February 2014

You are currently browsing the monthly archive for February 2014.

EREDETI BEJEGYZÉS DÁTUMA: 2011. Február 20.

barber-pole-1713983“Miért van Amerikában a borbélyüzletek előtt piros-fehér, harántcsíkos, folyamatosan forgó henger?”

Barber’s pole, vagyis borbély oszlop. Piros-fehér, máskor piros-fehér-kék csíkos forgó henger az üzlet homlokzatán napjainkban azt jelzi, ez az a hely, ahol a férfiember borotváltathat, hajat nyírathat. A középkor embere a piros-kék színkombinációt nem a jól ápoltsággal, hanem vérrel, sebkötözéssel, piócákkal és fájdalommal társította. A borbélyok abban az időben nem csak hajat, de eret is vágtak, fogat húztak és kisebb műtéteket is végrehajtottak a vendégen.

A francia hatóságok különbséget tettek a “hosszú és a rövid köpenyes” orvosok között. A hosszú köpenyesek, a tudományos orvosok, saját céhet alakítottak 1505-ben és képzésük a Párizsi Tudományegyetemen folytatódott. A rövid köpenyes orvosok, a borbélydoktorok, továbbra is ellátták a férfi szőrzet és hajzat vágását, továbbá a rutin beavatkozásnak számító érvágást.

A borbély oszlop a szemiotika egyik kedvenc témája. A szakértők szerint az oszlop az érvágás közben a páciens által szorított rudat, a piros és fehér csíkok pedig a tiszta, majd a vérrel átitatott gyolcsot hivatottak jelképezni. Az első borbély oszlopok nem csupán szimbólumok voltak, de valódi, földbe szúrt rudak. Erre akasztották az érvágás után kimosott kötéseket. A szélben a gyolcsok spirálszerűen feltekeredtek az oszlopra. Innen ered a ma használatos borbély oszlop spirális forgása. Az oszlop tetején található gömb az első széria tetején még lapos korongként a piócákkal teli tálat, az oszlop alján található pedig a vérrel telt edényt szimbolizálta.

A kék csíkok a jelképek tudorainak egyik csoportja szerint a vénákat hivatottak jelképezni. A kutatók másik csoportja szerint a kék szín azután került az oszlopokra, miután az orvosok és borbélyok munkája gyökeresen szétvált. Az orvosok piros-fehér, míg a borbélyok kék-fehér csíkokat festettek a cégér oszlopra. A piros továbbra is a vért szimbolizálta, míg a kék a tradicionális borbélymesterség színe lett.

A szemiotika kutatói közül sokan úgy vélik, a piros csíkok az artériákat, míg a kék csíkok a vénákat jelképezik. Elméletüket azzal a ténnyel támasztották alá, hogy már az első, mechanikusan forgó borbély oszlopok elkészítésénél ügyeltek a csíkozás rendjére. Forgás közben úgy tűnik, a piros csík felfelé, míg a kék lefelé mozog, az artériás, illetve vénás vér haladási irányát követve.

Amerikában a középkori tradíció ellenére mindkét szín egyszerre használatos, melyre az egyszerű magyarázat az ország zászlajának színkombinációjában rejlik.

Miután egyre kevesebb borbély üzlet nyílik Amerikában is, egyre kevesebb cégért gyártanak. Észak-Amerikában jelenleg egyetlen cég, a William Marvy Company készít borbély oszlopokat. 2010-ben mindössze 500 darabot gyártottak és adtak el. Összehasonlításképpen 1960-ban 5100 új üzlet jelezte igényét. A világ legmagasabb borbély oszlopa (21 m) az oregoni Forest Groveban található.  

felhasznált irodalom: The Art of Barbering and the History of the Barber Pole
Képek: Google

Tags: ,

Nagy felbontású képeket a fotóblogon találtok.

Nincs romantikusabb hely a világon, mint a hóborította Manhattan. A felhőkarcolók elveszítik kemény körvonalaikat a puhán szállingózó hófüggöny mögött. A hulló hó fátyla mögül a villódzó hirdetések fénye szelídebbnek hat és még a sárga taxik szakadatlan tülkölése is elviselhetőbb.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Míg a vidékiek rettegnek már csak a hóesés gondolatától is, a New York-iakat a havazás nem különösebben aggasztja. Egy pár bundás csizma, egy jó meleg kabát, sál, sapka, kesztyű. A hólapátolást ellátja a város, a tömegközlekedés megoldott, a boltok, munkahelyek nyitva tartanak, az élet nem áll meg Manhattanban.

