlenség idején.

 seatsnew   seatsnew2

Az NTSB azzal magyarázta a gyanús anyagok jelenlétét, hogy a repülőgépet a tragédia előtt egy hónappal a Golf-öbölbe szállított bombaelhárító kutyás alakulatok kiképzésekor használták, akik kisebb mennyiségű robbanóanyagot is alkalmaztak kiképzési célzattal. Az FAA, a Szövetségi Repülésügyi Hatóság azonban ennek lehetőségét kizárta, mivel ezen anyagok sós vízzel való érintkezés során nyomtalanul elbomlanak. Valamennyi szóban forgó ülés több mint 2 napot hánykolódott a tengervízben, nem beszélve arról, hogy a kutyás kiképzések során a keresendő anyagot sokkal nehezebben fellelhető helyre rejtik. Az NTSB ekkor azt állította, hogy a kémiai anyagok a repülőgép roncsainak felkutatásában résztvevő katonai személyek csizmájáról kerülhetettek a roncsra. A kérdést levették a napirendről.

A Nemzeti Közlekedésbiztonsági Bizottság végső jelentése 2000 április 23-án látta meg a napvilágot. A hivatalos nyomozás végeredménye: robbanás a központi üzemanyagtartályban, a gyúlékony levegő-benzin keverék belobbanása következtében. A belobbanás okozóját nem lehetett megállapítani, de nagy valószínűség szerint rövidzárlat okozta az egyik vezetékben. Az NTSB végezetül 15 pontos javaslatot tett közzé. Valamennyi pont a repülőgépek biztonságosabb üzemanyagtartály tervezésére és vezetékezésére vonatkozott.

13 évvel a hivatalos nyomozás lezárása után, egy 2013. június 19-én napvilágot látott dokumentumfilmben többek között szerepel az eredeti nyomozás 6 résztvevője is, akik valamennyien a nyomozás felülvizsgálatát követelik. Kérelmüket elutasították.

Felhasznált irodalom: Silenced, Black Box ‘The Death Of TWA 800

Tags: , , , ,

Ki az Igazi, Hamisítatlan New York-i? Mennyi ideig kell élnünk a városban ahhoz, hogy New York-inak nevezhessük magunkat?”

Különböző teóriák léteznek. A konzervatív nézet szerint, csakis a tősgyökeresek mondhatják magukat New York-inak. Az igazi New Yorker itt született és nevelkedett. Ismeri és tiszteli a város múltját, jelenjét, jövőjét.

Az Amerika-ellenesek ironikusan közelítik meg a témát és azt tartják, hogy a New York-i az egyetlen fajta amerikai, akit a külföldiek elviselnek.

Általános vélemény, hogy az ötödik év után kezdi az újdonsült lakos felvenni a város ritmusát és 10-15 évnek is el kell telnie ahhoz, mire valódi New York-inak vallhatja magát.

Abban az esetben, ha hajlandók vagyunk elfogadni, hogy a New Yorker elnevezés nem csupán azon szerencsések kiváltsága, akik New York területén születtek, akkor E.B. White, a New Yorker magazin írója és szerkesztője felosztását követve, három típus különböztethető meg.

“A tősgyökeres New York-i a városban született. Ő az, aki természetesnek veszi a várost, elfogadja és szükségszerű rosszként kezeli méretét és zajos természetét.

A második csoportot az ingázók alkotják, akik sáskamód falják fel a várost reggelente és hagyják hátra a romokat esténként.

A harmadik csoport a legnagyobb, mind méretében, mind fontosságában. A bevándorló, aki New Yorkon kívül született és New Yorkba a kalandvágy vagy a sors hozta. Számára New York a végső állomás, a cél. Ez a réteg felelős a város túlfeszített természetéért, költői vénájáért, művészetek iránti elkötelezettségéért és egyedülálló teljesítményéért.

Az ingázók adják a város árapályhoz hasonló nyughatatlanságát, a tősgyökeresek szilárdságot, folytonosságot biztosítanak, míg a betelepedők szenvedélyessé teszik New Yorkot.”

A teóriákon túl, leegyszerűsítve, két csoport létezik: akik New Yorkban szeretnének lenni és azok, akik nem. Az első csoporton belül ott vannak azok is, akik számára ez sosem adatik meg és csak álmodhatnak arról, hogy New York-i lakosok legyenek. Ezek az emberek szenvedélyesebben szeretik ezt a várost, mint a legtöbb tősgyökeres.

New Yorker-nek lenni sajátos életérzés, magatartásforma. Minden ember sajátos és megismételhetetlen módon érzékeli a környezetét, egyedi módon dolgozza fel az őt ért impulzusokat, ezáltal a New York-i létnek végtelen számú meghatározása létezik.

Felmerül az a kérdés is, hogy vajon a New York-i léthez szükséges-e egy bizonyos belső tulajdonság együttes megléte, melynek hiányában a bevándorló sosem válik igazi New York-ivá és esetleg élete végéig kívülállónak érzi magát? Lehetséges, hogy az alapfeltétel nem más, mint az alkalmazkodóképességnek egy olyan magas szintje, melyre nem mindenki képes? Előfordulhat, hogy csak azok nevezhetik magukat igazi New York-inak, akik birtokában vannak ennek a virtusnak, ahogy az amerikai angol nevezi, moxie-nak? A moxie szilárd jellem, határozottság és keménység, rámenősség és öntudat tökéletes elegye. Azok, akik nem alkalmazkodnak megfelelő módon és ütemben, egy darabig kitartanak, végül átteszik székhelyüket egy nyugodtabb, kevésbé komplikált városba.

New York nem való mindenkinek, viszont akárhogy is nézzük, a New York-i lét minden nehézségével együtt és ellenére, fantasztikus.

A bevándorló újra és újra kérdi: Mikor válok igazi New York-ivá? Az egyszerű válasz: Azon a napon, amikor már nem kell megkérdezned, mert New York-i léted olyan természetessé válik, mint ahogy levegőt veszel.

A pesszimista hozzáállás szerint, rögtön azután, hogy először rabolnak ki a metrón úgy, hogy észre sem veszed. A brutálisan őszinte válasz szerint, akkor válsz igazi New York-ivá, amikor már észre sem veszed a hontalanokat. Amikor hajlandó vagy csillagászati összeget fizetni egy kutyaól méretű apartmanért, egy olyan környéken, ahol csótányirtó bűze keveredik a kínai étteremből szálló átható szagokkal, Te pedig szerencsésnek érzed magad, elvégre New Yorkban vagy.

Az ironikus válasz szerint, akkor vagy igazi New York-i, amikor teljes szívedből utálod New Yorkot, de semmi esetre sem költöznél el, mert sehol máshol a világon nem található meg az elemeknek azon kombinációja, melyeket New Yorkban annyira gyűlölsz.

S végezetül, a költői válasz: Akkor válsz igazi New York-ivá, amikor már becsukott szemmel is meg tudod rajzolni a város sziluettjét és minden felhőkarcolóhoz külön emlék köt.

Felhasznált irodalom: E.B. White: The New Yorker

Tags: , , , , ,