P2124863-904x500

Szeretem New Yorkot télen. Igazság szerint, minden évszakban kedvelem, de a téli New York varázslatos. Az első utam minden alkalommal a Central Parkba vezet. A befagyott csónakázó tó felett talán még kecsesebben ível a Bow Bridge. A korcsolyapálya felől vidám zene és nevetés hangja száll. Az érintetlen hótakaró vad ugrándozásra csábítja a kutyákat, mi pedig meglepetten tapasztalhatjuk, hogy a Manhattaniak sílécet is tartanak otthon, mert mindenfelé síelőket látni. Kíváncsi, eleséget kunyeráló mókusok szökdécselnek a hóban, mit sem törődve a mókus-ember távolságtartási szabályokkal. A szürkület beköszöntével a kecses kandeláberek puha fénye csak fokozza a hangulatot.

snapshot20140224010952

A New York-i télnek azonban nemcsak romantikus oldala van. Manhattanban a tél roppant kemény. Metsző szél fúj az Óceán felől és a hőmérséklet gyakran esik mélyen fagypont alá. Amennyiben ismerősök, rokonok azzal térnek vissza a Nagy Almából, hogy nem is volt olyan hideg, biztosak lehetünk benne, hogy kivételes szerencséjük volt. New Yorkban a tél külön túlélő program, melyet az alapoknál kezdünk.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A lábbeli. Legyen csizma, magas szárú, vízhatlan. A csinos, bokáig érőt, a szexi, magassarkú térdcsizmát felejtsük el. A járdáról lelépve gyakran féllábszárig merülünk az olvadt latyakba, nem beszélve az autók által ránk zúdított retkes hóléről. A helybéli hölgyek nem véletlen hordanak hatalmas válltáskát. Ezek a darabok ott rejtőznek és csak a munkahely biztonságos bejárata mögött kerülnek elő.

P2124862-904x500

Amikor a ruházatunkat tervezzük, gondoljunk minden eshetőségre. Közlekedünk az utcán, használjuk a metrót, múzeumba megyünk, vásárlást tervezünk, mi-egyéb. Az utcán kemény, fagyos szél vág az arcunkba, míg a metró alagutak, a vonatok, a boltok fűtöttek, gyakran túlságosan is. A jelszó: rétegesen. A New York-i ember legjobb barátja ilyentájt a pufi kabát, lehetőleg a hosszabb fajta. A téli Manhattanban néha úgy tűnik, klónok vesznek körül minket. Mindenki ugyanazt a fajta kabátot, csizmát viseli, az arcokat elfedik a vastag sálak, a füles sapkák orrig behúzva. Mínusz 10 fok alatt a divat feledésbe merül.

   OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Mindez a hölgyek számára különösen nehéz állapot. Csak abban reménykedhetünk, hogy személyiségünk varázsa áthat a több réteg szigetelésen és a férfiakat nem riasztja el a farmer alól kikandikáló cicanadrág.

P2124813-904x500

A New York-i tél nem viccel. Ez nem a vidéki Amerika, ahol a tél a házunk és a kocsi ajtaja közötti tíz lépésben ki is merül. Itt gyalogolunk és a döntés, melyet reggel 9-kor hozunk, gyakran este 9-ig elkísér minket, akár helybéli lakosként, akár turistaként rójuk a metropolis utcáit. Szóval, érdemes jól átgondolni a ruházatunkat, mielőtt útnak indulunk.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az idei tél különösen havas-zord volt. Valahányszor New Yorkban kellett töltenem a napot, meglepő dolgokat tapasztaltam. Megritkult a turisták száma. A városnéző, nyitott tetejű emeletes buszokon csak egy-két elszánt nézelődő csattogtatta a fényképezőgépét elgémberedett ujjakkal. A máskor divatos, kecses Manhattani nők (azt hiszem, nők voltak) formátlan krumplis zsákra emlékeztettek, amint rohamtempóban próbáltak egyik fűtött helyről a másikba eljutni. Rá se hederítettek a Macy’s nagyáruház immár friss, tavaszi kirakataira. A gyerekek kézen fogva próbáltak lépést tartani a dadusokkal, a kutyások pedig ölben hurcolták még a nagyobbacska ebeket is. Egyszóval, kutya hideg telünk volt New Yorkban. Március 21-e, péntek, már csak 24 nap!

P2124842-904x500

Képek: a blog írójának tulajdona

Tags: , ,

EREDETI BEJEGYZÉS DÁTUMA: 2010. október 10.

Update: 2016. március 28-án Winston Moseley, Kitty Genovese gyilkosa, 81 éves korában elhunyt. Winston Moseley több mint 50 évet töltött a börtönben. Legutoljára 2015-ben utasították vissza szabadlábra helyezési kérelmét.

Az amerikaiak kollektív emlékezetében Kitty Genovese neve 50 év után is összefonódik a nagyvárosi élet durvaságával, a nagyvárosi ember sötét oldalával, mások iránti érdektelenségével, apátiájával.

A 28 éves Catherine Genovese halála az egész országot megrázta. Egy olyan hatalmas ország esetében, mint Amerika, ez azt jelenti, hogy a lány halálának körülményeiből az egész nemzet levonta a tanulságot.

Catherine Genovese egy Brooklyn-i olasz-amerikai család legidősebb gyermeke, Kitty-ként vonult a történelembe. A családfő, Vincent, kabátokat és kötényeket készített megrendelésre. 1954-ben, miután Kitty édesanyja szemtanúja lett egy manhattani gyilkosságnak, a család elhatározta, hogy a biztonságosabb Connecticutba költöznek. Kitty ekkor fejezte be középiskolai tanulmányait és úgy döntött, hogy New Yorkban marad. A barátok, rokonok reneszánsz lánynak nevezték, mivel roppant értelmes és művelt volt. Mindenről lehetett vele beszélgetni. Otthonos volt a politikában, a történelemben, szerette a latin zenét, a vidámságot, a táncot. Kitty nem csupán értelmes volt, de rendkívül attraktív is.

1963-ban  Kitty menedzseri állást szerzett egy bárban. Gyakran dolgozott késő éjjelig, sokszor csak hajnalban ért haza. Egyedül közlekedni a sötét Queens-ben nyugtalanította ugyan, de igazi New York-i lányként rugalmassággal, eltökéltséggel jutott túl az esetleges problémákon. Queens csendes, kertvárosias hangulatú részében, a Kew Gardens vasútállomáshoz közel bérelt lakást, melyen barátnőjével, Mary Ann Zielonko-val osztozott.

Szüleit minden hétvégén meglátogatta, akik belátták, hogy a vidéki élet nem a lányuknak való. “Kitty tele volt élettel, tervekkel. New York volt az életeleme és mi hiába hiányoltuk, be kellett látnunk, ott a helye, oda tartozik.”

 

1964. március 13. Kitty hazafelé tartott a késői műszakból. Hajnali 3 óra 15 perckor parkolta le piros Fiatját a Kew Gardens vasútállomás parkolójában, lakásától 100 méterre, amikor lépteket hallott közeledni. Futásnak eredt, ám a férfi gyorsabb volt. Elkapta a lányt és kétszer hátba szúrta. Kitty kiabálni kezdett. “Úristen, megszúrt! Segítség!” Több ablakban is felgyulladt a fény. Robert Moser, aki a hetedik emeleten lakott, civakodás hangjaira lett figyelmes. Az ablakból egy férfit és egy nőt látott, de nem tudta kivenni, mi történik, így csak lekiabált: Hagyd békén azt a lány! A támadó erre megfutamodott, az autójába pattant és elhajtott, legalábbis a szemtanú szerint. A 14 éves Michael Hoffman szintén látta a párt “veszekedni”, szólt is az apjának, aki hívta a rendőrséget. 3-4 perces várakozás után végre beszélhetett a diszpécserrel, akinek elmondta, hogy egy nőt bántalmaztak, a támadó elfutott, a nő elindult a lakása felé. A diszpécser a hallottak alapján úgy döntött, nincs szükség a kivonulásra. Marjorie és Samuel Koshkin az ablakból láttak árnyakat és hallották a veszekedést. Koshkin hívni akarta a rendőrséget, de a felesége megnyugtatta, hogy már biztosan többen hívták őket, így nem foglalkoztak tovább a dologgal. Többen látták a férfit távozni, a lányt lábra vergődni és a ház felé indulni. Megnyugodtak, hogy most már minden rendben.

Joseph Fink a szemközti ház kisegítő házmestere éjjeli műszakos volt. Ő volt az egyetlen, aki látta a támadást. A fotelből, amelyben a műszak unalmas óráit töltötte, tökéletesen rálátott az eseményekre. Vallomásában később elmondta, hogy eszébe jutott venni a baseball ütőjét és kimenni az utcára, de meggondolta magát és inkább lement a saját lakásába aludni.

Ezalatt Kitty nagy nehezen lábra vergődött és megpróbált a ház hátsó felén található lakásához jutni. Tudta, hogy nincs sok ideje, mielőtt elvesztené az eszméletét, hisz több sebből vérzett. A gyilkos, látva, hogy semmi sem történik, tíz perccel később visszatért, elvégre nem fejezte be, amiért jött. Sapkáját széles karimájú kalapra cserélte. Szisztematikusan végigkutatta a vasútállomást, a parkolót. A félholt lányt a végül ház hátsó bejáratánál találta meg. Torkon szúrta, hogy ne tudjon kiabálni, majd brutálisan megerőszakolta. A lánynál levő 49 dollárt magához vette. A Kitty kezén talált szúrt sebek bizonyították, hogy Kitty még élt és védekezett.

A dulakodás zajára a lakók ismét felriadtak. Hajnali 3 óra 50 perckor a házban lakó Karl Ross kinyitotta a lakása ajtaját és látta, amint a gyilkos torkon szúrja a lányt. Karl aznap este ittas állapotban volt, nem akart bajba keveredni, inkább szólt a szomszédjának,  Sophie Farrar-nak, hogy menjen ki és nézze meg, mi történik. Sarah a maga 150 centijével, nem tudva, hogy a támadó még a közelben van-e, kiszaladt a földön fekvő, levegőért küzdő Kitty-hez. Sarah utasította Karl-t, hogy hívja  a rendőrséget, miközben vigasztalta, dajkálta a haldokló lányt. A rendőrség 10 percen belül a helyszínre érkezett. Catherine Genovese a kórházba szállítás közben halt bele sérüléseibe. Kitty testén a nyomozók 17 késszúrást találtak.

1963-ban több száz gyilkosság történt New York Cityben, így két hétig nem igazán foglalkoztak az üggyel. A New York Times március 27-én megjelent írása Martin Gansberg tollából azonban az egész országot felkavarta. Gabnsberg állítása szerint 38 szemtanúja volt a 35 percig tartó brutális támadásnak, és a “38 tisztességes Queens-i polgár közül egy sem segített.” A cikk hatalmas vihart kavart, ám hamarosan kiderült, a szemtanúk száma és az események leírása erősen eltúlzott.

Való igaz, hogy sokan hallották a dulakodás zaját, az eseményeknek valójában csak két szemtanúja volt. “Azt hittük, szeretők veszekednek vagy fiatalok bolondoznak.”-vallották a fültanúk. “Be kell ismernem, én féltem. Egyedül élek. Nem mentem ki megnézni, mi történik.” “Én nem akarom, hogy a férjem rendőrségi ügybe kavarodjon.” “Isten látja lelkem, próbáltam telefonálni, de annyira izgultam, hogy reszkettem és a hangom is elment. Így letettem a kagylót. Bíztam benne, hogy mások telefonálnak.”-szóltak a tanúvallomások.

    

Hat nappal a brutális gyilkosság után, a tejesember személyleírása alapján, elfogták a tettest. A 29 éves, nős, két gyermekes apa, Winston Moseley, szintén Queens-i lakos, hirtelenjében még két gyilkosságot, továbbá számtalan betörést bevallott. Moseley tárgyalása június 13-án kezdódött saját vallomásával. Minden kérdésre tisztán, választékosan felelt. “Aznap azzal a szándékkal jöttem el otthonról, hogy megölök egy nőt. A feleségem már aludt. Magamhoz vettem a vadászkést, melyet egy előző betörés során loptam… Egy férfi rám kiabált, hogy eresszem el a lányt, de én tudtam, hogy becsukja az ablakot és visszafekszik aludni… Akkor ugyan elhagytam a helyszínt, de visszamentem, mert nem fejeztem be, amiért jöttem… A 49 dollárt eltettem, pénzt sosem dobok el…. Azért nőket, mert őket könnyebb, nem annyira küzdenek az életükért…” Moseley-t halálra ítélték, ám az elmeszakértők vizsgálata alapján a halálos ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Moseley-t Attica-ba szállították, ahonnan egy rutin orvosi vizsgálatra szállítás során megszökött. Megszerezte az egyik börtönőr fegyverét, öt túszt ejtett, akik közül egyet meg is erőszakolt. A rendőrök végül elfogták és visszaszállították Attica-ba. Az 1970-es években jelentős szerepet játszott az Attica-i börtönlázadásokban. Az évtized végére elvégezte a Niagara Egyetem szociológia szakát. 1984-ben jogosulttá vált a feltételes szabadlábra helyezésre. Első meghallgatása során áldozatként állította be magát, mondván a meggyilkolt személy életében a támadás csupán egy mozzanat, egy óra, egy perc és vége. Az elfogott személy egész életén át szenved. Továbbá állította, hogy nem volt szándékában megölni a lányt, az egész csak rablásnak indult, viszont “rablások során az ember néha megöli az áldozatait”. Kérelmét elutasították.  1984 és 2013 között Moseley többször megjelent a szabadlábra helyező bizottság előtt. Szabadlábra helyezési és per-újrafelvételi kérelmét 2013. november 15-én tizenhatodik alkalommal utasították el.

Kitty halála változások lavináját indította el. A rendőrség okult a tragédiából, hiszen többen őket próbálták hibáztatni azért, hogy a szemtanúk nem telefonáltak. Azzal vádolták őket, hogy a diszpécserek morcosak és nem elég segítőkészek. A másik vád a rendőrség ellen a nehéz elérhetőség volt. 1964-ben még nem volt 911-es központi segélyhívó vonal. A bejelentőnek először a központot kellett hívni és gyakran csak hosszas várakozás és bonyolult kapcsolás után tudott a hívó kapcsolatba lépni a szervekkel. Kitty halála előmozdította a 911 segélyhívó szám használatának bevezetését és a közbiztonság általános javítását.

Pszichológusok keresni kezdték a magyarázatot. Sokak szerint az események annyira valószínútlenűek voltak, hogy a szemtanúk agya nem fogta fel igazán, hogy mi is történik. Mások ugyanezért az “érzéki csalódásért” a televíziót, a filmeket, a napi híreket tették felelőssé, mondván, az ilyen borzalmak annyira a ma emberének életéhez tartoznak, hogy már nem is reagálunk rá. Az ingerküszöb túl magasra került. “Az emberek apátiája a bűnözéssel szemben önmagában egyfajta agresszivizmus.”-jelentette ki Dr. Karl Menninger, pszichológus szaktekintély.

Kitty halála nagy szerepet játszott a  Bystander Effect (szemlélő effektus) és a Diffusion of Responsibility (a felelősség megoszlás elmélet) további kutatásában. Minél több ember részese egy bizonyos eseménynek, annál valószínűbb, hogy végül senki nem vállal személyes felelősséget az eseményekkel kapcsolatban. Bizonyított tény, hogy az ember felelősségérzete csökken, amennyiben többen vesznek részt egy adott feladat elvégzésében. Kitty esetében, a lánynak nagyobb esélye lett volna az életben maradásra, ha csupán egy személy lett volna tanúja az ellene elkövetett támadásnak. Megszületett a Genovese szindróma és Kitty hamarosan a modern társadalom, a városiasodás rémének szimbóluma lett.

Kitty Genovese halálának 50. évfordulója 2014. március 14-én lesz.

Felhasznált irodalom: Thirty-Eight Witnesses: The Kitty Genovese Case
Képek: Google

Tags: , , , , ,

“Több amerikai filmben hallottam már az ”elnökök napjáról”, de nem jöttem rá, hogy ez pontosan mit takar. Honnan ered, mit és hogyan ünnepelnek az amerikaiak?”

A Presidents Day/Presidents’ Day-t minden évben február harmadik hétfőjén ünneplik az Egyesült Államokban. Az ünnepnap eredetileg február 22-e, George Washington születésnapja volt. Ugyanebben a hónapban, 12-én ünnepeljük Lincoln születése napját is, habár az ő ünnepe eredetileg nem számított szövetségi ünnepnapnak. A két ünnep összevonására irányuló elképzelések az 1970-es évek elején láttak napvilágot, de csupán 1980-ra vonult a köztudatba a Presidents’ Day elnevezés. A Presidents’ Day szövetségi ünnep, így az egész országban hivatalos ünnep, munkaszüneti nap a legtöbb munkahelyen, a tőzsde is zárva tart.

A szövetségi ünnepen felül az egyes államok különbözőképpen ünneplik az elnököket. Connecticut, Missouri és Illinois államokban Abraham Lincoln születésnapja, február 12-e továbbra is állami ünnep, függetlenül attól, milyen napra esik. Washington elnök szülőhazája, Virginia állam továbbra is George Washington Napként nevezi ezt az ünnepet.

Ezen a napon a munkahelyek zárva tartanak, viszont a kereskedések, kiváltképpen az autókereskedők hatalmas leárazásokkal várják a vásárlókat. Annak idején az iskolák Lincoln születésnapján és Washington emléknapján is zárva tartottak. Mára az Oktatásügyi Minisztérium úgy alakította, hogy Presidents’ Day-el kezdődően a gyerekek egy hetes téli szünetet kapnak, Presidents’ Week névvel.

A hivatalos ünneplés része az elnökökről való megemlékezés mellett, a Memorial Day-hez és a Veterans Day-hez hasonlóan, a háborús hősöknek és veteránoknak járó tiszteletadás. Kiosztásra kerülnek az úgynevezett Purple Heart kitüntetések. A Bíbor Szívet a fegyveres erők azon tagjainak ítélik oda, akik háború során csatában, ellenséges fegyvertől sebesültek meg. A díj poszthumusz is kiadható a legközelebbi hozzátartozónak. A díjat maga George Washington alapította 1782. augusztus 7-én, New Yorkban.  Az Amerikai Függetlenségi Háborút követően az I. Világháború végéig nem osztották ki a kitüntetést. 1932. február 22-től kezdve a ceremónia ismét élő hagyománnyá vált. 1932-ben 1917-ig visszamenőleg mindenki megkapta a medált, melyen Washington elnök arcképe szerepel.

A Presidents’ Day a bevásárló központokat, autókereskedéseket leszámítva viszonylag csendes ünnep, hisz az időjárás még túl hideg ahhoz, hogy kerti ünnepségeket, grillezést lehessen szervezni.

Felhasznált irodalom: Presidents’ Day
Képek: Google

Tags: , , , ,

“Sweets to the sweet, farewell!” “Édeset az édesnek”, így hangzik a Shakespeare-i idézet, melyet szövegkörnyezetből kiragadva idézünk, különösen Valentin nap táján. Édességet ajándékozni szeretteinknek több száz éves hagyomány. Az Amerikai Polgárháború idején az egymástól elszakított szerelmesek, házaspárok hölgy tagjai kagyló alakú süteményt készítettek, melybe színes papírra nyomtatott üzenetet rejtettek. A süteményt cockles-nek hívták és egyszerű, liszt-cukor alapú tésztából készült.

A cokles ötletét a New England Confectionery Company (NECCO)/Új-Angliai Édesség Gyár tulajdonosai, a bostoni Chase testvérek fejlesztették tovább. Oliver Chase 1847-ben létrehozta az első szabadalmazott édességipari gépet, a szögletes cukorkavágó masinát, míg testvére, Daniel 1866-ban feltalálta az édesség nyomdát. A gép segítségével különböző feliratok kerültek a cukorkárka. Az újdonság hatalmas sikert aratott. Különböző alkalmakra velős mondásokat, frappáns sorokat rendeltek az ünneplők. “Married in satin, love will not be lasting” (szaténban kötött házasság nem tart soká), “Married in white, you have chosen right” (fehérben álltál az oltár elé, a menyegződ örökre szól), “Married in pink, he will take a drink” (rózsaszínben esküdtél, a párod iszákos lesz), szóltak az esküvőre rendelt jelmondatok.

Az első időkben a cukrot különböző alakúra vágták. Készült virág, levelezőlap, patkó forma és ekkor még Conversation Mottos-nak (beszédes jeligék) nevezték őket. A napjainkban közkedvelt Conversation Hearts gyártása 1902-ben kezdődött, a Sweathearts márkanév alatt. Ekkor nyerte el a cukorka a mai napig közkedvet szív formát és a puhább állagot. Annak ellenére, hogy az első Sweethearts kifejezések közül néhány, mint a “Be Good” (légy jó), “Be True” (légy őszinte) és a “Kiss Me” (csókolj meg) a mai napig megállná a helyét, a cég 1990-ben teljesen új, a modern kornak megfelelő kifejezésekkel váltotta fel őket. A “Call Me” (hívj fel), “Fax Me” (küldj egy faxot) és az “Email Me” (dobj egy emailt) ma már nem számít különlegesnek. A cukorgyár mindamellett, hogy ragaszkodik a közkedvelt alapkifejezésekhez, halad a korral és az éppen aktuális kedvencekre is nyitott. Így kerültek nyomtatásra a “Bite Me” (harapj meg), “Lion and Lamb” (oroszlán és bárány), “Top Chef”és az “I ❤ EC” feliratok.

2010-ben a Sweethearts cég nem csupán az eredeti receptet újította fel, de bevonta a fogyasztókat is a legújabb feliratok kreálásába. Ma már, sokak bánatára, a cukor nem hagy “krétaport” a kezünkön, a színek pedig sokkal elevenebbek, sokak szerint túlságosan is. Az új ízek között szerepel az eper, zöld alma, citrom, szőlő, narancs, kökény. A kifejezések közé pedig bekerült a “Tweet Me,” “Text Me,” “You Rock,” “Soul Mate” (lelkitárs) és a “Me+ You.”. A klasszikusok közül a rajongók visszatapsolták a “Puppy Love”, “Sweet Love” és a “Sweet Pea” feliratokat.

A mottó alkotás szabályzata egyszerű és logikus. A kifejezések nem lehetnek sértőek, ízléstelenek és túl hosszúak. A szívek két méretben készülnek. A kicsi, 1.27 cm átmérőjű, két, négy betűnél nem hosszabb szó befogadására alkalmas, míg a nagyobb, mely 1.9 cm-es, két, hatbetűs szót is elbír. Amennyiben a saját kifejezéseinket, párunk nevét szeretnénk látni, természetesen erre is van lehetőség. Fel kell készülnünk azonban arra, hogy az elkövetkező néhány évben gyakran kell majd a cukorkás zacskókba nyúlnunk, mivel ebben ez esetben egy egész gyártmányt meg kell vásárolnunk, ami kb. 1.7 millió szívecskét jelent. Aggodalomra semmi ok, ami az eltarthatósági időt (5 év) illeti. A gond sokkal inkább a felhasznált alapanyagokkal van, legalábbis, ha nagyobb mennyiségben akarunk fogyasztani. A cukorka kukorica szirup, kristálycukor, zselatin, étkezési gumi, mesterséges színezék és ízfokozók felhasználásával készül. Az alapanyagokból tésztát gyúrnak. A kinyújtott tésztába piros ételfestékkel nyomdázzák a szavakat, majd következik a formára vágás munkaszakasza. A cukorkák három napig száradnak, sütési szakasz nincs. A szívek végül egy kilövőrakétához hasonló masinába kerülnek, amely roncsolás nélkül keveri össze őket úgy. hogy a dobozokba minden színből és kifejezésből közel egyenlően jusson.

A felhasznált alapanyagok és mesterséges adalékok sem riasztják vissza a romantikus vásárlókat. Minden évben február elején feltöltik a pultokat és Valentin napra 50 tonna vagyis 8 milliárd (!) Sweethearts kerül az ajándékok mellé, cukorkás tálakba.

Felhasznált irodalom: Better Homes and Gardens
Képek: Google

Tags: , ,

cronutDominique Ansel, a Dominique Ansel Pékség tulajdonosa szerényen csak úgy jellemzi magát, mint “a cukrász, aki megálmodott egy Cronutnak nevezett kis süteményt”. Ansel úr, ha nem lenne ilyen alázatos, azt is mondhatná: Én vagyok az a cukrász, aki megőrjítette Manhattant.

Dominique Ansel története tipikus amerikai sikertörténet. Az alaprecept: bátorság, ötletesség, szaktudás, üzleti érzék, megfelelő időzítés, ügyes reklám és egy adag szerencse.

Az őrület tárgya pedig a Cronut®. Hivatalosan bejegyzett, védjeggyel ellátott péksütemény, melyet a legtöbb internetes oldalon csupán a croissant és a fánk hibridjeként jellemeznek, s a név is ennek a két szónak az összevonásából ered. (A szóösszerántásról, vagyis a portmanteau nevű nyelvi jelenségről bővebb információ ebben a bejegyzésben.) A mester nincs elragadtatva ettől a leegyszerűsítő megfogalmazástól és amikor csak teheti, felhívja a gasztronómia tisztelőinek figyelmét arra a tényre, hogy csak egyetlen, hamisítatlan Cronut létezik a világon, melyet az ő, SoHoban található üzletében lehet kapni. Minden más próbálkozás csupán másolat és hamisítvány.

 

anselA történet Párizstól nem messze, egy Beauvais nevezetű városban kezdődött. Itt nőtt fel a család negyedik gyermekeként és kezdte el tanulmányait Dominique Ansel. Kemény munkával, szorgalommal a helyi vendéglőket párizsiak váltották fel, majd hamarosan Daniel Boulud világhírű New York-i étterme következett, immár főcukrászként. A Bouludnál eltöltött hat év alatt az étterem négy csillagosra emelkedett, 2010-ben pedig elnyerte az Év Étterme díjat. Ansel személyes sikerként könyvelhette el, hogy bekerült Amerika 10 legjobb cukrásza közé. 2011. novemberében Dominique megnyitotta saját francia pékségét, a Dominique Ansel Bakery-t, 2013. május 10-én pedig útjára indult a Cronut.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Dominique-nak sikerült becsempésznie egy csepp Párizst Manhattan közepébe. A hamisítatlan párizsi hangulatot nemcsak az ínyencségek, de boltjának dekorációja, az üzlet magával ragadó bája is árasztja.

IMG_5968

Két hónap és tíz sikertelen receptkísérlet után sikerült Anselnek elérnie az általa megálmodott állagot és ízt. A Cronut receptjét a mai napig szigorúan őrzik, csupán az alaplépéseket ismerjük, ám ezek birtokában máris rengeteg másolat, utánzat készült világszerte, melyeket egyszerűen csak fauxnut-nak titulál a szakma. A Cronut a croissant-hoz hasonlóan leveles tésztából készül, kelt-pihentett tészta, melyet meghatározott hőmérsékletű szőlőmagolajban sütnek ki. A friss Cronutot még melegében porcukorba hempergetik, krémmel töltik és cukormázzal vonják be.

 

Minden egyes munkaszakasz a pékségen belül zajlik. Az alapanyagok kimérésétől a pultra kerülésig három teljes napot vesz igénybe. A töltelék havonta változik és egyszerre csak egyféle tölteléket használnak. Vanília, citromos-juharszirup, szeder, kókusz, alma, pezsgős-csokoládé, rumos-mogyoróvaj és málnakrém került eddig a választott ízek közé. Rövid eltarthatósága miatt a Cronutot javasolt azonnal fogyasztani. Ansel úr azt tanácsolja, hogy recés késsel vágjuk ketté fogyasztás előtt, vigyázva, hogy ne nyomjuk össze a leveles rétegeket. Ne tartsuk hűtőszekrényben és ne próbálkozzunk a felmelegítéssel sem, mivel ezek mind rontják a pékáru minőségét és csak csalódottak leszünk.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA IMG_5970

Az új ínyencség híre napok alatt bejárta Manhattant és csupán pár hét leforgása alatt valódi Cronut őrület ütötte fel a fejét nem csupán a City lakosai, de a turisták körében is. A Cronut legendára emelkedett, a sor pedig egyre hosszabb lett a Dominique Ansel Bakery előtt. Hamarosan biztonsági intézkedésekre és Cronut vásárlási szabályzat felállítására lett szükség. A reggel 8 órás kapunyitásra már hosszú sor áll, mivel az elszántabb vásárlók hajnali 5 óra után gyülekezni kezdenek.

A pékség naponta 300-350 Cronutot készít, mely 25-30 perc alatt el is fogy. Dominique a következőket kéri rajongóitól. Sorban állás közben legyenek tekintettel egymásra, de különösen a környező lakóépületekben még pihenni vágyókra. Hagyjanak helyet a gyalogosoknak és ne zavarják a szomszédos boltok forgalmát. A pékség próbálkozik lépést tartani az őrülettel, ám a lehetőségek korlátozottak, különös tekintettel a tészta érzékeny mivoltára. Egy vevő maximum 2 Cronutot vásárolhat, melynek darabja 5 dollár (!). A pékség előjegyzést is felvesz, két hétre előre (a várólista február közepéig betelt), személyenként 6 darab süteményre, melyet elegáns arany papírdobozban vehetünk át. Hamarosan indul az internetes rendelés is. A turistáknak, vidékieknek marad a hajnali sorban állás, ha mindezen nehézségek ellenére is meg akarják kóstolni az eredeti Cronutot.

Amennyiben a szerencse mellénk szegődik, a várakozás unalmas perceit megélénkíthetik a velünk sorban álló hírességek. A Cronut rajongó sztárok listáján szerepel többek között Hugh Jackman, Jerry Seinfeld, Tina Fey és Sarah Jessica Parker. Nincs kivétel, mindenki vár. Azok, akik a hírnevüket kihasználva (lásd Emma Roberts) megpróbálnak a sor elejére jutni, kellemetlen meglepetés éri. Kitessékelik őket az üzletből.

Ansel nemcsak a hírességektől várja el a tiszteletet, de önmagával szemben is magasak az elvárásai. A mai napig saját kézzel húzza fel a rolókat reggelente, továbbra is részt vesz a konyhai munkálatokban, valamint személyes kapcsolatot tart fenn a vásárlókkal. Reggelente személyesen méri fel a sor hosszát, a napi Cronut igényt. A hosszú várakozás közben óhatatlanul kialakuló torzsalkodások, veszekedések alkalmával szintén személyesen lép közbe.

IMG_5966Miből tudhatjuk, hogy egy újdonság, termék, jelen estben egy pékáru legendává nőtt? Nem csupán a másolatok, hanem a fekete piac megjelenéséből. A Cronut-maffia a múlt év óta durva méreteket öltött. A sorban állóknak 30 dollárért kínálnak Cronutot, míg a Craigslisten házhoz szállítást is ajánlanak minimum 3 Cronutra, darabonként 40 dollárért. A Cronuttal való pénzkeresés egyetlen megengedett módja az aukció. Nemrégiben Ansel egy jótékonysági összejövetelen 14 ezer (!) dollárt gyűjtött a rászorulók javára.

 

Dominique Ansel ambiciózus fiatalember, de talán maga sem gondolta volna, hogy a Cronut ilyen népszerű lesz. A Time Out Magazin 2012-ben az Év Péksége díjjal jutalmazta a Dominique Ansel Bakery-t. A Zagat 2013-as felmérése szerint az Ansel pékség a legmenőbb Manhattanban. Nincs olyan magára valamit is adó talk show, kulturális műsor vagy magazin, amely ne szerepeltette volna Anselt, mint a megtestesült sikert.

IMG_5972

Dominique Ansel nem az a fajta, aki megelégszik az egyszeri sikerrel. A Cronuton kívül többféle, rangos péksüteményt is árusít boltjában, köztük további egyedi kreációkat. A cukrász legnagyobb sikerének a “New York Willy Wonkája” kitüntetését tartja. Dominique első szakácskönyve 2014 őszén jelenik meg, The Secret Recipes/Titkos Receptek (előrendelhető az Amazonon) címmel.

   febcr

Végezetül talán a leglényegesebb kérdés: mire ez a nagy felhajtás? Érdemes-e 5 dollárt fizetni ezért a flancos fánkért? Érdemes-e órákat sorban állni? Mint minden étel, éttermi fogás esetében, a Cronutra is igaz, ízlése válogatja. A fogyasztók egy része csalódott és nem érti a kialakult Cronut-mizériát. A süteményt átlagosnak, túl édesnek, egyszerűen töménynek, a pékséget kiábrándítóan kicsinek és jellegtelennek tartja. Mások rajonganak érte, újra és újra sorba állnak.

Felhasznált irodalom: Wikipédia, Eater NY
Képek: a blog írójának tulajdona, kivéve Dominique Ansel portréja, illetve utolsó cronut fotó
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Tags: , , , ,